Nem lehet leírni a Nokiát

A szoftverek és a szolgáltatások különböztetik meg a gyártókat

A Nokia stratégiája mára túllépett a kis nyereséget hozó telefonértékesítésen, ami leginkább a sztenderdizált készülékekkel magyarázható. Kialakult egy-két népszerű formátum (pl. teljes QWERTY, teljes érintőképernyő, candybar, clamshell), amelyektől nemigen lehet eltérni, a hardverek is többé-kevésbé szabványosak már, a gyártóknak nem maradt választásuk, mint hogy szoftvereikkel és szolgáltatásaikkal versenyezzenek a vevők kegyeiért.

A Nokia ezt felismerve vásárolta fel például 2007-ben a Navteq térképfejlesztő céget és indította útjára az Ovi Maps navigációs szoftvert és szolgáltatást, amely több mint egy tucat készülékre ma már ingyen elérhető. Az Ovi Maps ráadásul a fejlesztők számára is tartogat lehetőségeket, a Nokia tegnapi rendezvényén bemutatott egy finn kiskereskedelmi lánc által készített alkalmazást, amely nem csak megmutatja a legközelebbi bolt helyét, hanem lehetőséget ad az akciós kínálat böngészésére is. A jövőben még több lokális információval fog bővülni az Ovi Maps, ígérte meg a Nokia.

A készülékekhez mellékelt szoftverek és szolgáltatások azonban nem csak a végfelhasználók, hanem a fejlesztők számára is megkülönböztetik a gyártókat. A Nokia régóta nagy figyelmet fordít a fejlesztői kapcsolattartásra, a Forum Nokia közösségi weboldalnak mintegy 1,7 millió látogatója van havonta. Ez az oldal a Nokiára, Symbianra, illetve Qt-ra fejlesztők gyűjtőhelye, ahol elérhetők a programozáshoz szükséges különféle információk, legyen szó akár konkrét fejlesztői eszközökről, segédprogramokról, de letölthetők innen dokumentációk, példaprogramok, illetve elérhetők különféle tananyagok, videós \"tutorialok\" is.

A cég nemrég adta ki a Qt szoftverfejlesztői készlet bétaváltozatát, amely szintén elérhető a Forum Nokia oldalon. A Qt segítségével a Nokia Symbian (3.1-től 5.0-ig), Maemo és MeeGo platformjaira egyaránt lehet szoftvereket fejleszteni. A hatékony munkát számos API segíti a Qt Mobility Package révén, amelyek a telefonok gyakran használt funkcióit teszik elérhetővé, például a helymeghatározást vagy a médialejátszást.

A számok a Nokia mellett szólnak

A Nokia lényegében azóta vezeti a mobiltelefonok piacát, amióta erről a területről piackutatások készülnek, és az okostelefonok szegmensében is régóta domináns. A vállalat előnyének biztos tudatában azonban kissé elkényelmesedett és az utóbbi években több potens kihívója is akadt a Research In Motion, az Apple, illetve az Android révén a Google képében, amelyek magukhoz ragadták a kezdeményezést a piacon. Magabiztos vezető pozícióból a Nokia hirtelen a követők között találta magát például a jelenleg legnagyobb sikernek örvendő érintőképernyős mobilok és a rájuk készített kezelőfelületek terén.

^{A Nokia sokat vár az N8-tól}

Pedig ha szigorúan a piaci adatokat nézzük, a számok egyértelműen a Nokia mellett szólnak. A Gartner első negyedéves adatai szerint a Symbian az okostelefon-piac 44,3 százalékát uralta, a BlackBerry OS-nek 19 százalék, az iPhone OS-nek 15,6 százalék jutott, míg a feltörekvő Android 9,6 százalékot ért el. Ezek azonban a világpiaci adatok, Európában jóval erősebb a Nokia dominanciája, a mi régiónkban pedig nem is kérdéses a finnek fölénye. A Strategy Analytics számai szerint Közép-Európában a Nokia részesedése az okostelefon-eladásokból 72 százalékos, a második helyen álló Apple már csak a piac 12 százalékát tudhatja magáénak, az Android pedig 4 százalékon áll, ugyanúgy mint a Windows Mobile.

Dariusz Zalewski, a Nokia Services értékesítésért és marketingért felelős vezetője elmondta,  jellemző forgatókönyv a térségben, hogy a két éves hűségnyilatkozat lejártával a vásárlók egy többet tudó készülékre váltanak, ahogy növekednek az igényeik és csökkennek az árak. Ma már az európai mobilhasználóknak túlnyomó többsége nem csak beszélgetésre és SMS-ezésre használja a készülékét, egyre inkább előtérbe kerülnek az olyan képességek mint a fotókészítés, a zenelejátszás de egyre többen akarnak levelezni vagy valamilyen közösségi szolgáltatáshoz is kapcsolódni, és persze internetezni.

