Istenhez közel a leggyorsabb a mobilnet
Semmi vész, nem ment az agyunkra a meleg, és a HWSW nem lett vallási fanatikusok gyülekezete. A cím minden betűje igaz: aki a Magyarországon elérhető leggyorsabb mobilnetes élményre vágyik, annak a budapesti Szent István Bazilikához kell zarándokolnia - és nem árt, ha van egy HSPA+ -képes Vodafone-modeme.
Az adatszolgáltatás ma vitathatatlanul a mobilszolgáltatók legkeresettebb, legjobban értékesíthető terméke, és bár a szezonális hatásoknak, illetve elügyetlenkedett akcióknak, stratégiának köszönhetően olykor meg-megtorpan a piac, a szolgáltatókhoz havonta több ezer, akár több tízezer új mobilnetes ügyfél csatlakozik. A marketing diadalát a műszaki részleg azonban többnyire aggódva figyeli, a mobil adathálózatoknak megvan ugyanis az a rossz tulajdonsága, hogy ha nem skálázzák megfelelően, akkor vagy drasztikusan romlik az áteresztőképessége, vagy feleslegesen dob ki a cég jelentős összegeket az ablakon - előbbivel az ügyfelek járnak rosszul, utóbbival pedig a szolgáltató.
HSPAmicsoda?
A feladat adott: az ügyfeleknek elegendő sávszélességet kell dedikálni ahhoz, hogy - ahogy a reklámban is mondták - úgy érezzék, valóban szélessávú internetet kaptak, még csúcsidőben is. A rádiós infrastruktúra kapacitása azonban véges, így a hálózatot tervező mérnököknek alapvetően két lehetőségük van, hogy az elvárt sebességszintet biztosítsák: vagy sűrűbben kell elhelyezni a bázisállomásokat, vagy növelni kell a kihelyezett bázisállomások, illetve az adott szektorok maximális kapacitását. Például tovább lehet őket fejleszteni a HSPA+ technológiának megfelelően.
A 3GPP szabványcsalád hetedik kiadásában definiált HSPA+ szabvány az erősen urbanizált területek mobilnetes forgalmi dugói ellen jelenthet megoldást - jóllehet az operátorok marketingrészlegei érthető okokból tesznek róla, hogy a köztudatban elsősorban az ragadjon meg, hogy ez az a szabvány, mellyel másodpercenként 21 megabites letöltési sebesség érhető el. Ez az állítás azonban legfeljebb elméleti síkon állja meg a helyét, illetve még ott sem, a HSPA+ technológiával ugyanis ma már elméletileg akár 56 Mbps sávszélesség is biztosítható letöltési oldalon, 22 Mbps pedig feltöltési oldalon. Nyilvánvaló, hogy mivel az adott szektor által kiosztható maximális sávszélességről beszélünk, ezért ezek az értékek legfeljebb akkor érhetők el, ha egyetlen kliens (modem, vagy telefon) csatlakozik az állomáshoz, és akkor is csak abban az esetben, ha a rádiós vételi viszonyok kedvezőek.
Bocs fiúk
Hazánkban elsőként a Vodafone indított kereskedelmi HSPA+ hálózatot, melyet egy nagy horderejű sajtóbejelentés keretén belül prezentáltak idén februárban. Az év elején a hálózat műszaki oldalról finoman szólva kezdetlegesnek bizonyult, a "szupergyors" mobilnetes infrastruktúrát egyetlen, gyakorlatilag tesztüzemben működő bázisállomás jelentette, mely a pesti Duna-korzó központi részét sugározta be. A helyzet most sem sokkal jobb, a Marriott hotel tetején található HSPA+ -képes 3G-s állomáshoz további kettő csatlakozott (egy a Pesti Barnabás utcában, egy pedig a Bank Center tetején található), összesen 15 szektorral. Mivel a HWSW irodája a lefedettségi területnek nagyjából a közepén található, adta magát, hogy kipróbáljuk, mit tud az ügyfelek számára a nyár elejétől elérhető, publikus rendszer.
Ehhez először is kérnünk kellett a Vodafone-tól egy modemet, a HSPA+ szolgáltatás igénybevételére ugyanis nem alkalmasak a széles körben elterjedt USB-s modemek, vagy HSxPA-képes telefonkészülékek. A Vodafone-nál jelenleg egy olyan eszköz kapható, mely képes a gyorsabb adatkapcsolat felépítésére: a Huawei K4505-ös USB-s stickje a kínálat legdrágább darabja, hűségidő vállalása nélkül, önállóan 37 ezer forintért adja a Vodafone, de legjobb esetben is 4500 forintot kell fizetni érte. A nagyobb sebességnek ezen felül azonban nincs ára, a szolgáltatónál ugyanis nem kell prémium összeget fizetni a gyorsabb mobilnetért.
