Kipróbáltuk a legolcsóbb androidos okostelefonokat

Az általunk választott négyes fogatszereplői a Red Bull Mobile RBM2, az LG GT540 Optimus, a Vodafone 845 és a T-Mobile Pulse Mini. Az utóbbi kettő bevallottan az okostelefonok legalsó kategóriáját képviseli, míg az Optimus és az RMB2 igyekszik a nagyok által biztosított felhasználói élményt hozni, persze erős kompromisszumokkal.

A legolcsóbb ajánlat a Vodafone 845-höz kapcsolódik, ugyanis a Huawei által gyártott mobilt feltöltőkártyás csomagban 30, előfizetéssel pedig akár 7 ezer forintért is haza lehet vinni. Ugyanennél a szolgáltatónál találjuk meg az LG Optimus-t is, ami még szintén vállalható áron vehető meg. Pre-paidben 45, előfizetéssel pedig legalább 27 ezer forintot kóstál. A T-Mobile saját márkás készüléke a Pulse Mini ugyan prémium előfizetéssel akár 0 forintért is beszerezhető, de Domino csomagban az ára az LG felé ér a 47 ezres ajánlattal. A legdrágább a négy készülék közül a Red Bull RBM2, amiatt, hogy feltöltőkártyás verzióban nem szerepel, az 5 illetve 10 ezer forintos havi előfizetés mellé lehet csak megvásárolni 33, illetve 19 ezer forintért.

Olcsó, olcsó, olcsó

Általában a bemutatók kapcsán az árak az utolsó bekezdésbe kerülnek, itt viszont lényeges szempont, hogy mennyit is kell fizetni ezekért a mobilokért, ráadásul a teszt során folyamatosan emlékeztetni kellett magamat arra is, hogy a vizsgált alanyok bármelyikéből négy darabot is meg lehet venni egy HTC Desire, Samsung Galaxy S vagy egy iPhone 4 árából. A négy kis úttörő feladata, hogy az eddig az elit kategóriát jelentő Google Androidot, illetve az okostelefonok képességeit mindenki számára elérhetővé tegye. Régóta tudjuk, hogy egy átlagos magyar fogyasztó maximum 30-40 ezer forintot hajlandó adni egy új készülékért. Így a most kialakult androidos kínálat sokkal nagyobb hatással lehet a hazai okostelefon-piacra, mint a nagyágyúk eljövetele.

A legelső kompromisszum az olcsó okostelefonok esetében az apró és többnyire rossz minőségű kijelző, ami ebben a mezőnyben négyből három modellt érint. A Vodafone 845 és a T-Mobile Pulse egyaránt 2,8 hüvelykes megjelenítőt kapott 65 ezer színnel és 240x320 pixeles felbontással, ez már túl kicsi ahhoz, hogy az érintőképernyőn megjelenő virtuális billentyűzetet kényelmesen használni lehessen. Gyerekujjakkal lehet esetleg kényelmesen gépelni rajtuk, gyakori a melléütés, főleg úgy, hogy az ujjunk kitakarja szinte a teljes kijelzőt. "Tájkép" irányba fordítva őket egy kicsit jobb a helyzet, érdemes lehet esetleg a 9 gombos "SMS billentyűzettel", illetve a prediktív szótárra támaszkodó "két betű egy gomb" kiosztással próbálkozni, amik között egy vízszintes húzással tudunk váltani.

Kicsi és rossz kijelzők, húzni kellett az áron

Mivel a két apróság kijelzője rezisztív, s nem kapacitív, mint a drágább készülékek esetén, ezért megvan az a lehetőség, hogy stylus-szal, de akár ceruzával is böködjük a képernyőt. Segédeszközzel jóval gyorsabb lesz a gépelés, viszont a gesztusokat nem veszi a rendszer olyan egyértelműen, mintha ujjal csináltuk volna. A T-Mobile Pulse Mini kapott is a régi PDA-khoz hasonlóan egy beépített stylus-t, a Vodafone 845-nél erre nem gondoltak, de ahhoz is érdemes  valamilyen mutatóeszközt használni, mert chatelni, e-mailt írni vagy twitterezni borzalmas a pici felületen.

Az LG Optimus kijelzője ugyan csak két tized hüvelykkel nagyobb, de ez a különbség épp átteszi egy másik kategóriába. Ráadásul a kijelző itt 320x480-as felbontással bír, s a színmélysége is nagyobb (256K), igaz ez is rezisztív. A gesztusokra alapozó Android esetében ez egyértelmű hátrány, viszont a tapasztalatok kielégítőek voltak. A négy készülék közül az Optimus képernyője reagál legjobban az érintésekre, itt volt a legkisebb az elütések aránya, s a gesztusok is pontosan működtek, nem volt szenvedés a mobil használata. Az RBM2 TFT-je ugyanennyi pixellel gazdálkodik, 3,5 hüvelykes méretben és kapacitív érintőfelülettel, viszont a rendszer érzékenysége alacsonyabb, amit nem feltétlenül a kijelző számlájára kell írni, inkább maga a lassú hardver a ludas.

