Újabb benchmark-rekorddal járatja le magát az Oracle

Larry Ellison, az Oracle elnök-vezérigazgatója volt a főszereplője a vállalat tegnapi bejelentésének, amely magyar idő szerint este 10-től volt látható az interneten. A vállalat bejelentett két új, előre konfigurált szerverrendszert, új processzorral frissítette SPARC Enterprise M-sorozatú gépeit és felvillantott néhány információmorzsát a SPARC rendszerek jövőjéről is. Annak érdekében, hogy üzenetének nyomatékot adjon, az Oracle egy minden eddigi eredményt elhomályosító rekordot állított fel az online tranzakciófeldolgozási teljesítményt vizsgáló TPC-C tesztben, hogy bebizonyítsa, a HP Integrityknél és az IBM Power szervereknél mennyivel jobbak az Oracle szoftverek és a SPARC szerverek.

Mennyi legyen az eredmény?

Az eredményt azonban teljesen irrelevánssá teszi, hogy fürtözéssel született. A fürtözött teszteredményeket ugyan nyilvántartja a Transaction Performance Council, azonban az iparágban alig futtatnak ilyen teszteket, mivel régóta ismert tény, hogy a TPC-C tesztfeladat teljesen particionálható és közel lineárisan skálázható. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy csak elhatározás, illetve anyagi erőforrás kérdése a jó eredmény elérése, csak kellően sok szervert kell egy fürtbe szervezni, illetve megfelelő tárolókapacitást kell dedikálni hozzájuk. Emiatt a gyártók és az iparág hosszú éveken át eltekintett a fürtözés alkalmazásától, egészen a közelmúltig.

"Maga a benchmark teljesen haszontalan - ez a tény már a specifikáció elfogadása óta ismert. Emlékszem még a SIGMOD prezentációra 1995-ben, amikor a Tandem bebizonyította, hogy a feladat teljesen particionálható és lineárisan skálázódik, ezért a nevetségesen nagy eredmények elérését csak a fizikai körülmények korlátozzák. Vagyis aki rendelkezik elég hellyel, energiával, hűtéssel és kábellel, óriási eredményt érhet el" - írja még egy 2006-os blogbejegyzésben Kevin Closson, aki az Oracle teljesítményhangolási szakértője, az Exadata fejlesztőcsapatának tagja.

A TPC adatbázisában jelenleg négy fürtözött TPC-C benchmark eredmény található, ezek közül egyet a HP, egyet az IBM, kettőt pedig az Oracle készített. A HP még 2004-ben futtatta a benchmarkot és 1,1 millió pontos eredményt ért el, ezt követően éveken át nem született újabb fürtözött TPC-C teszteredmény, a gyártók az SMP tesztekre koncentráltak. A "csöndet" a tavalyi OpenWorldön törte meg az Oracle, amikor 7,72 millió pontos eredményt hozott nyilvánosságra, hogy bebizonyítsa, az Oracle adatbázissal és Sun-szerverekkel jobb teljesítményt lehet elérni a 6 millió pontot produkáló, 32 darab Power 6 processzorra épülő IBM Power 595-nél, amelyen AIX operációs rendszert és DB9 adatbázis futott. A két eredmény persze nem összevethető, mivel az előbbi fürtözéssel készült, utóbbi pedig egy SMP rendszer.

Az IBM több mint három hónappal ezelőtt hozott nyilvánosságra egy 10 millió TPmC pontos fürtözött eredményt, ezt döntötte meg most az Oracle. Larry Ellison, a vállalat vezetője a tegnapi webcast során viccesen megjegyezte, "mindenki nagyon kényelmetlenül érezte magát, amióta az IBM-é volt a rekord", majd később hozzátette, az Oracle-nél sokáig tanakodtak, 12 vagy 15 millió pontos vagy akár ennél is jobb eredményt kellene elérni ahhoz, hogy meggyőzzék a közvéleményt saját felsőbbrendűségükről. Ezzel az Oracle-vezér akaratlanul is elismerte, hogy egy fürtözött TPC-C teszt futtatásakor nem az a kérdés, hogy "mennyi lesz az eredmény?", hanem hogy "mennyi legyen?".

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

Hogy a 30 millió TPmC pontos eredmény mennyire elrugaszkodott a valóságtól, jól mutatja, hogy a rekorder SPARC Supercluster konfiguráció összesen 27 darab négyprocesszoros SPARC T3-4 szervert tartalmaz, ami 108 CPU-t, 1728 magot és közel 14 ezer párhuzamos utasításszálat jelent. A felhasznált hardverek és szoftverlicencek listaáron majdnem 50 millió dollárba kerülnek, de még a kedvezményekkel csökkentett ára is meghaladja a 30 millió dollárt - még maga Ellison is elismerte, hogy ilyen rendszereket egyetlen ügyfél sem vásárol.

