Sony: bárki kezében jó eszköz lehet a Move

Sándor Csaba 13 éve dolgozik a Sony magyarországi leányvállalatánál, gyakorlatilag a kezdetek óta ő a PlayStation-üzletág egy személyben. Elsőre remek munkahelynek tűnik, de nincs könnyű dolga, hiszen a Microsoft - a cég legnagyobb konkurense a konzolpiacon - a japán anyavállalatnál jóval több erőforrást dedikált az Xbox 360 hazai népszerűsítésére és eladásának növelésére. Csabát - akivel az interjú során végig tegeződünk - többek közt arról kérdeztük, hogyan tudja ezt az erőforráshiányt áthidalni a cég, de szóba kerültek a magyar konzolpiac sajátosságai, valamint természetesen a mától kapható mozgásérzékelős kontroller, a Move is.

HWSW: Nagyon sok fórumon azt olvasni, hogy a Sony finoman fogalmazva is kevés figyelmet fordít a magyar vásárlók kiszolgálására. Például nincsenek lokalizációk, sok kereskedőnél nem lehet kipróbálni a konzolokat, és a legnagyobb számban előforduló reklamáció, hogy nincs PlayStation Store itthon.

Sándor Csaba: Vannak ezeknek a kritikáknak olyan pontjai, amelyekkel hajlamos vagyok egyetérteni, viszont vannak olyanok, amelyekkel vitába kell szálljak. Azt gondolom, hogy semmi szégyellnivalónk nincs semelyik versenytársunkhoz képest a termék- és szolgáltatáskínálatot illetően. A demóállványokat említetted: ez abszolúte az áruházak hatásköre, a lokalizációnál pedig valóban van mit bepótolnunk, ugyanakkor voltak már kísérleteink lokalizációra, azok viszont mérsékelt sikereket értek el. A PlayStation Store hiánya miatt sokszor támadnak minket, és ez jogos felvetés, a Store megjelenését azonban számos tényező befolyásolja. Viszont a bevezetés óta rendelkezésre áll az ingyenes online játékot lehetővé tevő PlayStation Network, és van az AXN és az Animax csatornákkal egy catch-up tv szolgáltatásunk.

HWSW: Na jó, de PlayStation Network gyakorlatilag minden országban van.

Sándor Csaba: Nem, nincsen. A Sony online szolgáltatása nagyon összetett: vannak olyan országok, ahol van Store is és Network is. Ezek nyilván a legnagyobb európai vagy tengerentúli országok. Vannak olyan országok - köztük Magyarország -, ahol Store egyelőre még nincsen, de Network van. És van egy olyan csoport, ahol Network sincs. Az európai divízióhoz közel száz ország tartozik, bár itt valójában a PAL területekről van szó, beleértve többek közt Ausztráliát, vagy akár Indiát, Észak-Afrikát. Nyilván egy ekkora piacon a prioritásokat meg kell határozni. Magyarország egyáltalán nem áll rossz helyen a piac volumenét, "fontosságát" tekintve.

HWSW: Hogy kicsit jobban megvilágítsuk az olvasók számára a problémát: említetted, hogy számos tényezőtől függ, hogy egy országban indul-e olyan tartalomdisztribúciós szolgáltatás, mint a PlayStation Store. Tudnál példákat mondani?

Sándor Csaba: Az egyik ilyen nyilvánvalóan az eladott gépek száma.

HWSW: Erről lehet tudni konkrétumot?

Sándor Csaba: Ezt az információt sajnos nem tudom megosztani, de nem állunk rosszul. Tény, hogy a szürke csatornákon beáramló hardver torzítja a képet. Szintén hangsúlyos faktor, hogy hányan regisztráltak a szolgáltatásra. Ebben jól állunk, az átlag európai szint fölött vagyunk.

HWSW: És azt lehet tudni, hogy a magyar vásárlók mekkora része köti internetre a PlayStation 3-at?

Sándor Csaba: Ez sajnos nem publikus, de mint mondtam, jól állunk. Visszakanyarodva a Store-hoz, ez kettő a sok faktor közül. Ezek mellett megnézik, milyen a szélessávú internet elterjedtsége, milyen az ára az internetszolgáltatásnak. Mérlegelik a helyi szabályozást, például, hogy itthon a helyi törvényeknek megfelelő áfás számlát kell kibocsátani. Emellett egy elég szigorú nyelvtörvényünk is van, ami előírja, hogy a cégnek elsősorban magyarul kell kommunikálnia a magyar fogyasztókkal. Minden ilyen fejlesztés beruházást igényel, a Sonynak pedig mérlegelnie kell, hogy az adott feltételekkel az adott piacon mikor éri meg bevezetni a szolgáltatást.

HWSW: Azért próbáljunk meg valami biztatót mondani az olvasóknak, azon kívül, hogy "dolgozunk rajta". Mikor lehet itthon is működő tartalomdisztribúció?

Sándor Csaba: Nem tudok sajnos konkrétumot mondani. Az előkészületek folynak, jogászok, pénzügyesek stb. foglalkoznak a kérdéssel, mindenesetre vannak arra vonatkozóan biztató jelek, hogy belátható időn belül Magyarországon is lesz Store. Nincs messze, de nem mernék dátumot mondani.

