Elektronikagyártó hatalom lehetnénk - de tényleg

Kína után: a képzett munkaerő a lényeg

Közös ügyük képviselése érdekében a vállalatok egy bizottságot hoztak létre az Amerikai Kereskedelmi Kamarán (AmCham) belül, amelynek keretében kidolgoztak egy állásfoglalást a hazai elektronikai gyártóipar helyzetéről, valamint ennek részeként javaslatokat tesznek a saját szempontjukból előnyös lépésekre. A tagok közt megtalálható a HP, az IBM mellett a Flextronics, az Elcoteq, a Jabil Circuit és a National Instruments is. Az állásfoglalást a kormányzathoz, több minisztériumhoz is eljuttatta a bizottság, mielőtt a nyilvánosság elé tárta volna.

Az üzenet egyértelmű: a hazai elektronikai gyártás nagy, különös tekintettel a bérgyártásra. Az elektronikai termékek iránti keresletet súlyosan megütő válságból már kilábalóban lévő szektor márciusban több mint 92 ezer főt foglalkoztatott, amelyből közel 60 ezer főállású fizikai, és 23 ezer főállású irodai alkalmazott. Ez jóval kevesebb mint a két évvel ezelőtti, a válságot megelőző közel 110 ezer fő, ugyanakkor az elmúlt hónapokban már ismét növekvő pályára állt a foglalkoztatottság, és a tavalyihoz képest nagyjából 8 ezer új állás jött létre márciusig.

Ez a lendület egyelőre kitartóban van, júliusban derült fény rá, hogy a Philips és a Jabil Circuit is újabb kapacitásokat telepít az országba, amelynek hatására nyár végéig további munkahelyek százai jönnek létre, beleértve diplomás mérnöki állásokat is. A Philips Székesfehérváron és Tamásiban is bővít, előbbi telephelyen az 3D LCD-tévék kerülnek a portfólióba, míg utóbbiban a magas hatékonyságú LED világítótestek gyártása jelenti a növekedést. A Jabil Tiszaújvárosban nyár végéig további mintegy ezer álláshelyet akar betölteni, amelyből mintegy 200 mérnöki képzettséget igényel, miután a Research In Motion fokozza a BlackBerry telefonok gyártását.

A Philips és a Jabil hazai képviselete egyaránt hatalmas sikernek könyveli el Magyarország szempontjából, hogy új kapacitásokat tudtak behozni, meg tudták győzni a globális központokat, hogy itt fejlesszenek. A globális kapacitások iránti igényt a válság okozta traumatikus sokk feloldódása, valamint a bizonyos termékkategóriák iránti töretlen kereslet magyarázza, Magyarország kiválasztását a régión belül viszont az, hogy itt áll rendelkezésre a megfelelő szakértelem, mert valójában ez vonzza be a vállalatokat. A Magyarországon, pontosabban Király szerint a Budapest körül 400 kilométeres rádiuszon belüli térségben koncentrálódott gyártóipar már gravitációs erővel bír, hiszen mindez a szakértelmet is ide vonzza, valamint egyúttal létre is hozza a know-how továbbadásán keresztül.

Ez az úgynevezett spillover jelenség, amikor a vállalatok a versenyzésen, beszállítói kapcsolatokon és a munkaerőpiacon keresztül egymást oltják be technológiai tudással. Hetényi Márk, a Flextronics pénzügyi igazgatója szerint a statisztikák szerint immár 100 ezer ember rotálódott a magyar gazdaságba az elektronikai gyártóknál megszerzett tapasztalatokkal.

Király Zoltán, a Jabil hazai leányvállalatának vezérigazgatója szerint ennek legfőbb magyarázata egyértelműen abban rejlik, hogy itthon rendelkezésre áll a munkaerőpiacon és a beszállítói partnereknél is az a szaktudás, amely az elektronikai gyártás hatékony elvégzéséhez szükséges. Király szerint ez nemcsak megszerzi a cégeket, de ez az a tényező, amely itt is tartja azokat. A gépi kapacitásokat a mai világban pofonegyszerű és hétköznapi dolog ugyanis mozgatni, amit szinte nap mint nap meg is tesznek a cégek, ahogyan optimalizálják globális ellátási láncukat. Mint mondja, az idei tiszaújvárosi bővítéskor négy hónap alatt kellett megduplázni a gyártási kapacitást, ami hagyományos megközelítésben lehetetlen volna, ugyanakkor Kínában repülőre rakták a szükséges berendezéseket, és 10 nap alatt már meg is kezdték azok telepítését.

