Minek ide iPhone, Android?

Mi ez a Bada?

De mi is az a Bada? A Bada lényegében a Samsung saját, zárt kódú alkalmazásfuttatási szoftverrétege, amelyre támaszkodva a szoftverfejlesztők elkészíthetik programjaikat. A Bada talán legérdekesebb jellemzője, hogy konfigurálható alatta az operációs rendszer magja, vagyis valójában nem rögzített egyetlen platformhoz. Jelenleg a Bada kizárólag a Samsung saját fejlesztésű kernelt használó operációs rendszerén fut, de elvileg semmi akadálya nincs, hogy például Linux kernelen is üzemeljen, akár Androidon is. A Bada az alkalmazások szempontjából egy API keretrendszer, amelyen futtatni lehet a szoftvereket, valamint a különféle rendszer- és szerveroldali szolgáltatásokat elérni.

A Bada az okostelefonos platformok talán legfiatalabbja, verziószáma csak nemrég kerülte el az 1.0-t, a fejlesztői készlet csak idén májusban jelent meg, és az első badás készülék, a Wave is alig néhány hónapja kapható. Magától adódik a kérdés: mit tud felmutatni a Bada a rivális platformokhoz képest, mint az iOS, az Android, a BlackBerry OS vagy a Windows Phone 7? Mi szükség van egy újabb okostelefonos platformra a meglévők mellé?

Először is, kereskedelmileg bárki számára licencelhető, korszerű és elfogadott okostelefon operációs rendszerből egyáltalán nincs túlkínálat, jelenleg történetesen egyetlen egy ilyen létezik: a Google Android. Ha a keresőóriás nem találja úgy, hogy stratégiai érdeke a mobilon is sokkal erősebben megjelenni, akkor most a készülékgyártóknak nem lenne hova nyúlniuk, hogy az Apple iPhone-nal szemben olyan versenyképes érintőképernyős készülékeket állítsanak ki, mint amilyen a HTC Desire, Motorola Droid X, vagy a Samsung Galaxy S.

Másodszor, miközben az Android jelenlegi sikere valószínűleg még a Google várakozásait is felülmúlja, az érintőképernyős formátum elterjedésével drámaian lecsökkenti a gyártók mozgásterét abban, hogy meg tudják különböztetni magukat. Sokan sokféleképpen megfogalmazták az Androidra támaszkodás stratégiai kockázatait, egyesek egészen odáig merészkedtek, hogy az Android bevezetését úgy jellemezzék, mintha a gatyánkba vizelnénk, mikor fázunk. Nem véletlen valójában, hogy a Nokia a hatalmas nehézségek ellenére is úgy kerüli az Androidot, mint valami betegséget. A Bada a Samsung számára lehetőséget teremt, hogy megkülönböztesse magát a többiektől, saját fejlesztési csapásirányt jelöljön ki.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

Harmadszor, már a kérdés alapállása is téves lehet. Miközben az Android, az iOS és a gőzerővel fejlesztett hasonszőrű társaik kiszolgálják a magasabb igényeket, valójában igazán csak a felső- és csúcskategóriás készülékeken csillogtatják tudásukat. Az Android olcsóbb modellekkel eddig nem tudott sikert aratni, az eladásokat a drága, prémiumkategóriás készülékek viszik, mint amilyen a Samsung Galaxy S, a HTC Desire vagy a Motorola Droidok. Az Apple, a Google és a készülékgyártók azzal vannak elfoglalva, ki tud még több űrtechnikát belepakolni egy maroknyi helyre. A helyes kérdés talán inkább úgy hangzik: mi szükség van egyáltalán Androidra vagy iOS-re a felhasználók többsége számára?