HWSW: Egy kicsit elkanyarodva a tévés tartalomhoz: ma a csapból is az folyik, hogy itt a digitális átállás, és tudjuk, hogy a Sonynak van olyan eszköze, amivel DVB-T adást lehet nézni a PlayStation 3-on, sőt rögzíteni is lehet műsort. Ez viszont technológiai korlátok miatt nem használható itthon. Lesz itt változás a későbbiekben?

Sándor Csaba: Készül a PlayTV-nek egy második verziója, ennek még nem tudom a technikai specifikációit, de ha ez már MPEG4-kompatibilis lesz, akkor minden bizonnyal a magyar felhasználók is tudják majd használni tévézéshez.

HWSW: Beszéljünk kicsit a magyar videojáték-piac sajátosságairól. Hogyan lehetséges az, hogy vannak olyan üzletek Magyarországon, ahol egy PlayStation 3-at 15-20 százalékkal olcsóbban meg lehet vásárolni, mint a Media Marktban, vagy az 576 kbyte-ban?

Sándor Csaba: Az okok elég egyértelműeknek tűnnek, mondjuk úgy, hogy "kreatív könyveléssel" lehet azokat az árakat elérni, amelyek jó néhány ilyen üzletben megtalálhatók. Ehhez tudni kell, hogy a magyarországi fogyasztói árak az európai fogyasztói árakhoz vannak kötve. Van némi áfa-különbözet, plusz egy százalék kulturális járulék, de ha ezeket nem is vesszük figyelembe, hanem egyszerűen felszorozzuk az árfolyam alapján az európai árat, akkor kijön a mi javasolt fogyasztói árunk. Mivel Európa-szerte nagyjából egyeznek a kereskedői árrések, ezért semmilyen más módon nem lehet kihozni ennyire alacsony árakat, csak ha valaki kreatívan könyvel.

HWSW: Van-e valami olyan sajátossága az országnak, ami kifejezetten a játékpiacra vonatkozik? Milyen játékokat vesznek a magyarok, milyen a játékos-összetétel?

Sándor Csaba: A felhasználóink döntő többsége a jómódú családokból kerül ki, leginkább a fiatalabb korosztályból. És abszolúte férfidominancia van, bár tény, hogy a korábbi évekhez képest lényegesen több női játékos van, részben annak köszönhetően, hogy egyre több olyan játék van, ami a női játékosréteget célozza. A műfajokat illetően elég vegyes a kép. A verekedős és autós játékok évekkel ezelőtt messze túlteljesítettek minden mást, mostanra azonban az akicó-kalandjátékok és a sportjátékok is nagyon népszerűek lettek.

PlayStation Move akcióban: mozgásban tart

HWSW: Mától kapható a Move, ami kvázi egy egészen új műfajt hoz be a palettára. Nyilván nem minden előzmény nélküli a dolog, hiszen volt korábban az Eyetoy, másrészt könnyen párhuzamot lehet vonni a Nintendo Wiimote-jával. Mit vár a Sony ettől a projekttől?

Sándor Csaba: A Move az idei évünknek az egyik legjelentősebb megjelenése. A koncepciónak, a technológiának az a legnagyobb előnye, hogy nagyon sokféle játékos számára nyújthat érdekes dolgokat. Már csak abból kiindulva, hogy lesznek olyan játékok, amelyek Move-val működnek kizárólag, meg lesznek olyan játékok, amelyek Move-kompatibilisek. Ennek megfelelően akár az alkalmi játékosok, akár a hardcore játékosok kezében jó eszköz lehet.

HWSW: Nem lesz drága százezer forintért a Move-val ellátott csomag az alkalmi játékosoknak? Hiszen majdnem feleennyiért hazavihető egy Nintendo Wii...

Sándor Csaba: Az Xboxnál ha a Kinectnek az árát hozzáadjuk a csomaghoz, árban ugyanott vagyunk. A Wii-vel értelmetlen az összehasonlítás, mert technikai paramétereit illetően sokkal gyengébb a hardver. De azért az sem mellékes, hogy a PlayStation 3-mal egy teljes értékű Blu-ray lejátszót is kap az ügyfél. És nem szabad megfeledkezni a már meglévő és később megjelenő 3D-s képességekről sem.

HWSW: És ez biztosan fogja érdekelni az alkalmi játékosokat?

Sándor Csaba: Valószínűleg nem mindenkit fog érdekelni, de például családok számára ettől függetlenül ideális lehet, hiszen kapnak egy eszközt, amivel a gyerekek tudnak játszani, az apuka meg mondjuk Blu-ray filmeket tud nézni.

HWSW: Azt mondtad, minden típusú játékos kezében hasznos eszközzé válhat a Move. A Microsoft közben azt mondja, hogy egyáltalán nem is kell eszköz a kézbe.

Sándor Csaba: Az a véleményem, hogy kontrollerre igenis szükség van ahhoz, hogy lényegesen többféle játékot tudjanak a fejlesztők készíteni, illetve azon belül több dolgot meg tudjanak valósítani. Az Eyetoynál láttuk, hogy egy idő után kifogytunk a lehetőségekből, hiszen megvannak a korlátai az adott platformnak - és a Kinect márpedig alig különbözik az Eyetoytól. Másrészt az ember az evolúciós folyamatok részeként eszközhasználó lény lett, ott a helye egy eszköznek a kézben.