A négy megjelenítő közül fényerőben is az Optimus viszi a prímet, igaz a TFT minősége minden esetben messze elmarad az AMOLED-hez képest. Ez alapjában véve nem probléma amíg valaki telefonál, üzeneteket küld, de fotókat nézegetni, weboldalakat böngészni, játszani, térképészkedni már nem olyan élvezetes vele. A legtöbb potenciális vásárlót viszont feltételezhetően nem fogja zavarni ez, hisz számukra, egy klasszikus mobilról való áttérés után még ez is előrelépést jelent. A kijelzők közti eltérés azonban nem mutatkozik meg az üzemidőt nézve, ezeket az okostelefonokat is érdemes naponta töltőre dugni, mint nagyobb társaikat, bár használattól függően 2-3 napig is elvegetálnak egy feltöltéssel. Az RBM2 és az Optimus 1500, a két kicsi gép pedig 1200 mAh-s akkumulátort kapott.

Működnek, de nem sok bennük a tartalék erő

A felső kategóriás mobilokhoz hasonlítva természetesen a számítási kapacitásban is jelentős elmaradásban van a négy olcsó androidos készülék - a lebegőpontos számításokat végző Linpack for Android eredményei sokatmondóak. A HTC Desire 33-38 MFLOPS-os eredményt produkál, míg tesztünk alanyai 2-3 MFLOPS-szal csábítanak, azaz a négy alsó kategóriás mobil teljesítménye nem éri el azt a szintet sem, amennyit a Desire ingadozik a különböző háttérben futó folyamatok miatt.

A telefonok alapfunkcióinak használatakor ez nem okoz látványos különbséget, de komplexebb alkalmazásoknál, játékoknál, terebélyesebb menüknél már könnyen lassulnak az olcsó mobilok. Sőt, ezzel az eredménnyel az is szinte biztos, hogy ezekre a hardverekre soha nem fog megérkezni az Android 2.2 Froyo Adobe Flash támogatással, ami már tényleg igényli a teljesítményt. Azt persze hozzá kell tenni, hogy a Desire hardvere az Android 2.1-gyel szintén gyengébben muzsikált a tesztben, de már ott is 7-9 MFLOPS eredményt tudott felmutatni. Pedig a T-Mobile Pulse Mini és a Vodafone 845 egyaránt ugyanazt a Qualcomm MS 7227 600MHz-es processzort hordja magában, mint a HTC Legend, ennek ellenére köze nincs egymáshoz a két felhasználói élménynek. Az RBM2 még egy ennél is gyengébb, 528 MHz-es Qualcomm MS 7200 processzort kapott, nem csoda, hogy a nagyobb kijelző és a nagyobb felbontás kiszolgálása nehezére esik.

Itt bezzeg jönnek a frissítések

A hardveres lemaradással szemben, szoftverek terén épp az alsó szegmensben sikerült könnyen utána eredni az élmezőnynek, s frissíteni az Androidot utolérve nagyobb gyártókat is. Ezeken a mobilokon a gyári Android fölé maximum 1-1 widget, a Vodafone, T-Mobile vagy a Red Bull Mobile logója és néhány színezés került. Főképernyőkből az Optimus ötöt, a Vodafone 845 hetet, a maradék két mobil pedig 3x3-at ad a felhasználónak, amiket telepakolhat widgetekkel és ikonokkal, specialitás alig van, az újabb Android-verzió az adott mobilra csiszolt firmware-je tehát nem nagy munka. Az RMB2 az 1.6-os Androiddal mutatkozott be pár hete, de mire boltokba került, már a 2.1-es verzió díszelgett rajta.

Az LG mobiljában nem véletlenül van csak 5 home screen, ugyanis ezen még csak az Android 1.6 található, a másik három tesztalany már az Android 2.1-es verzióját futtatja, ami például a vállalati levelezőrendszerekkel (Exchange) való szinkronizációban, a jobb kamerakezelésben jelent előnyt, illetve több helyen javított felhasználó felületek tűnnek. Az Android 2.1 jobb hardveroptimalizációt is ígér, épp ezért meglepő, hogy a négy mobil közül az Optimus használata a leggördülékenyebb, az érintésre, menügombra az reagál a legélénkebben.