Itt a Bada

A Samsung válasza erre a Bada, és az, hogy semmi. A Bada bár elsőként egy nagyon igényes, és feltétlenül prémium kategóriájú készülék, a Wave formájában öltött testet, ennek oka azonban a piacbevezetési taktikában keresendő, semmint a Bada stratégiai koncepciójában. A Wave feladata a piac feltörése, a behatolás, a média, a fogyasztók és a fejlesztők figyelmének megragadása, és meggyőzése, a farvizen pedig tömegével nyomulnak majd be az alacsonyabb árú modellek.

A Wave (hullám) és a Bada (koreaiul óceán) többnapos használatát követően egyértelművé vált, hogy a Bada nem akar az Androiddal vagy az iOS-szel versengeni. A Bada nem arról szól, hogy a mindenkori legújabb technológiákat felvonultassa, nem arról, hogy átcsábítsa a többi okostelefonos platform felhasználóit. Erre egyébként nem is igazán volna alkalmas, hiszen azoknak, akik hozzászoktak valamelyik okostelefonos platformhoz, kiismerték és belakták azt, valószínűleg frusztráló volna egy badás telefont használni.

A Bada még nagyon fiatal, vannak gyermekbetegségei. A teszt során a Wave ritkán ugyan, de előfordult, hogy közölte, elfogyott a memória, és zárjunk be alkalmazásokat, pedig egyáltalán nem futott sok vagy akár csak erőforrásigényes program. A másik, ami bosszantó, hogy a kezdőképernyőkön, avagy asztalokon futó online widgetek közösen egy nagy alkalmazásnak számítanak, és többször előfordult, hogy a Bada bezárta azokat. Szintén ehhez kapcsolódik, hogy USB-s adattárként csak akkor hajlandó mutatni magát, ha minden alkalmazást bezárunk - a widgeteket is. Ez nem jelent mást, minthogy újra kell konfigurálni az asztalokat, újra ki kell dobálni a widgeteket. Ez rendívül szerencsétlen és bosszantó.

A Samsung egy ideje törekszik arra, hogy készülékei, platformtól független egységes kezelőfelületet, megjelenést kapjanak, ami a Badára is igaz. Aki már használt viszonylag új éritnőképernyős Samsung mobilt, annak nagyon ismerősnek fog tűnni a TouchWiz menü megjelenése. A menürendszer teljesen testre szabható, a képernyő bal felső sarkában található edit gomb megnyomásával mozgathatóvá válnak az ikonok, valamint a telepített alkalmazások az ikonnál megjelenő behajtani tilos táblára kattintva eltávolíthatóak - ennél egyszerűbben ezt valószínűleg képtelenség megoldani.

Az alkalmazások telepítése hasonlóan pofonegyszerű és elegáns a Samsung Apps alkalmazásboltból. Miután megtaláltuk a minket érdeklő szoftvert, a letöltésének és egyúttal telepítésének megindítását követően elhagyhatjuk a boltot, egy ikon jelenik meg a menürendszeben, amely még nem teljesen kontrasztos. Ahogyan töltődik le az alkalmazás, és települ, úgy töltődik fel kontraszttal alulról az ikon, egy hullámzó vízre emlékeztető animációval - ötletesen utal a Wave és a Bada jelentéseire.

Tekintve, hogy a Bada egy igen fiatal platform, és az alkalmazásbolt sem teljes értékű minden országban, az alkalmazások választéka egyelőre szűkös, de minden jel szerint bővül, köszönhetően a badás telefonok sikereinek és a Samsung erőfeszítéseinek, hogy fejlesztőket toborozzon. Magyarországon a teszt idejekor egyelőre csak az ingyenes alkalmazások voltak láthatóak, a fizetős szoftvereket egyelőre nem lehet elérni. A Samsung ugyanakkor azt ígéri, hogy a Samsung Apps a világ legtöbb országában teljes kínálattal elindul a következő hónapok során, és magyar fejlesztői versenyt is hirdetett, mondván, a lokális igényeket a helyi fejlesztők tudják leginkább kielégíteni.

