Súlyos pénzeket kap hallgatásáért a belga modemgyártó
Nem egészen fél év alatt megbékélt az Európában egyedüliként talpon maradt mobilnetes modemgyártó cég, az Option legnagyobb kínai konkurensével, a Huawei-jel.
A mobilnetes terminálokban utazó belga Option idén júliusban nyújtotta be panaszát az Európai Unió illetékes szervének, melyben azt kifogásolta, hogy a piac vezető kínai gyártói árazási politikájukkal ellehetetlenítik az európai cégek működését. A cég most ejtette a vádakat, miután előnyös megegyezést kötött első számú konkurensével, a Huawei-jel.
Az egyezség konkrét részletei egyelőre nem ismertek, de kiszivárgott információk szerint egyfajta kibővített keresztlicenc-megállapodásról lehet szó, amivel végeredményben mindkét cég előnyhöz juthat. Az Option így a megállapodás értelmében megkapja a Huawei bizonyos fejlesztéseit és technológiáit, a kínai cég cserébe - tetemes licencdíj ellenében - felhasználhatja az Option mobilkapcsolatok kezelésére fejlesztett szoftverét termékeinél. A kínaiak egy évre 27 millió euróért vették meg ezt a licencjogot, és opciós lehetőségként felvetődött, hogy további 18 hónapra kiterjesztik a megállapodást, legfeljebb 33 millió euró összértékig.
A megállapodással a belga és a kínai gyártó mellett az Európai Unió is fellélegezhet, hiszen a hosszadalmas, és diplomáciai okokból rendkívül kényes eljárás helyett sikerült rövid úton pontot tenni az ügy végére. Más kérdés, hogy beadványában az Option nem csak a Huawei, hanem másik kínai konkurense, a ZTE gyakorlatát is kifogásolta, arról ugyanakkor nincs hír, hogy a belgák hasonló tartalmú megállapodást kötöttek volna a második számú kínai gyártóval.
Az Option beadványa - melynek hatására az EU szeptemberben indított vizsgálatot - ezzel együtt továbbra is létező problémát feszeget, illetve feszegetett. A belga cég többek közt azt kifogásolta, hogy a kínai cégek - tekintve, hogy közvetve, vagy közvetlenül a kínai állam kezében vannak - jelentős adókedvezményeket, kutatási támogatást, valamint óriási összegű bankkölcsönöket kapnak a szintén állami tulajdonban lévő kínai bankoktól, ez pedig olyan előnyökhöz juttatja az ázsiai szereplőket, mely a hagyományos nyugati piacgazdasági környezetben elképzelhetetlen.
A Huawei így például 2009 szeptemberében rendkívül kedvező feltételekkel kötött kölcsönszerződést a Kínai Fejlesztési Bankkal: a cég 30 milliárd dollárhoz jutott hozzá úgy, hogy tavaly "csupán" 22 milliárd dollár bevételt termelt. A ZTE-nek ugyanebben az évben 15 milliárd dollárnyi kölcsönt folyósítottak, 8,4 milliárd dolláros bevétel mellett. A beadvány szerint a hatalmas összegű kölcsönöket ráadásul komoly kedvezményekkel - így például hároméves türelmi idővel - vették igénybe a gyártók.
Az anyaország hátszelével a két gyártócég olyan árakon tudja adni termékeit - beleértve a terminálokat, valamint a köztes hálózati infrastruktúra elemeit -, melyekkel az európai gyártók képtelenek versenyezni. A beadvány szerint egy mobilszolgáltató átlagosan 20 eurót fizet a ZTE-nek és a Huawei-nek egy mobilnetes modemért cserébe, nem csoda, hogy ma már gyakorlatilag csak ennek a két cégnek a termékei találhatók meg a szolgáltatók választékában. A folyamat eredményeként az Option piaci részesedése Európában a 2006-os 70 százalékról három év alatt 5 százalékra csökkent, ezért a cég kénytelen volt megválni munkavállalóinak jelentős részétől.