Ami viszont nem mozgatható ilyen rugalmasan, az a szakértelem, a tudás, és ezért nem lehetséges. Több cég próbálkozott keletebbre, például Ukrajnába menni, köztük a Jabil is, de nagyon megbánták. Eközben Ázsia, Kínával az élen bár megtartja domináns szerepét, ami a kibocsátás volumenét illeti, a gyártók nem akarnak mindent egy lapra feltenni, mivel hatalmas geopolitikai kockázattal járhat. A Kínában felerősödött sztrájkhullámok és egyes régiókban tapasztalt zavargások, valamint a munkakörülményekkel kapcsolatban a nyugati médiában megjelenő negatív visszhangok miatt a cégek figyelme részben elfordult Kínáról, ha új kapacitások létrehozásáról van szó. És itt jön be a képbe Magyarország, mint Király a HWSW kérdésére elmondta, korábban soha nem látott mennyiségű lehetőség tárult fel elmúlt hónapok során az előtt, hogy további kapacitások települjenek Magyarországra, a cégek gőzerővel dolgoznak a tervek kidolgozásán.

A legnagyobb hazai szektor

A számok szerint valóban jelentős a hazai elektronikai gyártás. A KSH adatai alapján az elektronikai gyártóipar az elmúlt három évben átlagosan a GDP 5,34 százalékát tette ki, amivel a legnagyobb ágazatot teszi ki, megelőzve az építőipart, a gépjárműgyártást, a turizmust és a mezőgazdaságot is - az elektronikai gyártás a teljes hazai feldolgozóipar negyedét teszi ki. A gazdaságra kifejtett serkentő hatás nagyságát felmérni szándékozó úgynevezett multiplikátor hatásra nincsenek pontos hazai kalkulációk, de az amerikai becslések alapján a dokumentum összességében a GDP 15 százalékára teszi az elektronikai ipar hozzájárulását a gazdasági aktivitáshoz, és a hazai export értékének 33 százalékát teszi ki.

Bár az ország egyes területek betöltött szerepe jelentőségének felnagyítása régi népszokás, a számok és a tapasztalatok arra utalnak, Magyarország valóban jelentős tényezővé vált, különös tekintettel az elektronikai bérgyártás (EMS, electronic manufacutring services) területén. Király szerint a statisztikák azt mutatják, az európai EMS-ipar kapacitásának 16-17 százaléka van Magyarországon, és különösen nagy a koncentráció a már korában említett Budapest központú 400 kilométeres sugarú körön belül. Ezzel Magyarország vezeti az európai országok sorát, amire olyan cégek vezetői is felfigyeltek már, mint az Intel, a világ legnagyobb chipgyártója, amely számára az egyik hazai bérgyártó termékeket fog előállítani - valószínűleg alaplapokról lehet szó.

A hazai elektronikai gyártás ráadásul az egyre magasabb hozzáadott értékű termelés és szolgáltatások felé tudott elmozdulni az évek során, ez is magyarázza a jelentős GDP-arányos részesedést. Ahogyan Hetényi a Flextronics képviseletében elmondta, kezdetben olcsó, eldobható telefonok jelentették a cég fő tevékenységét, mára okostelefonokat, autóelektronikát és drága szervereket is gyártanak - Zalaegerszegen készülnek például az Oracle (Sun) és a Fujitsu által egyaránt forgalmazott M5000 szerverek az európai és japán piacra is, míg Sárváron Lenovo szerverek előállítása is folyik.

Ábrahám elmondta, a komplexebb, magas precizitású berendezésekkel történő gyártáshoz már mérnöki szakképzés szükséges, valamint a bérgyártók a termékek előállításának egyre több aspektusát veszik át, valamint megjelent a szervizelés és visszirányú logisztika is a repertoárban a drága termékek esetében. Ma már egyre inkább jellemző az is, hogy a megrendelő a termék fizikai implementációját is a bérgyártóra bízza, de biztos mérnöki állást jelent a termék gyártási folyamatokra történő optimalizációja is, az úgynevezett design for manufacturability, vagyis DFM terület.