Hasonlóan egyszerűen testre szabhatók a kezdőképernyős asztalok is, ahova szintén drag&drop módszerrel tudunk widgeteket dobálni. Az asztalok számát egészen kilencig bővíthetjük, az egyes asztalokat magukat úgy adhatjuk hozzá vagy törölhetjük, ha állóból fekvő helyzetbe fordítjuk a készüléket - a törölni kívánt asztalt előtte meg kell tisztítani a widgetektől.

Böngészés

A Samsung saját fejlesztésű böngészőjéről sokan lenézően nyilatkoznak az iPhone és az Android Webkit-alapú böngészői mögül. Ehhez képest futása a Badán teljesen meggyőző, megfelelően reszponzív, támogatja a megszokott multitouch mozdulatokat, használata egyszerű és magától értetődő. A képességeinek bizonyítékaként a weboldalakba ágyazott YouTube videókat megjeleníti, azokra képes automatikusan zoomolni, valamint beágyazott elindításukra is, vagy újabb kattintást követően megnyitni azokat teljes képernyős módban a médialejátszóval.

A böngészővel lényegében teljes értékű, PC-s élményt kapunk, a linkelt fájlokat letölthetjük, eltárolhatjuk, amihez külön letöltéskezelőt ad a szoftver, és párhuzamosan természetesen több böngészőfület is futtathatunk. A zoomolás, oldalak mozgatása gyors, a szövegekre, képekre vagy más objektumokra történő autozoom szintén intelligens. A beágyazott YouTube videók lejátszása esetén tapasztalni darabosságot a mozgásban, de ez elmúlik, ha a mobil YouTube-ról a beépített médialejátszóra váltunk.

Az egyébként erőteljes és kimagasló megépítettségű Wave hardvere és a Bada használata során egyetlen fontos kifogásunk volt böngészéskor, az oldalbetöltési sebességekkel. Úgy tapasztaltuk azonban, hogy ezt inkább a Wi-Fi kezelés rejtélyes lomhasága magyarázza inkább, nem pedig a böngésző renderelési képességei. Wi-Fi és internethozzáféréstől függetlenül mindenhol tapasztaltuk, hogy érthetetlen módon a készülék Wi-Fi vezérlőjének adatforgalmazása néhány másodpercre megáll, így az oldalbetöltés vagy bármilyen más online művelet akadozik. Ésszerű magyarázatot nem találtunk, talán a Wi-Fi driver éretlen még.

Azok számára, akik jobban be akarnak kukkantani a motorháztető alá, és meggyőződni arról, valóban okostelefonos platformról van-e szó, rendelkezésre állnak rendszerinformációk, és feladatkezelő is, ahol kilőhetjük a nekünk nem tetsző alkalmazások futását. Ez utóbbi menühoz egyébként a Wave menügombját hosszan nyomva azonnal bejuthatunk. Hogy valódi multitaskingról van-e szó több egyidejűleg nyitott alkalmazás esetén, minden kétséget kizáróan nem bizonyított, a váltás mindenesetre gyors. Amennyiben egy alkalmazást futtatunk teljes képernyőn, akkor is értesülünk például a készülékre érkező üzenetekről, a felső sávban el is olvashatjuk az első sorokat.

A Badával természetesen kapunk beépített Facebook-klienst, amin azért van még mit csiszolni, képességei és sebességei bőven elmaradnak a hardver és szoftverréteg potenciáljától - nem cache-el eléggé, a Wi-Fi lassú kezelése itt is kiütközik. A kapcsolati listánkban lévő tagokhoz rendelhető természetesen rengeteg adat, kép is, linkelhetőek Facebook-profilok. A Bada rengeteg típusú e-mailfiókot támogat, beleértve az Exchange ActiveSyncet is. Bár némileg lassabb, de a Gmail mobilra optimalizált verziójával tökéletesen elégedettek voltunk, szokás szerint a beépített kliens inkább visszalépés, de ez még iOS-en is így van. Gyenge pont leginkább az integrált, multimódú chatkliens, amely valahogy nehézkes, és elrejti a beszélgetéseket egy alkalmazás mélyére - sajnos az alkalmazásboltban sem találtunk alternatívát. A keményvonalas iphone-androidos mezőnynek valószínűleg hiányozna az iTunes, a Last.fm vagy Spotify kliens.

