Jön a távközlési különadó
Biztos, hogy idén kiveti a távközlési szektor szereplőire a kormány az úgynevezett távközlési különadót, melynek bevezetéséről a nyár óta terjedtek pletykák. Az Európai Bizottság a minap Spanyolországot és Franciaországot a hasonló különadók eltörlésére szólította fel.
A kormány gazdaságélénkítő csomagjának második fázisaként egy összesen 28 pontból álló javaslatot terjeszt hétfőn az Országgyűlés elé Orbán Viktor miniszterelnök - jelentette be a kormányfő a Széll Kálmán Alapítvány mai rendezvényén. Ennek a 28 pontos intézkedéscsomagnak lesz a része egy a távközlési cégekre kivetett különadó (ahogy a miniszterelnök fogalmazott, "válságadó"), melynek bevezetésétől a korábban elfogadott bankadó mellett évente több tízmilliárdos bevételt vár a költségvetés.
Válságadók
A válságadó-csomag részeként a távközlési cégektől három éven át évente összesen 61 milliárd forint befizetését várja a kormány, amelyet a cégek sávosan, vélhetően nyereségükhöz igazodva fizethetnek majd meg - az idei összeget a tavalyi pénzügyi eredmények alapján kell majd kalkulálni. A csomag további eleme lesz az energiaszektorban és kereskedelmi szektorban működő vállalatoktól beszedett válságadó - előbbiektől évi 70 milliárd, utóbbiaktól 30 milliárd forintot vár az államkassza.
A mai bejelentést megelőzően az utolsó pillanatig vitatott volt, hogy a kabinet végül meg meri-e lépni a távközlési szektorra kivetett különadó bevezetését, tekintettel arra, hogy az Európai Bizottság hevesen ellenzi a hasonló terhek kivetését a távközlési ipar szereplőire. Az Unió végrehajtó szerve éppen a héten szólította fel Franciaországot és Spanyolországot a hasonló különadók eltörlésére, mivel az efféle adók beruházásellenesek, és gátolják a 2020-ig terjedő Európai Digitális Stratégia megvalósulását.
A hazai távközlési cégek egyelőre óvatosan nyilatkoznak a kérdésben, legtöbbjük láthatóan nem számított rá, hogy a kormány komolyan gondolja a különadó bevezetését. "Az adónem bevezetésének mérlegelésekor a döntéshozók minden bizonnyal megfontolják a lehetséges hatásokat köztük azt is, hogy egy ilyen kötelezettség hogyan fogná vissza a távközlési szektor évi százmilliárd forint nagyságrendű beruházás-intenzív fejlesztéseit, a legmodernebb vezetékes és vezeték nélküli szélessávú technológiák meghonosítását, hogyan csökkentené az iparág kiváló gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő képességét, hogyan állítaná meg a telekommunikációs árszínvonal évek óta tartó kedvező alakulását, és milyen kockázatokat rejt a digitális átállást és a hatékony frekvenciagazdálkodást, valamint az intenzív versenyt illetően" - nyilatkozta korábban a magyar piac legnagyobb távközlési vállalata, a Magyar Telekom.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
A Telenor Magyarország a Népszabadságnak korábban szintén kommentálta a különadó lehetséges bevezetését, illetve annak hatásait. A norvég tulajdonban álló mobiltávközlési vállalat a miniszterelnöki bejelentésre azonnal közölte, hogy felülvizsgálja magyarországi beruházásait. A cég szerint a különadó megjelenése sérti az uniós jogszabályokat, valamint a gazdasági szempontból kiemelten fontos iparág növekedését gátolja. A vállalat mindemellett közölte: az új adók komolyan veszélyeztetik például a Telenor tervét, hogy új spektrumberuházásokkal 2012 végéig megvalósítsa az országos mobil szélessávú lefedettséget.
Mennyi az a 61 milliárd?
Ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, mennyire sok vagy kevés a 61 milliárd forint, viszonyítanunk kell a szektor méretéhez és nyereségességéhez. Az Informatikai Vállalkozók Szövetsége és az IDC adatai alapján a hazai távközlési piac nagysága a makacs árerózió valamint a válság hatására idén 825 milliárd forint magasságában alakulhat a korábbi tendenciák alapján, vagyis a cégek összesen ennyi bevételhez jutnak. A Magyar Telekom tavaly mintegy 506 milliárd forint árbevételt generált a magyar piacon, ezzel a piac több mint felét tette ki. A teljes Telekom-csoport adózott nyeresége 93 milliárd forintra rúgott, amivel méretgazdaságossági és hegemóniáját kihasználva valószínűleg bőven több mint a teljes magyar távközlési szektor nyereségtömegének felét adta.
Ez azt jelenti, hogy az évi 61 milliárd forint a szektor nyereségének egy igencsak jelentős részét emésztené fel, akárhogy is játszunk a számokkal. A 61 milliárdos távközlési válságadó máshogyan megközelítve átlagosan évi 6 ezer forint körüli többletterhet jelentene minden egyes hazai lakosra vetítve. Kétségtelen azonban, hogy nem mindenki ügyfél, és a fogyasztás eloszlása is egyenletlen, így lesznek olyanok, akikre sokkal nagyobb teher hárulna, így havi számlájuk akár ezer forintokkal emelkedhet, mivel aligha valószínű, hogy a szolgáltatók az extra adóterhet legalább részben nem hárítják át az ügyfelekre, tekintve annak méretét.
Reakciók
A válságadók bejelentését a többi megszorító intézkedésekkel együtt pozitívan értékelte a pénzpiac, amely megrögzötten az államháztartás rövidtávú finanszírozhatóságára koncentrál, és a hangulat továbbra is erőteljesen kockázatérzékeny. A forint a miniszterelnöki tájékoztatót követően egyértelműen erősödésnek indult, ennek mértéke perceken belül megközelítette az egy százalékot is az euróval szemben, majd később némileg visszagyengült.
A makrogazdaság állapotának oldaláról azonban az elemzők már közel sem álltak ilyen kedvezően a lépésekhez. A japán Nomura Securities egy londoni elemzője szerint az adók bár segíthetnek a kitűzött államháztartási hiánycélok elérésben, a gazdaságra nézve növekedésellenesek. Az értékelések és a miniszterelnök saját megfogalmazása alapján is a kormányzat minden áron teljesíteni akarja az Unió által kitűzött 3 százalékos GPD-arányos hiányt 2011-ben, mikor az év első felében betölti az EU elnökségét.