A VMC K4505 ugyanazt a Vodafone Mobile Connect alkalmazást használja, mint a legtöbb vodás mobilnet-stick, ami a mi szempontunkból legfeljebb annyiban érdekes, hogy látszólag a program kurrens verziója sem jelzi azt, ha az eszköz HSPA+ toronyra akadt. A helyzetet némileg bonyolítja, hogy egy mobil eszköz egy csatlakozási folyamat során többször és minden különösebb jelzés nélkül válthat bázisállomást, akár akkor is, ha nincs mozgásban. Ez a jelenség meghatározta a mi méréseinket is, aminek a legfőbb tanulsága, hogy a lefedettségi térképeket soha nem lehet készpénznek venni, a rádiójelek terjedésének nyílt téren nem lehet éles határvonalat húzni.
Olyan szép a Dunán ilyen nyári délután
A Vodafone HSPA+ hálózatának a tesztelésére kétségkívül a Duna közepe lenne az egyik legalkalmasabb helyszín, legalábbis a birtokunkban lévő térkép tanúsága szerint. Ez a helyzet a további kiépítési ütemre is jellemző lesz, szeptemberre a tervek szerint gyakorlatilag az egész belvárost lefedi a szolgáltató, az antennák azonban átlátnak a budai oldalra is, így a budai rakparton sem reménytelen "elkapni" egy HSPA+ tornyot.
HSPA+ mérések nagyobb térképen való megjelenítése
Hogyan mértünk?
Mivel csónakunk nincs, sétahajózni pedig éppen nem volt időnk, ezért először inkább a Régiposta utcában, a McCafé teraszán ücsörögve próbálta ki a HWSW kétfős tesztcsapata a leggyorsabb hazai mobilnetet - ahogy egy rendes, kávékedvelő internetező is tenné egy nyári péntek délelőtt. A letöltési sebességek itt jóval a 21 Mbps-es elméleti határérték alatt maradtak, de a zsúfolt környezethez képest így is jónak mondható az átlagosan mért 4-6 Mbps sávszélesség.
Innen a Ferenciek terén lévő - az internetezők által a jó minőségű Wi-Fi hálózat miatt közkedvelt - Coffee Heavenbe vezetett az utunk, ami a pesti HSPA+ lefedettségi térkép déli szélén található. A helyszín más szempontból is speciális volt, ez volt ugyanis az egyetlen beltéri mérés az összes közül. A mérésekből jól látható, hogy itt már nem HSPA+ toronyhoz csatlakozott a modem, ez a letöltési sávszélesség HSDPA-területen reális - később ezt a feltételezést a Vodafone mérnökcsapata meg is erősítette számunkra.
A kávézók után a Vörösmarty tér felé vettük utunkat, ahol turistának álcázva magunkat letelepedtünk a szobor talapzatára néhány valódi turista mellé. A lefedettségi terület méretét jól jelzi, hogy ezzel északról-délre nagyjából át is szeltük az első HSPA+ szektor nagy részét. A letöltési sebességet tekintetében mintha mi sem változott volna a Ferenciek teréhez képest, itt is csupán egy HSDPA szektorhoz csatlakozott a kliensünk, ebből pedig nem tudott kipréselni 2 Mbps-nél jelentősen nagyobb letöltési sávszélességet.
A napi méréssorozat második felében áthelyeztük székhelyünket arra a területre, mely kis túlzással a magyar mobilnet jelenlegi mennyországának tekinthető, legalábbis ami a maximális átviteli sebességet illeti. A Bank Center tetején lévő HSPA+ állomásra csatlakozva mértük a leggyorsabb letöltési sebességet a Szabadság tér, illetve a Szent István Bazilika körzetében. A 21 megabites másodpercenkénti letöltési sebesség természetesen itt sem volt meg, de mértünk konstans 14,95 Mbps letöltési sebességet a Bazilikánál, ami pár évvel ezelőtt nemhogy mobilhálózaton, de vezetékes internetnél is elképzelhetetlen, de legalábbis kiugróan magas sávszélességnek számított.