Elég jó

Az olyan, valószínűleg a platform fiatal életkorának betudható hibák, mint amilyen a néha elfogyó memória, az USB adatkapcsolatkor a widgetek bezárásának kényszere, vagy a lomha Wi-Fi, tolerálhatóak, és várhatóan megszűnnek később, hiszen a Samsung láthatóan jelentős erőforrásokat sorakoztatott fel a Bada mögé. A platform közel sem tökéletes vagy gyilkos a többiekre nézve, leginkább a kommunikációs oldalának erősítésére van szükség jobb chat- és e-mailkliensek beemelésével. Ha kívánni kellene egyet, akkor személy szerint a BlackBerryknél kidolgozott egységes kommunikációs felület volna az, ahol egyben látjuk az összes üzenetet, legyen email, chat, SMS, és bármilyen formában válaszolhatunk is.

A Wave és a Bada összességében egy rendkívül könnyen, intuitívan használható, esztétikus és az esetek túlnyomó többségében gördülékeny okostelefonos együttest alkotnak, amely megfelel a kor mobilokkal szemben támasztott követelményeinek. Újdonsága miatt az alkalmazások támogatottságában természetesen nem veheti fel a versenyt a többi platformmal szemben, így más okostelefonról váltani biztosan nem érdemes rá. A potenciál ugyanakkor megvan benne, amire leginkább a fejlett grafikájú játékok jelentik a bizonyítékot, megmutatva a programozási környezet képességeit és a szoftverréteg optimalizáltsági szintjét is. Nem okoz neki gondot a videolejátszás közbeni orientáció váltás, az egész képernyőt forgatni tudja - ezekhez természetesen kell a hardver ereje is.

Zárszó

A Bada attól jó, hogy használata első kézhezvételtől fogva triviális, a Wi-Fi vagy Bluetooth ki- és bekapcsolását és a csatlakozását, de akár a konfigurációs menükben történő turkálást is. Nem nélkülözi az olyan ötletes megoldásokat sem, minthogy lezárt képernyővel érkezett SMS-t vagy nem fogadott hívást azonnal megtekinthetünk, ha egy puzzle darabkát a helyére húzunk. Hiányosságaival és egyelőre gyenge alkalmazás-támogatottságával együtt a Bada már most megállja a helyét.

A sok telepíthető alkalmazás talán fontos kemény magnak, valójában a Badával érkező integrált alkalmazások a többségnek elegendőek lehetnek, hiszen minden alapvetőt megtalálunk: hírek, időjárás, tennivalók, naptár, jegyzetek, böngésző, email és chat, médialejátszó, navigáció, hangrögzítő, kalkulátor, mértékegység-átváltó - és persze Facebook, Twitter. Mi kell még igazán?

Tekintve, hogy a piac alsóbb szegmensei felé terjeszkedik ezt követően, hogy a Samsung sokkal többek által megfizethető készülékein fusson, nem is kell a csúcskategóriás készülékekkel szemben támasztott elvárásoknak sem megfelelnie. A Bada a tömegek igényeit kell, hogy kielégítse, amihez tökéletesen megfelelő már most is, nem beszélve a várható jövőbeni fejlesztésekről. Érdemes lesz követni a platform fejlődését, a Samsung a világ legnagyobb érintőképernyős telefongyártójából nagyon gyorsan a legnagyobb okostelefonos szereplővé avanzsálhat, ha a Badát sikeresen tudja "benyomni" a jelenleg még "butatelefonokat" használó fiataloknak. Ehhez pedig semmi szükség Androidra, Windows Phone-ra, vagy bármi másra.