Saját navigációs szolgáltatást mutatott be a HTC
Illetlen módon a Nokia Worldre rászervezve ma Londonban mutatta be új okostelefonjait a HTC. A reflektorfényben a HTC Sense és a két új Desire modell, a qwerty-s Z és a 4,3 hüvelykes HD áll. A legnagyobb dobás mégsem a két új hardver, hanem a HTC saját navigációs szolgáltatásának viszonylag csendes bejelentése.
Peter Chou, a HTC vezérigazgatója nyitásként azt mondta, hogy saz okostelefon az új mobiltelefon - a cég célja, hogy az eddigi high-end kategóriából minél lejjebb tolja azt a határt, ahol a termékeit képes értékesíteni. Az elmúlt év során a HTC mindent meg is tett azért, hogy a fogyasztók elvárásait feljebb emelje, az igényeket megteremtse a fejlettebb funkciókra, és egyben ki is elégítse őket.
A márkaérték egy év alatt kétszeresére nőtt, ami többek közt köszönhető annak, hogy a vállalat nem zárkózottak el az új platformoktól. Az Android sikere valószínűleg a HTC-nek is köszönhető, most viszont már az Android húzza a mobilgyártót. A jövőre vonatkozóan Peter Chou pedig hivatalosan is bejelentette, hogy az őszi Windows Phone 7 bevezetéshez a HTC is hozzáteszi saját modelljeit.
A szoftvert csiszolgatták
A hardverek mellett a HTC Sense a másik terület, amit tovább fejleszt a cég. Egyrészt a fogyasztók hamarosan kapnak egy teljesen új Sense-verziót, másrészt bemutatkozik a htcsense.com portál is, ahol a felhasználók kezelhetik a mobil felületével, interfészével kapcsolatos dolgokat. A böngészőből indítva megszólaltathatjuk a mobilt, ha nem leljük, sőt akár a weben keresztül letilthatjuk, kereshetünk a tartalmak, üzenetek között, sőt üzeneteket helyezhetünk el rajta, vagy az egész tartalmat törölhetjük, ha elhagytuk az eszközt. A szinkronizálás minden tartalmi elemet érint, ami a mobilban található, így a névjegyzéket, üzeneteket, képeket, videókat, zenéket, de akár a memóriakártya egyéb tartalmait is. Alkalmazás-szinkronizáció azonban nincs, illetve fontos megemlíteni, hogy a szerverek Tajvanban vannak, ami az Egyesült Államokban, illetve az EU-ban is felvethet számos adatvédelmi kérdést.
Maga a Sense szoftver kap egy új üzenetaggregátor felületet, ahol minden e-mail és egyéb üzenet közösen jelenik meg. Ugyanígy az ismerőseinkhez letöltött státusüzenetek is egy közös felületre rendezhetőek, ahol azonnal lehet azokat kommentálni, vagy saját frissítést közzétenni. A mobillal készített képeken pedig már a feltöltés előtt be lehet jelölni barátainkat, s a Facebookra feltöltés után már egyből megjelenik.
A navigáció a legnagyobb robbantás
A sajtóesemény következő fókusztémája a navigáció volt, s Chou nagyon jól rávilágított arra, hogy az online térképszolgáltatások és az okostelefonok találkozása tele van kompromisszumokkal. Az egyik gond, hogy a zoomolás vagy a mozgatás után eltűnik a térkép és túl sokat kell várni a betöltődésre, a másik pedig, hogy amennyiben történik valami, például jön egy hívás, akkor az a teljes képernyőt elfoglalja. Nos, mindkettőt megoldotta a HTC, s egy saját navigációs szolgáltatással rukkolt elő. A térképadatbázisok azonosak lesznek a Google-ével, viszont a HTC saját szervereiről szolgálja ki az alkalmazást, ami képes turn-by-turn navigációra, és hangnavigációra is. A program mélyen integrált a HTC Sense-szel, így a telefon funkciók nem zavarják meg a működését. A térképeket a felhasználók letölthetik a memóriakártyára, így a Google Maps-szel ellentétben nem lesz feltétlenül szükség adatforgalomra is. Maguk a térképek és a szoftver ingyenesek, viszont az extra tartalmak, mint a POI-k vagy a traffipax adatbázisok már fizetősek.
Egy másik fejlesztés, amiben eddig a Samsung volt erős, hogy behozzák az új készülékekbe a DNLA támogatást, így a mobil kijelzőjét bármikor kiterjeszthetjük egy ezt támogató tévékészülékre, ami talán az utolsó komoly hiányossága volt a HTC mobiloknak. Üröm az örömben, hogy annak ellenére, hogy technikai, hardveres vagy egyéb akadálya nincs annak, hogy a már meglévő Desire készülékeken is elérhetőek legyenek a fent sorolt funkciók, mégis csak az új modellekhez járnak majd. A HTC képviselői azt a gyenge magyarázatot adták, hogy a cég előre tekint és nagyon gyors a fejlődés, de ez mégsem magyarázza azt, hogy a hardverkiépítettségben a kijelzőt illetve a qwerty-t leszámítva teljesen azonos régi modelleket miért kell cserben hagyni.
