Kínai cég újítja fel a Telenor hálózatát
A teljes rádiós hálózati infrastruktúra felújítására vonatkozó szerződést írt alá múlt hét csütörtökön a Telenor Magyarország és a kínai ZTE. A több százmillió eurós beruházás a feltörekvő kínai vállalat eddigi egyik legnagyobb európai fogása lehet.
A listaáron mintegy 200 millió eurós beruházás révén a Telenor a Nokia-Siemens Networks és az Ericsson által korábban szállított rádiós hálózati infrastruktúra elemeit két éven belül lecseréli a ZTE eszközeire. Az új rendszer immár LTE-képes lesz, vagyis a Telenor - amennyiben a feltételek ehhez adottak lesznek - gyakorlatilag teljesen zökkenőmentesen állhat át a jelenlegi mobil adatkommunikációs rendszerekhez képest többszörös adatátviteli sebességet nyújtó technológiára.
LTE, szoftverfrissítéssel
A szerződés értelmében a ZTE a következő öt évben rádiós és alapinfrastruktúrát szállít majd a Telenor számára – köztük úgynevezett End-to-End és Uni-RAN megoldásokat. A ZTE végzi a GSM/UMTS/LTE hálózat kiépítését, bővítését és üzemeltetését és több mint 6000 állomás, többek között az LTE eNodeB állomások telepítését Magyarország egész területén. SDR-alapú (software-defined radio) megoldásával segít a Telenor Magyarországnak kialakítani a többnormás és többsávos vezeték nélküli szolgáltatásokat is támogató, egységes 2G/3G/LTE alaphálózatot.
A kínai gyártó hasonló hálózatokat épített ki a Telenor montenegrói és indiai érdekeltségei számára, a magyar projekt a portugál, német és belga piacokon végzett fejlesztéseket követi. A cég elsősorban előfizetői végberendezései révén eddig is a norvég távközlési vállalat egyik meghatározó partnerének számított, jóllehet a vállalatcsoport 2008 végén határozott időre (hat hónapig), kizárta a ZTE-t a tendereiből, pontosan nem tisztázott okok miatt.
Nem tudták megfúrni
Többek közt ezt a tényt próbálta felhasználni a konkurencia idén nyáron a ZTE ellen, amikor a magyar szaksajtó részére olyan e-maileket küldött, melyek a fentiek mellett arra igyekeztek felhívni a figyelmet, hogy a ZTE az LTE-technológiával kapcsolatos fejlesztésekhez és termékekhez semmilyen licenccel nem rendelkezik. A névtelenül terjesztett vádak szerint a ZTE és más, kínai cégek úgy tudják az áraikat alacsony szinten tartani és ezzel jelentős előnnyel indulni a tendereken, hogy a technológiák egy része után nem fizetnek licencdíjat.
A HWSW megkeresésére akkor a Telenor közölte, a cég minden beszállítójának maradéktalanul meg kell felelnie a szállítókra vonatkozó szigorú etikai elveinek és a releváns ETSI (European Telecommunications Standards Institution) és egyéb vonatkozó szabványoknak. Az időzítést tekintve nyilvánvaló, hogy az akkor még folyamatban lévő tárgyalások eredményeire a ZTE valamelyik konkurense próbált nyomást gyakorolni a nyilvánosság erejével.
Tény, hogy a kínai gyártók erősödését Európában többnyire aggódva és tehetetlenül figyelik az iparág tradicionális, meghatározó szereplői. Az 1988-ban alapított Huawei mára a világ második legnagyobb mobilhálózatieszköz-szállítójává nőtte ki magát, és minden esélye megvan rá, hogy rövid időn belül piacvezetővé váljon. A Huawei körül éppen a nyáron korbácsolt fel komoly hullámokat, hogy a Motorola ipari kémkedéssel vádolta meg a céget - és nem ez volt az első ilyen vád a kínaiakkal szemben (a Cisco évekkel ezelőtt perelte be a vállalatot hasonló okokból).
Az Unió már vizsgálódik
A kínai beszállítókra emellett a végberendezések, terminálok piacán is megpróbál törvényi erővel nyomást gyakorolni a konkurencia: az Európai Unió versenyhivatala a modemeket gyártó belga Option panaszára indított vizsgálatot a piacvezető kínai gyártókkal szemben dömpingárazás gyanúja miatt július elején. A vizsgálat akár egy évig is eltarthat, eredményeként pedig legrosszabb esetben büntetővámot vethet ki az EU a kínai modemekre.
A Vodafone Magyarország egy a most megkötött szerződéshez tartalmában hasonló megállapodást kötött a Huawei-jel 2007-ben. A megállapodást követően a brit tulajdonú mobil távközlési cég egy éven belül gyakorlatilag a teljes hálózati infrastruktúráját lecserélte a Huawei megoldásaira. A cég azóta - Magyarországon elsőként - HSPA+ technológiájú tornyokat is beüzemelt, amelyek elméletileg akár 21 Mbps adatátviteli sávszélességet biztosítanak a csatlakozó termináloknak. A Vodafone később a Huawei technológiájával kívánja bevezetni az LTE-t is, miközben a piacvezető T-Mobile hazánkban az Ericssonnal végez kísérleti projekteket, jóllehet az még nem dőlt el, hogy a hálózat kiépítését melyik cégre bízza a Deutsche Telekom magyar leányvállalata.