A szolgáltatók feladták

Bakó Csaba, a Magyar Telekom senior üzletfejlesztési vezetője előadásában arról beszélt, milyen szerepe lehet a szolgáltatóknak a mobilalkalmazások piacán. Úgy tűnik, a Magyar Telekom (és azon belül a T-Mobile) erőfeszítései arra koncentrálódnak, hogy felkeltsék az igényeket az okostelefonok iránt, mivel az ilyen készülékek használói nagyobb valószínűséggel fizetnek elő az  adatcsomagokra. Ehhez egyfelől bőséges készülékkínálatra van szükség, másfelől olyan, adatcsomaggal kombinált előfizetési konstrukciókra, amelyek vonzók az ügyfelek számára (pl. T-Mobile MédiaMánia).

A Magyar Telekom az [origo] révén a tartalomban, az iWiW révén pedig a szolgáltatásokban is érdekelt, mind a kettőnek megvan már a mobilos verziója. Emellett a vállalat - kísérleti jelleggel - elkészített néhány érdekes mobilos alkalmazást is, például egy valutaárfolyam-figyelőt, iWiW-alkalmazást, illetve egy olyan elektronikus tévéműsort, amelyet használva akár az otthoni T-Home digitális műsorrögzítő is felprogramozható a távolból.

A nyugati mobilszolgáltatók látszólag beletörődtek abba, hogy elszalasztották ezt a hatalmas piaci lehetőséget, pedig az előfizetőket közvetlenül elérő vállalatként meglett volna az esélyük arra, hogy a készülékgyártók vagy a platformszállítók helyett saját kezükbe vegyék az irányítást. Ma már persze késő, nincs mit tenni, az előfizetők a készülékgyártók vagy a szoftvergyártók oldalaira kell ellátogassanak ha zenét vagy szoftvert szeretnének letölteni készülékükre, a szolgáltatók csupán belekényszerültek a  \"bitpipe\" szerepébe és be kell érniük a hozzájuk befolyó adatforgalmi díjakkal.

Mekkora biznisz!

Közép-Európában egy ember átlagosan 3,4 közösségi szolgáltatásnak a tagja és az interneten töltött idejének 10 százalékát fordítja a szociális kapcsolatainak online ápolására, derült ki Dariusz Zalewski előadásából. A közösségi szolgáltatásokat pedig egyre többen veszik igénybe mobilról, a Twitter-üzenetek háromnegyede mobilon születik például. Egyre nagyobb az igény az olyan telefonokra, amelyekről elérhetők ezek a szolgáltatások, vagyis az okostelefonokra, amelyek Európában a mobiltelefon-eladások negyedét adják már és éves szinten 35 százalékkal bővül a piacuk.

A Gartner globális kutatása szerint a mobilokra letöltött alkalmazások 70 százaléka ingyenes, de ez távolról sem jelenti azt, hogy a fennmaradó 30 százalék ne lenne vonzó üzlet. 2010-ben világszerte 4,5 milliárd alkalmazást töltenek le a felhasználók a mobiljukra és összesen 6,8 milliárd dollárt fizetnek ki értük, 2013-ban már 21 milliárd alkalmazás letöltését és 29,5 milliárdos mobilalkalmazás-piacot vizionál a Gartner. Az Apple és a Google erőteljes marketingje, illetve az amerikai média befolyásoló hatásai miatt jelenleg az iPhone és az Android kapja a legnagyobb figyelmet a piacon, pedig a fejlesztők számára a Nokia biztosítja a legnagyobb elérést, a legtöbb potenciális vevőt, vagyis a legnagyobb várható bevételt.

A Nokia már 250 millió olyan készüléket szállított le, amelyekről elérhető az Ovi Store, ez több mint ötszöröse az eddig eladott iPhone-oknak. A finnek alkalmazás-piacteréről naponta 1,7 millió szoftvert töltenek le a felhasználók, ezek zömmel ingyenesek, de ez nincs nagyon másképp a többi platformhoz kapcsolódó piactéren sem. Jouni Toijala, a Forum Nokia regionális vezetője szerint a programok túlnyomó többségét az érintőképernyős készülékekre (N97, N97 mini, 5800, 5530) töltik le a nokiások.