A HD túl nagy a Z meg vastag
Hardver szinten természetesen mindenki az új modellek miatt izgatott, a két új Desire verzió, a Z és a HD egy útelágazás az eredeti Desireből kiindulva. A Z egy szétnyitható qwerty-s készülék, míg a HD egy nagy kijelzős hordozható szórakoztató eszköz, médiafogyasztásra és játékra kihegyezve. A dizájn csapat ismét kitett magáért, mindkét készülék elegáns és szép. A Desire HD a 4,3 hüvelykes SLCD TFT kijelzővel, illetve a kamera 8 megapixelesre fejlesztésével is erősít. Továbbá a Desire-ben szintén erősen elhanyagolt hangminőség is javul a Dolby Mobile technológiának köszönhetően. A mobil méretéből fakadóan már kevésbé kényelmes, mint a Desire, inkább a régi PDA-korszakot idézi, csakúgy mint a korábbi HD modellek. Mindennapi használatra viszonylag kényelmetlen a 4,3 hüvelykes kivitel.
A másik versenyző, a Desire Z viszont végre eloszlatja azt a képzetet, hogy a HTC lemondott a fizikai billentyűzettel ellátott mobilokról. Van, akik megszerették a virtuális gombokat, de sokan még mindig a hardvergombokban hisznek. Főleg a nők hosszú körmökkel és a férfiak vastag hüvelykujjal, akiknek kényelmetlen a kijelzőtapogatás. A mérnökök pedig ezúttal nem csak megfeleltek az elvárásoknak, hanem megint alkottak valami újat. Tartós használat nélkül nehéz eldönteni, hogy a nem simán szétcsúszó két elem helyett két dupla karral szétnyíló billentyűzet miben ad többet a felhasználóknak, de minden esetre jól néz ki és egyedi. A nyitás mechanizmusa nagyon finom, kényelmes, nem kattan nagyot, mint a Droid, viszont a készülék túlzottan vastag, ami sokat elvesz az eleganciájából.
A terítés a szokásos
A HTC sajtóeseményen Patrick Chomet, a Vodafone képviselője is tiszteletét tette, s azon felül, hogy dicsérte a HTC-vel való együttműködést, beszélt arról is, hogy a két új modell minden piacukon (így remélhetőleg hazánkban is) elérhető lesz, sőt néhány országban exkluzív szerződést is kötöttek. A Vodafone mellett a HTC partneri viszonyban van az Orange, T-Mobile, O2, Telenor és egyéb más szolgáltatókkal is, így az elmúlt egy évben történt bevezetések mintájával lehet kalkulálni a jövőben is azoknak, akik nem hálózatfüggetlenül szeretnék megvásárolni ezeket a mobilokat.
A tajvani gyártó első komolyabb globális eseménye több dologra is rávilágított, s némileg újraosztotta a kártyákat. Egyrészt látjuk, hogy a Nokia után a HTC is igyekszik saját megoldásokkal benyomulni az okostelefon-piac réseibe, s annak ellenére, hogy a Google kínál szinkronizációs megoldást a mobilhoz, a HTC bevezeti saját verzióját is. Ha a microsoftos My Phone párja a Google Sync, akkor a Nokia Ovi párja a HTC Sense.com lehet. Főleg a navigációs megoldást is belevéve az összehasonlításba, ami a Nokia esetében is az egyik húzó funkció.
Aggodalom
Az erősödés viszont azt is jelenti egyben, hogy a gyártó csökkenti a függését a platformkészítőtől, aminek jövőre lehet komoly jelentősége. A HTC kérdéseinkre válaszolva kijelentette, hogy ragaszkodik a Sense felülethez, s nem szívesen mondana le róla. Pedig a Windows Phone 7 és az Android 3.0 Gingerbread esetében is tudható, hogy nem fogják támogatni az egyedi gyártói változatokat. Az Android esetében például azért, mert a Google megelégelte, hogy a gyorsan fejlődő Androidot nem követik a gyártók, s sok modell még mindig az 1.6-os szinten ragadt. A most bejelentett két készülék és a szolgáltatások fejlődése nem megy csoda számba, az új hardverek csak kötelező körök a meglévő technológiára, a szoftverek pedig egyelőre eladásserkentő mézesmadzagként vannak belógatva az új vásárlók számára. A következő év nagy kérdése az lesz, hogy a HTC folytatja-e ezt a kissé kellemetlen utat, vagy továbbra is felhasználóbarát és „kedves” cég marad.