Befutottak a DX11-es mobil GeForce-ok
Az AMD-vel szemben összeszedett hátrányát ledolgozva az NVIDIA is megújította mobil grafikus processzorait és bemutatta a GeForce 400M termékcsalád tagjait.
Az újdonságok között nem kevesebb mint hét chipet találni, amelyek a felső kategóriától egészen a legalsóig megkísérelik lefedni a vásárlói igényeket. A 400M család összes tagja a DirectX 11 generáció tagja már, emellett közös jellemzőjük az OpenGL 4.0, OpenCL, PhysX, CUDA és DirectCompute támogatás, illetve a H.264/VC1 és MPEG2 hardveres dekódolás. A különbségek tehát - szokás szerint - a teljesítményben keresendők.
A már korábban bemutatott GeForce GTX 480M mellé még két felső kategóriás chip érkezett, a 470M és a 460M. Előbbi 288, utóbbi 192 CUDA magot tartalmaz, cserébe az utóbbi magasabb órajelet kapott. A GeForce GTX 470M gyári órajale 535/1070 MHz, a 460M modell 675/1350 MHz-en jár. Mind a két chiphet 192 bites interfészen csatlakozik a GDDR5 memória, amelynek órajele 1250 MHz, ez másodpercenként 60 gigabájtos sávszélességet jelent. Az új GeForce-ok részletes specifikációit a Prohardver cikkében lehet megtekinteni.
Az alsóbb kategóriákba öt versenyzőt küld az NVIDIA, a GeForce GTX 445M két változata képviseli a középkategóriát, ezek alá tagozódik be a 435M, 425M, 420M és 415M. A 144 CUDA magos 445M két verziója között a memória az eltérés, a chipből létezik 192 bites, 1250 MHz-es GDDR5 konfiguráció, de 128 bites, 800 MHz-es DDR3-as változat is, kevesebb mint fele akkora (25,6 GB/s) sávszélességgel. Már a 415M verzióban is 48 CUDA magot találni, a 420M-425M-435M modellekben 96 mag van, a 445M-ben pedig 144 darab. A költségek alacsonyan tartása érdekében ezek a chipek csak 800 MHz-es DDR3 memóriát támogatnak. A közép- és alsó kategóriás lapkák nem támogatnak SLI-t, bár ez inkább csak elméleti korlátozás, a valóságban nemigen jellemző, hogy a gyártók két belépő szintű vagy középkategóriás videochip beépítésével próbálnák meg növelni a noteszgépek teljesítményét.
Természetesen a GeForce 400M generációból sem maradhatott ki az Optimus technológia, amely észrevétlenül tud váltani a chipsetbe (processzorba) épített videovezérlő és az NVIDIA grafikus chip között annak fényében, hogy nagy teljesítményre vagy hosszú akkumulátoros üzemidőre van szükség. Az átkapcsoláshoz nem kell az operációs rendszerből kijelentkezni vagy a futó alkalmazásokat bezárni, a grafikus chip, az operációs rendszer és a meghajtóprogram a háttérben elvégzi a váltást.
Az NVIDIA azt állítja, az új generációs mobil grafikus chipjei teljesítményben közel másfélszeresét hozzák az elődöknek, de egyelőre még nincsenek piacon a most bejelentett GeForce 400M modellek, tehát ezeket az állításokat nem lehet ellenőrizni. A specifikációk minden esetre ígéretesnek tűnnek, az alsó kategóriában feltűnő a shader teljesítmény javulása a korábbi generációval összevetve, bár ezért némi memória-sávszélességgel kell fizetni. A valóságban mindez azt jelenti, hogy az újabb mobil GeForce chipeket már a korszerű játékokhoz fejlesztette az NVIDIA, másfelől a hardveresen gyorsított grafikus alkalmazásokhoz mint amilyen például az Adobe Flash vagy akár a modern webböngészők, amelyek szintén képesek a megjelenítés gyorsítására.