Sokan halasztják a digitális átállást a térségünkben
Egyik kelet-európai ország a másik után dönt úgy, hogy az eredetileg tervezetthez képest több évvel elhalasztják az analóg földfelszíni sugárzású tévéadások lekapcsolását. Hazánk még tartja magát az ütemtervhez, de indok éppenséggel itthon is lenne a halasztásra.
Lengyelország és Románia után a minap egy harmadik uniós tagország, Bulgária is úgy döntött, hogy a tervezettnél csak évekkel később hajtja végre az analóg lekapcsolást. A bolgár kormányzat döntése - akárcsak Románia esetében - hideg zuhanyként érte a piaci szereplőket, ráadásul keleti szomszédunkkal ellentétben a balkáni országban már lezajlottak a tenderek és megkezdődtek a hálózat kiépítésének az előkészületei.
Nincs pénz, nincs digitévé
Alexander Csvetkov illetékes bolgár miniszter a Novinite hírügynökségnek nyilatkozva három okot nevezett meg, amiért az átállási céldátumot 2015-re halasztotta a kormány. A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben nem állnak rendelkezésre azok az anyagi erőforrások, melyek szükségesek az analóg lekapcsoláshoz, nem megfelelő szintű a tájékoztatás és nincs megoldva az sem, hogy a rászorulók kedvezményesen hozzájuthassanak azokhoz az eszközökhöz (beltéri egység, digitális vevővel ellátott tévékészülékek stb.), melyek az ingyenesen továbbított digitális adás vételéhez szükségesek.
Kapnak-e büntetést a késlekedők?
Bulgáriában a mostani döntést követően rövidesen létrejön egy olyan szakmai bizottság, mely 2011 január végéig kidolgozza a digitális átállás pontos részleteit és az új menetrendet. A kormányzatnak nem áll szándékában új tendert kiírni a DVB-T hálózat kiépítésére, a rendszert a lettországi központú Hannu Pro építheti ki országszerte - a hat megpályázott multiplexből négyet ez a cég üzemeltethet.
A bolgár analóg lekapcsolás elhalasztása kapcsán említett indokok, vagy okok közül legalább kettő hazánkban is jelen lévő probléma. Egy október második felében tartott szakmai konferencián Vasváriné dr. Menyhárt Éva, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes államtitkára elismerte, jelenleg sem a tájékoztatás, sem a támogatási rendszer kidolgozottsága nem megfelelő. "Azt gondolom, kicsit el vagyunk késve, nyugodtabb lennék, ha kicsit előbbre tartanánk" - fogalmazott októberi előadásában a helyettes államtitkár.
Október óta ráadásul látszólag semmi sem történt, a részletek kidolgozottságára jellemző, hogy az eszköztámogatási rendszer, illetve annak jogszabályi háttere továbbra sem ismert, holott nyilvánvaló, hogy a több százezer analóg antennával tévéző háztartás jelentős része nem tudja önerőből vállalni a digitális átállással rá háruló költségeket. Vasváriné a tájékoztatás és a kommunikáció összehangoltságát és fontosságát is hangsúlyozta előadásában. Mint elmondta, az Antenna Hungária ugyan eddig a vállalásain felül fordított erőforrásokat a platform népszerűsítésére, a fogyasztók tájékozottsága még mindig rendkívül hiányos. "A vízcsapból is ennek kéne folynia" - emelte ki beszédében a minisztérium illetékese, ehhez pedig a felek részéről akarat, pénz és összehangoltság lenne szükséges.
Hol a koordináció?
Bár Mátrai Gábor, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hírközlésért felelős elnökhelyettese a konferencián bejelentette, hogy a sürgető döntések meghozatalához az érintett felek részvételével létrehozzák a Digitális Átállást Koordináló Bizottságot, ez a szervezet a mai napig nem alakult meg. Hiányzik az átállás megszervezéséhez elengedhetetlenül szükséges digitális monitoring is, vagyis jelenleg Magyarországon senki nem tudja pontosan, hány nézőt érint majd az analóg lekapcsolás.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
Mindez nem jelenti automatikusan azt, hogy hazánkban a bolgár és a román mintához hasonlóan három évvel kitolódik a digitális átállás, tény azonban, hogy az idő vészesen fogy, az eredetileg tervezett szigetszerű lekapcsolás kapcsán már hónapokkal ezelőtt meg kellett volna kezdeni az érintett lakosság felkészítését. A lekapcsolásnak technikai akadálya közben már most sincs: a digitális földi sugárzású tévéadás országos lefedettsége év végén tovább nő, új adók bekapcsolásával decembertől már 96 százalékos lakossági lefedettséget ér el az Antenna Hungária.
A vállalat jelenleg 7 szabadon fogható, és 10 fizetős tévécsatornát kínál előfizetőinek, melyet a vételi viszonyoktól függően hagyományos tető- vagy szobaantennával lehet fogni, beltéri egység, vagy digitális vevővel ellátott tévékészülék segítségével. A műsorszóró tájékoztatása szerint ma nagyjából 125 ezer háztartásban néznek DVB-T technológiával továbbított adást, a vételre alkalmas berendezésekkel rendelkező háztartások száma pedig eléri a 380 ezret.
Nyártól csak az m1 marad analóg
Az analóg adók lekapcsolásával az Antenna Hungária egyszerre nyerhet és veszíthet, hiszen egyrészt újabb digitális multiplexeket állíthat üzembe, melyeken több, vagy jobb minőségű tartalmat továbbíthat, másfelől viszont a multicast sugárzásból több bevétele származik a műsorszórónak. Ha az analóg lekapcsolásra valamiért mégsem kerül sor az eredeti terveknek megfelelően jövő év végén, a köztévé tovább fizetheti az analóg sugárzás díját (ez nettó 4,5 milliárd forint plusz kiadást jelent évente az adófizetők pénzéből), párhuzamosan a digitális sugárzásért kifizetett összeggel. Más kérdés, hogy a platformról a digitális átállásról szóló törvény értelmében már jövő év közepén ki kellene vonuljon a két országos sugárzású kereskedelmi csatorna, az RTL Klub és a TV2, így az egyetlen közszolgálati adóból álló választék miatt az analóg rendszer további létjogosultsága legalábbis megkérdőjelezhető lenne.