Annak ellenére, hogy az Optimus a régi szoftverrel fut (elméletileg hamarosan elérhető lesz itthon is a 2.1-es frissítés), böngészés közben is itt tapasztaltuk a leggyorsabb oldalbetöltési időket. A böngésző mindegyik mobilon az Android WebKit-alapú programja, de az LG a többi versenyzővel ellentétben gyorsabb, 7,2 Mbps maximális letöltési sebességre képes HSPA modult kapott, így a 600 MHz-es processzor mellett a letöltési sebesség sem lehet szűk keresztmetszet. A leglassabb böngészési sebességet az RBM2 és a Vodafone 845 produkálta, bár a Pulse Mini sem volt jelentősen gyorsabb náluk.

Nem gondoltak a kezdőkre

Ennél is nagyobb probléma, hogy ha már a cégek bevallottan az okostelefonokkal most ismerkedő  közönségnek szánják ezeket a mobilokat, akkor illene számolni azzal, hogy a laikusok 99 százaléka soha nem fog alkalmazásokat telepíteni, s nem jön létre bennük az a kritikus igény, hogy alkalmazások telepítésével bővítsék a mobiljuk képességeit. Ezzel vissza is lehetne élni, ugyanis fejlesztőkkel leszerződve pénzt lehetne kérni minden egyes eladott példány után a szoftverfejlesztőktől. Ahogyan a JAVA-s időkben a Sony Ericsson is csinálta, tele kell nyomni a mobilt előretelepített próbaverziós programokkal, és gyűjteni a vásárlások után a jutalékot. Nos, itt erről szó sincs, sőt. A Red Bull Mindössze annyit volt képes hozzátenni az Androidhoz, hogy némileg red bullosra dizájnolta a mobil felületeit, illetve egy Red Bull hírportál linkjét helyezte el a menüben, valamint egy motoros játékot telepített. Gratulálunk.

A Vodafone 845 szintén semmit nem ad hozzá az operációs rendszerhez, leszámítva a Twitdroid Twitter-klienst, ami viszont erősen rétegigényt elégít ki. Az LG-nél már feltűnik 1-1 hasznos dolog,  például egy videószerkesztő, egy, a HTC FriendFeedhez hasonló közösségimédia-aggregátor, illetve magát a főképernyőt felületet is némileg kicsinosították. Extraként pedig az Optimus képes DivX/Xvid videók lejátszására is, ami dicséretes. Az Pulse Minin legalább van egy játék, amivel ki lehet első nap próbálni a mobilt és rájönni, hogy ez ilyet is tud. Találunk még előretelepítve RoadSync Mail/Calendar alkalmazást, de egy normális zenelejátszó már nem fért bele. Mindegyik mobil képes viszont FM-rádióadást fogni, de az RDS támogatás csak az Android 2.2-ben jelenik meg, így csatornaneveket kézzel kell beírni.

Átlagos extrák

A fényképezés tekintetében pontosan azt illik elvárni ezektől a modellektől, amit manapság egy átlagos középkategóriás butatelefontól szoktunk. Nem meglepő módon mind a négy mobilban ugyanaz a 3,15 megapixeles optika kapott helyet, a különbség csupán annyi, hogy az Android 2.1-gyel érkező Pulse Mini már vakut is kapott. Beltéri, sötét körülmények között közel lehetetlen értelmezhető képeket készíteni a másik hárommal, de vicces feliratok, érdekes szituációk és nem működő parkolóórák dokumentálására éppen alkalmasak.

Futottak még

A szoftverezettség igénytelensége sajnos átragadt a formatervekre is. A T-Mobile Pulse Mini dizájnereinek 50 vesszőcsapás járna a kijelző elhelyezéséért, ugyanis az alsó rész kavicsszerű kialakítása után a kijelző egy fél centivel van letolva, ami miatt kényelmetlen a fogása, használata. A mobilról messziről árulkodik az olcsóság, pontosan úgy néz ki, mint bármelyik 0 forintért elvihető alapmodell. Kicsi, egyszerű, bár a lekerekített kavicsforma barátságos és szerethető tud lenni. A hátlap egészen igényes, a fényképező tokozása szép munka és még egy LED vaku is felfért.

A Vodafone 845 nem sokban különbözik, méretre szinte pontosan azonosak, csak itt inkább a szögletes formák dominálnak. A Pulse Mini képernyőjének alján lévő három érintőgomb helyett itt egy jól látható Vodafone felirat kapott helyet, s lent sorakozik több gomb. A Pulse Miniben egy ötirányú gomb, míg itt egy optikai joy felel a navigációért. A mobil színezése is egyszerű lett, a szokásos fekete mellett egy sötét-ezüst előlap mindössze a dekoráció. A négy mobil közül ezt sikerült a leginkább minimalistára tervezni.