Látható, hogy az egy-egy helyszínen, adott időintervallumban mért sebességek viszonylagos stabilitást mutatnak. Érdemes fejben tartanunk, hogy a Speedtest.net mérései átlagsebességeket takarnak egy kisebb letöltésnél, nem pedig csúcsokat, ami csökkenti az egyes mérések közti eltéréseket. Ennél is stabilabb képet ad az erős HSPA+ lefedettségű terület a feltöltések esetében, ugyanakkor a HSDPA tornyoknál és gyengébb vételnél jóval nagyobb a szórás figyelhető meg. Mindeközben a mobilhálózaton keresztüli késleltetés mutatja a legkonzisztensebb képet, ahogyan az a fenti ábrán is látható. Az alacsony, tipikusan 50-60 milliszekundumos pingek alapvető jelentőségűek abban, hogy a böngészés válaszképes, pattogós legyen - a Vodafone műszaki részlege szerint ezt a teljesen IP-alapú hozzáférési hálózat, valamint a konkurenseknél gyorsabb feltöltési csatorna teszi lehetővé. A T-Mobile HSDPA hálózatán ugyanebben az időben 140 milliszekundum körüli értékeket mértünk.
Ha a Vodafone belvárosi hálózatát egységes szolgáltatásként kezeljük, akkor a letöltési sebességekkel kapcsolatban a következőket állapítottuk meg a 35, csúcsidőszakban végzett mérésből: az egy-egy rövid időre mutatott letöltési átlagsebesség 2,42 és 14,95 Mbps közt változott, átlagosan 7 Mbps átvitelt mutatott. Az idő 75 százalékában a letöltési sebesség meghaladta a 2,61 Mbps, a feltöltési az 1 Mbps sebességet, a ping pedig legfeljebb 61 milliszekundum volt. Egy-egy mérésnél a legrosszabb átlagértékeket a 2,42 Mbps le-, a 0,6 Mbps feltöltési sebesség és 88 milliszekundumos ping képviselték. Mindez természetesen nem jelentheti azt, hogy ennél gyengébb számokat sosem produkál a hálózat, hiszen a cellák terheltségétől, és némileg az időjárástól függően folyamatosan változik, és a pontosabb képhez nagyobb számú mérés volna szükséges, ugyanakkor indikatívnak tekinthetőek a HSPA+ hálózat lehetőségeire.
Az LTE-ig jó lehet
A HSPA+ technológia bevezetése logikus lépés lehet a szolgáltatóknak, akik az ügyfélszám-bővülésével egyre sűrűbben kénytelenek kapacitás-problémákkal szembenézni. Bár a 21 Mbps sávszélességi letöltési sebesség hangoztatása kissé félrevezető, és nem is feltétlenül célszerű, a technológia bevezetése a felhasználók számára egyértelműen előnnyel járhat, hiszen nem mindegy, hogy az adott esetben a néhány tucatnyi internetező között 7,2 Mbps sávszélességet kell elosztani, vagy 21 Mbps-t.
Hosszú távon ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a messiásként várt, több helyen tévesen 4G-s technológiaként emlegetett Long Term Evolution, azaz LTE rendszer bevezetése jelentheti az igazi megoldást a mobil adathálózatok kapacitásproblémáira. A kereskedelmi üzemben pár éven belül megjelenő LTE segítségével egy szektorban akár 50-100 Mbps sávszélesség is kiosztható lesz, más kérdés, hogy ehhez megfelelő felhordóhálózatot is építeniük kell a mobilszolgáltatóknak.
A létező legjobb hely a Biblia letöltéséhez
Az operátorok számára a legfontosabb kérdés most azt, hogy az átmeneti időszakban megéri-e egyáltalán a HSPA+ hálózat legalább részleges kiépítése, mely jelentős költségekkel jár még úgy is, hogy néhány hálózati berendezésen elég egy szoftverfrissítés ahhoz, hogy HSPA+ -képessé váljon az adott szektor. Úgy tudjuk, hogy itthon egyedül a Vodafone vállalta fel, hogy HSPA+ hálózatot épít az erősen urbanizált területeken, ami abban az esetben akár megtérülő befektetésnek is bizonyulhat, ha az LTE-hálózatok hazai indulása anyagi megfontolások, vagy szabályozási kérdések miatt az eredetileg tervezett időponthoz képest késik.
Ámen
Tény - és erre méréseink jelentik a bizonyítékot -, hogy ma Magyarországon a leggyorsabb mobil adatforgalmi sebességet a Vodafone hálózatán lehet tapasztalni, igaz, egyelőre meglehetősen kis területen. A szolgáltató az elmúlt időszak aktív hálózatfejlesztési munkáinak köszönhetően (all-IP hálózat, 2 Mbps sávszélességű uplink a legtöbb körzetben stb.) tapasztalataink szerint még azokon a területeken is stabil letöltési és feltöltési sebességeket, valamint rendkívül jó késleltetési időket biztosít, ahol nincs HSPA+ elérés. Ettől függetlenül lapunk nem vállalkozik rá, hogy messzemenő következtetéseket vonjon le az országos hálózat általános minőségét illetően, tekintve, hogy méréseink nagyon kis - ugyanakkor kétségtelenül zsúfolt - területre korlátozódtak.