Lépni kellene

A lehetőségek a globális piacoknak köszönhetően hatalmasak, a hazai elektronikai ipar azonban kezdi kimeríteni a jelenlegi hazai lehetőségeket, ha nem történnek változások, figyelmeztetnek a vállalatok, ami legfőképpen a munkaerőpiacra igaz. Gondot okoz a társadalom szelektív mobilitása, vagyis hogy a munkaerő a nagyobb városokba, különösen Budapest felé hajlandóságot mutat a költözésre, de vidék felé nem. Ahogyan a cégek képviselői fogalmaznak, nonszensz az, hogy ilyen munkanélküliségi ráta mellett időnként arra kényszerülnek, hogy a környező országokból toborozzanak.

A gyártók szerint azonban a legnagyobb gond, hogy kezdik kimeríteni a rendelkezésre álló képzett munkaerő bázisát, miután az oktatási rendszerben folyamatosan csökken a műszaki, és különösen az elektronikai gyártást tanulók száma. Míg hat évvel ezelőtt még 7800-an tanultak itthon középfokon elektronikáról, addig tavaly már csak 5800-an, derül ki az Oktatási és Kulturális Minisztérium adataiból.

A vállalatok szerint ezen változtatni kell, méghozzá gyorsan, célirányosan. Szerencsére a gyártók nem csak a levegőbe beszélnek, és az oktatás reformjának szükségességét emlegetik, mint sokan mások immár több mint egy évtizede, hanem hozzá is járulnak az elektronikai képzések létrejöttéhez. A bizottságban részt vállaló cégek közösen kidolgoztak egy 200 oldalas, bárki számára szabadon hozzáférhető tankönyvet, amely egyfajta gyorstalpalóként szolgál azok számára, akiket érdekel a terület, és esetleg az elektronikai gyártásban szeretnének elhelyezkedni anélkül, hogy évekig kellene iskolába járniuk.

Ezt a kiadványt reményeik szerint oktatási intézmények is átveszik majd, és erre alapozva képzéseket indítanak majd. Mindez nagyban megkönnyítené a szektor helyzetét. Ami a béreket illeti, pontos összesített adatok nincsenek, de a National Instruments részéről Ábrahám László elmondta, hogy egy egyszerű betanított munkás bruttó 120 ezer, míg egy kezdő diplomás mérnök 220 ezer forintos kezdő fizetésre számíthat, miközben a speciális szaktudást megszerzettek esetében a bruttó bér az 1 millió forintot is meghaladja.

A mobilitás és szakképzés mellett az állásfoglalás természetesen részletesen taglalja a szokásos gazdaságélénkítő intézkedések szükségességét, mint a bürokrácia visszaszorítása, az adóterhek csökkentése és az adórendszer egyszerűsítése. Kérdéses azonban, hogy a kormányzat mennyire lesz vevő a multinacionális vállalatok javaslataira egy olyan témában, amelyben nem feltétlenül lát lehetőségeket - különösen egy magas választói támogatottság közepette. Hetényi azonban úgy látja, az elmúlt évekhez képest most lehetőség adódik az ipar számára, hogy csatlakozzon és hozzászóljon a kormányzat által meghirdetett gazdasági programhoz, amelynek egyik kinyilvánított célja például, hogy 10 év alatt 1 millió munkahelyet teremtsen az országban.

Ebben pedig az elektronikai gyártóipar hatalmas segítségre lehetne az állam megfelelő támogatásával, akár duplázódásról is lehet beszélni, ami további mintegy 100 ezer munkahelyet jelentene, és a GDP jelentős bővülését. A foglalkoztatás adóterhének jelentős csökkentése, valamint a külföldi munkavállalóknak adott kedvezmények például alapvetőnek tűnnek abban, hogy Magyarország egyáltalán szóba jöhessen a vállalatok számára, hogy ide telepítsenek menedzsment vagy kutatás-fejlesztési központokat, hiszen ezek rendkívül magas bérköltséggel működő területek. Mindez ahhoz is szükséges, hogy a tehetséges hazai elektronikai mérnökök a karrierjük egy pontján ne költözzenek külföldre, mivel az általuk igényelt állások nem állnak rendelkezésre itthon, sem szakmailag, sem fizetés szempontjából.

Az AmCham honlapjáról letölthető az állásfoglalás (PDF) és a tananyag (PDF) is.