Ami szép, az jó is

Az LG GT540 Optimus a négyesfogat szépségkirálynője. Ide is jutott a Chocolate hangulatából, hisz a mobil kissé hosszúkás, keskeny és lapos, a szélei szögletesek, de a felső és alsó végek szép ívesen hajlanak vissza, ami stílust ad az eszköznek, annak ellenére, hogy egy olcsó darab. A kijelzőt leszámítva a borítás sötétszürke fémhatású műanyag, a gombok pedig cseppszerűen terülnek el az alsó régióban. A szép borítás jól mutat, de könnyen karcolódik, a kijelző borítása viszont nagyon is strapabíró.

Az RBM2 kilóg a sorból, lévén egy kategóriával nagyobb darab, a dizájnt pedig úgy lehet összefoglalni legegyszerűbben, ha azt mondjuk, ez a józsefvárosi iPhone. A tervezők látszólag szándékosan iPhone utánérzésre törekedtek, ami persze nem csap be senkit, aki 2 méternél közelebbről látja a mobilt. Az eszköz egyébként alapvetően igényes, jól harmonizál a króm és a sötétkék, illetve a hátlapon lévő Red Bull bika is jól néz ki. A jó dizájnt viszont gyenge iparosmunkával kombinálták össze, az oldalsó gombok lötyögnek, a gombsor érintése és billentése kellemetlen és nehézkes. Illetve a teszt során többnyire az asztalon heverő, tehát komolyabb igénybevételnek nem kitett mobil hangszórója mögötti védőanyag már most elcsúszott a helyéről. Nem is merünk belegondolni, hogy hosszú távon mennyire lesz strapabíró a mobil.

Ne hallgassatok legközelebb a marketingesekre!

A Vodafone 845, a T-Mobile Pulse Mini és a Red Bull Mobile sok mindenben hasonlít: mindhárom szolgáltatói megrendelésre készülő okostelefon, illetve mindhárom a Huawei gyáraiban készült. Habár a szolgáltatói megrendelés jelenthetné azt is, hogy a szokásos technokrata hozzáállás helyett valós ügyféligények alapján készültek a mobilok, de itt az ár padlóra szorítása mindennél fontosabb volt. Szeptemberben lesz alkalmunk a bemutatóján megtekinteni a Huawei legújabb androidos csúcsmodelljét, ott bizonyára jobb megoldásokkal találkozunk majd, de ebben az esetben csak rossz anyaghasználatot, átgondolatlan dizájnelemeket és spórolást tapasztaltunk.

Az LG részéről természetes elvárás volt, hogy az egyik legnagyobb elektronikai gyártóként szép terméket adjon ki a kezéből, a meglepetés nem is ez volt, hanem az, hogy az Optimus jó is lett. Ha esetleg a mobil megkapja a frissebb Android verziókat, akkor már szinte versenyképessé válik a HTC vagy a Samsung kisebb méretű okostelefonjaival. Minden szkepticizmusunk ellenére nehéz rosszat mondani róla, ebben a méretkategóriában teljesen megállja a helyét.

Hol a helyük?

A maradék három mobil viszont nagyon vékony jégen jár, ugyanis a fejlett felhasználók körülbelül öt perc alatt, tehát még vásárlás előtt rájönnek, hogy ez a csomag kevés az igényeikhez, s ha 10-20 ezer forinttal többet szánnak rá, vagy esetleg hűségidőt vállalnak egy szolgáltatónál, akkor jelentősen jobb minőségű és tudású készülékekhez juthatnak hozzá. Az okostelefonokkal frissen ismerkedő felhasználók pedig gyűlölni fogják ezeket a mobilokat, mert az extra lehetőségek nagy része elérhetetlen lesz számukra, a nehéz kezelhetőséget, a gombok hiányát és az elsőre logikátlannak tűnő menürendszert pedig hátrányként könyvelik majd el.

Jelenleg az Android platformnak szüksége van a volumen növelésére, de pár év múlva remélhetőleg csak rossz álomként gondolunk vissza ezekre az öszvérekre. Az LG és a Samsung szerencsére felvillantották a reményt, hogy lehet olcsón is jót alkotni. Talán a szolgáltatók a következő alkalommal kicsit több időt szánnak a kínai partnertől megrendelt mobilok átgondolására. A pici eszköz és a gyenge hardver önmagában nem hátrány, láttuk a Sony Ericsson Xperia X10 Mini Prót, ami hasonló adottságokból sokkal többet tudott kihozni, igaz a svéd-japán gyártó meg is kéri ennek az árát.