Az iparágban nem csak a fürtözött, hanem az egy rendszerképet használó multiprocesszoros TPC eredményeket is jó ideje kétkedéssel szemlélik a szakértők, mivel a rekordokat beállító rendszerek nem is hasonlítanak a való életben használt konfigurációkhoz - általában jellemző az irreálisan nagy és drága háttértár. Az Oracle rekordjában szereplő SPARC Supercluster fürthöz csatolt tárolórendszer gerincét például 138 darab Sun Storage F5100 Flash Array adta, amelyek listaára összesen 22 millió dollár. Ezek az eredmények ugyanakkor legalább képesek valamiféle képet mutatni egy-egy szerverarchitektúra relatív teljesítőképességéről erőteljesen tranzakcionális, extrém fokon I/O-intenzív környezetben.

Új SPARC rendszerek

Maga a SPARC Supercluster koncepcióját tekintve megegyezik az Exadatával, vagyis egy hatalmas fürtözött adatbázisgépről van szó, amely Infiniband belső összeköttetéseket és flashmemóriás cache-t használ a lehető legnagyobb teljesítmény érdekében - a szoftveres hátteret Solaris és Oracle 11g R2 adatbázis biztosítja. Az Exadatához képest lényeges különbséget az jelenti, hogy a SPARC Superclusterben nem x86-os szerverek, hanem SPARC (T3 vagy M3) processzoros gépek találhatók, Solaris operációs rendszerrel. A Superclustert a TPC-C teszthez mellékelt dokumentáció szerint 2011 nyarától szállítja az Oracle.

Az Oracle emellett bejelentette az Exalogic Elastic Cloud SPARC-alapú verzióját is. Az Exalogic Elastic Cloud egy privát felhő kimondottan Java alkalmazások futtatására, amely az őszi OpenWorldön mutatkozott be, akkor még csak x86-os verzióban. A SPARC-változat lelke a Solaris operációs rendszer és a WebLogic alkalmazásszerver, illetve az elosztott, fürtözött környezetben az adatmenedzsmentet és a cache-elést egy peer-to-peer protokollon keresztül megvalósító Oracle Coherence. Bár az Oracle leginkább Java-szoftverek alá ajánlja az Exalogicot, bármilyen Solaris-alkalmazás futtatható rajta 2011 első negyedévétől, amikor a szállítások kezdődnek.

A SPARC Enterprise M-sorozatú szervereket is frissítette az Oracle, megérkezett ugyanis a Fujitsu által fejlesztett SPARC64 VII+ processzor, amelyet az Oracle házon belül SPARC M3-nak nevez. A négymagos, magonként két szálat futtató chip már 3 GHz-es órajelet is képes elérni, és elődjénél több mint kétszer nagyobb, 12 megabájtos másodszintű gyorsítótárat tartalmaz. Mindezt a design finomhangolása tette lehetővé, a SPARC64 VII+ elődjéhez hasonlóan 65 nanométeres félvezetőgyártási eljáráson készül. A várható teljesítménynövekedés mértéke moderált, kódtól függően tipikusan 5-30 százalék közé eshet.

Az összes SPARC Enterprise M-sorozatú szerver frissíthető a VII+ chipekkel és a Suntól megszokott módon akár vegyes rendszerek is építhetők, azaz korábbi generációs chipek mellé is elhelyezhetők az újak, mivel a SPARC64 VII+ a SPARC64 VII és SPARC64 VI chipekkel azonos foglalatba illeszkedik. A visszamenőleges bináris kompatibilitás természetesen biztosított, vagyis sem az operációs rendszert, sem az alkalmazásokat nem szükséges módosítani a VII+ nagyobb teljesítményének kihasználásához.

Merre tovább?

Az Oracle tegnap azt is közölte, már laborban működnek a SPARC T4 chipek, amelyek a masszív párhuzamos feldolgozásra fejlesztett T-sorozatú processzorok következő generációját képviselik. A SPARC T4 8 maggal rendelkezik és magonként 8 szálat futtat, John Fowler szerverekért felelős vezető szerint a cél a nagyobb egyszálú teljesítmény elérése volt - az Oracle kétszeres gyorsulást ígér a T3-hoz képest. A SPARC T4 várhatóan egy év múlva mutatkozhat be, ha a validálásba nem csúszik hiba és minden a tervek szerint alakul.

A SPARC rendszerek távoli jövőjét továbbra is homály fedi. amióta az Oracle kezébe került a Sun, az információcsapokat elzárták, még a cég dolgozói is csak szigorú titoktartási nyilatkozat aláírása mellett kaphatnak értesüléseket. Az Oracle számára pedig fontos lenne kommunikálni a SPARC jövőjéről. Az összeolvadás óta bejelentett újdonságokról, azaz a SPARC T3 és a T4, illetve a Fujitsu-féle SPARC64 VII+ processzorról már korábban is ismertek voltak bizonyos részletek, mivel a fejlesztésük évekkel ezelőtt, még a Sun önállóságának idején kezdődött. A két legfontosabb kérdés, hogy milyen irányba megy a SPARC az Oracle irányítása alatt, illetve hogy megmarad-e az együttműködés a Fujitsuval.

Úgy tudjuk, legalább két chip fejlesztése  zajlik házon belül, amelyek közös architekturális gyökerekkel rendelkeznek - az egyikük masszív párhuzamos feladatok végrehajtására, a másik pedig magasabb egyszálú teljesítményre van kihegyezve.