Nem hagyja annyiban a Deutsche Telekom a válságadót
Példa nélkülinek, és több szempontból is problematikusnak nevezte a Deutsche Telekom európai tevékenységéért felelős vezérigazgató-helyettese a magyar kormány által október közepén beterjesztett, majd az országgyűlés által elfogadott különadó-törvényt. A cég szerint az adónem komoly károkat okoz Magyarországnak.
"Megértjük és elfogadjuk, ha nehéz helyzetbe került országok húsbavágó intézkedéseket kényszerülnek hozni, ám a magyar kormány által előzetes értesítés nélkül kivetett különadó hideg zuhanyként ért bennünket" - nyilatkozta az MTI-nek tegnap Guido Kerkhoff, a Deutsche Telekom AG (DT) igazgatótanácsának tagja. A cégvezető a Magyar Telekom többségi tulajdonosának álláspontját ismertetve különösen sérelmezte, hogy a távközlési különadó túlnyomórészt külföldi tulajdonú cégeket sújt, emellett visszamenőleges hatályú - utóbbival a cég történelmében eddig még nem találkoztak.
"A szükségesnél több porcelánt törnek össze"
Kerkhoff szerint a különadó visszamenőleges hatálya több szempontból is problematikus, a cégvezető ezzel együtt előrevetítette, hogy a vállalatnál jogászok vizsgálják az adócsomag hátterét, kiemelve, hogy a jog általában tiltja a visszamenőleges hatály alkalmazását. A távközlési cégekre kivetett válságadó - melynek közel felét a Magyar Telekomnak kell majd befizetnie - érinti az adott országba vetett bizalmat, azt a biztonságot, amelyre építve tervezni lehet, áll a nyilatkozatban. "A bennünket (Magyarországgal) összekötő partneri viszony felől nézve ez az intézkedés keserű csalódást jelent" - jelentette ki Kerkhoff.
A cégvezető közlése szerint a különadó a Magyar Telekom idei üzleti eredményének 42 százalékát viszi el. Az öt évre (2010-2014) vetített adó 400 millió eurót tesz ki; ez 16 százaléka a Magyar Telekom tőzsdei kapitalizációjának, amit Kerkhoff "jelentős elvonásnak" minősített. A német üzletember ezzel együtt aggasztónak tartja a helyi vállalkozók (local players) helyzetbe hozásának tendenciáját Magyarországon. Hangsúlyozta, hogy a DT a világ egyik legmodernebb mobiltelefon-hálózatát hozta létre az országban, s az ügyfelek által fizetett díjak is nagyon kedvezőek. "Ilyen beszerzési előnyöket, ilyen árakat és ilyen technológiát egy magyar befektető egyedül nem tudna nyújtani" - mondta el a vezérigazgató-helyettes.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
Kerkhoff szavai szerint a DT bázisnak használta Magyarországot a térségben. "Macedóniában és Montenegróban Magyarországon keresztül ruháztunk be, mivel értékeljük az itteni tapasztalatokat és know-how-t. Ha azonban azt kell látnom, hogy egy adózási törvény visszamenőleges hatállyal kihúzza a talajt a lábam alól, akkor ezt nem tudom tovább folytatni" - hangsúlyozta az igazgatótanács tagja, hozzátéve: az az érzése, hogy Budapesten most "a szükségesnél több porcelánt törnek össze". "Nem tudom, hogy ennek mindenki tudatában van-e" - tette hozzá.
Uniós jogot sért?
Az esetleges jogi lépések kapcsán Kerkhoff kifejtette: mindenképpen megvárják az Európai Bizottság által Budapesttől kért állásfoglalást, ezzel együtt utalt rá, hogy a Deutsche Telekom semmiképpen nem kívánja annyiban hagyni a különadó visszamenőleges bevezetését. A német konszern a napokban közleményt adott ki, amelyben rámutatott: a különadó önkényes döntés, amely kárt okoz Magyarországnak mint üzleti célpontnak. Egyúttal hátrányos megkülönböztetéssel sújtja a külföldi beruházókat, ellentmond az EU digitális agendájában lefektetett céloknak, és egyértelműen megsérti az uniós jogot.
A DT abból indul ki, hogy az Európai Bizottság ragaszkodni fog az uniós jogszabályok betartásához, és szerződésszegés miatt eljárást indít, dacára annak, hogy hamarosan a magyar kormány veszi át az EU soros elnökségét.