A YouTube fizet a francia szerzőknek mint a katonatiszt

A legnagyobb francia zenei szerzői jogkezelő szervezet megállapodást kötött a YouTube-bal, jogdíjat szed a videómegosztótól, s a befolyt pénzt szétosztja a francia szerzők között. A SACEM nevű jogi formáció ugyanazt a tevékenységet végzi, mint a magyarországi ARTISJUS, tehát a zeneszerzők és egyéb jogtulajdonosok nevében gyűjt különböző platformokról jogdíjakat, majd azt egy előre meghatározott rendszer szerint osztja szét regisztrált tagjai között. Leginkább azért éri kritika az ilyen szervezeteket, mert jogdíjat szednek olyan felhasználás esetén is, ami nem feltétlenül lenne indokolt, ilyen például a pendrive, merevlemez vagy bármilyen adathordozó értékesítése. Másrészt az összegyűlt összegek elosztása sem mindenki szerint igazságos és pontos.

A YouTube esetében elméletileg lehetséges lenne, hogy a vállalat csak a jogvédett anyagok után fizessen, s az összeg valóban az adott szerzőhöz jusson el. A hírek szerint a jogdíj kifizetés a védett művek lejászásainak száma alapján történik, de a megállapodás pénzügyi részletei nem ismertek. Így előfordulhat az is, hogy a kifinomult tartalomszűrő algoritmusok és a digitális nézettségi statisztikai rendszer ellenére is átfogóbb gyűjtésről van szó, illetve az elosztás sem külön történik, hanem a jogvédő szervezet egyébként is használt algoritmusa szerint, ami viszont nem éppen az interneten közkedvelt előadóknak kedvez. A hazai ARTISJUS például mind a mai napig úgy súlyozza a kifizetéseit, hogy abban jelentős szerepe van a CD-eladásoknak, vagy a kereskedelmi rádiók játszási listáinak.

A francia megállapodással kapcsolatban a SACEM helyettes-vezetője, Catherine Kerr-Vignale azt nyilatkozta, hogy ez inkább szimbolikus megállapodás, ami egy fontos lépés a jövő felé. Ezzel együtt jelezte a tagok felé, hogy komoly összegekre ne számítsanak ebből a forrásból, még úgy sem, hogy a megállapodás visszamenőleg 2007-ig érvényes, tehát az azóta történt lejátszások után is kénytelen fizetni a YouTube.

Európa: kemény terep

A szolgáltató bizonyára nem szívesen ment bele ebbe az alkuba, de kénytelen alkalmazkodni az európai szerzői jogi környezethez. Főleg a kalózkodást szélsőséges eszközökkel kezelni próbáló Franciaországban fontos, hogy a webes cég és a jogvédők zöld ágra vergődjenek a jogdíjjal kapcsolatos kérdésekben. A YouTube nyilatkozatában egyébként kiemelte, hogy azért is fontosnak tartja a megállapodást, mert ez egy újabb lépés a francia tartalmak létrehozásának erősítésében. A francia alkotók megérdemlik, hogy javadalmazásban részesüljenek azért is, ha műveik online aratnak sikert.

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

A YouTube egyébként már több országban írt alá keretszerződéseket zenekiadókkal Európában, például az Egyesült Királyságban, Olaszországban és Spanyolországban. Ennek ellenére a folyamat nem zajlik akadálymentesen, s továbbra is veszélyben van a kulturális termékek szabad áramlása a kontinensünkön. Magyarországon ez hatványozottan érezhető, hiszen azon túl, hogy a 10 milliós magyar piac nem tartozik a legvonzóbbak közé, még a jogvédő szervezetek által kiharcolt jogi környezet is akadályozza a nyugaton népszerű szolgáltatások terjeszkedését. A Spotify, Last.fm, iTunes és a többi szolgáltató honosítása minden jel szerint a szerzői jog útvesztőjében vérzik el.

Átfogó megoldások kellenek

Németországban most az ilyen jellegű tárgyalások például teljesen befulladtak, s a YouTube egy időre feladta a próbálkozást. Legutóbb azért kellett a cégnek kompenzációt fizetnie a jogtulajdonosoknak, mert a felhasználók jogosítás nélkül töltöttek fel Sarah Brightman előadásokat. A szerzők vegyesen látják a YouTube ténykedését: sokan fájlalják, hogy az emberek az interneten, vagy ma már akár a tévékészülékeken is ingyen nézhetik a tartalmaikat, az viszont minden szerzőnek és előadónak hízelgő, hogy több millió ember kíváncsi rájuk, s aktívan terjesztik és népszerűsítik a terméküket.