Félmillió forintért okosabb lehet az egész osztály

A tatabányai Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskolában 2005 óta használnak interaktív táblákat, s bár akkor csak a kíváncsiság hajtotta az igazgatónőt, Feketéné Székely Katalint, ma már a termeik 40 százalékában található meg az oktatást segítő eszköz. Az oktatók nagy része nem tudja és nem is akarja kihagyni ezeket a tanmenetből. Öt évvel ezelőtt egy pályázaton nyert az iskola két Smart táblát, amit a rövid ismerkedés után több oktató is aktívan kezdett el használni, s ezt követően maguk a tanárok igényelték a táblák számának bővítését. A növekedés egy hosszú folyamat volt, s amíg kevés számú interaktív tábla állt rendelkezésre, szinte verseny folyt azért, hogy melyik oktató viheti óráját azokba a termekbe.

Nem kell különlegesnek lenni

Az iskola nem rendelkezik több forrással vagy jobb lehetőségekkel mint más középiskolák, egyszerűen a belső igény felismerése után a vezetés minden lehetőséget megragadott, hogy interaktív táblához jusson. Az utóbbi időszakban sok pályázaton lehetett ilyen eszközöket nyerni, a legtöbbet így szerezték, továbbá a lehetőségeket kihasználva a szakképzési hozzájárulás egy részét is erre fordították és az informatikai normatíva egy részét is fel lehetett használni erre.

Ebből látszik, hogy azon iskolák, melyek elhivatottak egy ilyen projekt görgetésére, képesek megteremteni kevés önerőből is a modern infrastruktúrát. Legalábbis azt a tatabányai intézmény igazgatója szerint könnyedén el lehet érni, hogy legalább néhány termet felszereljenek. Egy komplett csomag a Smart táblák forgalmazója, az LSK Hungária Kft szerint átlagosan 4-500 ezer forintba kerül.

Az interaktív digitális tábla persze nem egy varázsszer, a használata mellett ugyanúgy szükség van a megfelelő pedagógusi felkészültségre, sőt, tőlük még több kreativitást vár el a rendszer. Az interaktív táblák elsődleges előnye, hogy a rövid, 45 perces órákon időt spórol meg a tanár azzal, hogy nem kell a táblára felírnia a tananyagot. Másrészt az oktatás során fontos, hogy bármikor vissza lehet térni egy korábbi táblaképre, így könnyebb a diákoknak is elsajátítani az ismereteket, hiszen ha nem értenek valamit, akkor pillanatok alatt vissza lehet ugrani a kérdéses részre.

A diákok szerint a tanárok ügyesen bánnak a táblával

A bemutató során két szakmai órán, egy elméleti gazdaságtan, illetve egy számvitel órán vettünk részt. Egyik órán sem új tananyag került sorra, hanem ismétlés, csoportos számonkérés, feladatok megoldása volt soron. Az órákat tartó pedagógusok nem fiatal, friss diplomás \"számítógépzsenik\" voltak, hanem a gazdasági terület szakértő oktatói, ennek ellenére a digitális táblák kezelése láthatóan nem okozott problémát nekik. Sőt, a diákok véleménye szerint a tanárok ügyesebbek a táblákkal, hiszen ők többet használják aktívan. Annak ellenére, hogy monoton, elméleti órákon voltunk, a 45 perc ritmusosan, pörgősen telt el, hisz tényleg nem kellett azzal foglalkozni, hogy valaki ábrákat rajzoljon a táblára. A tanárok és a diákok elmondásából kiderült, hogy új tananyagrész esetén sem megy el az idő körmöléssel, hisz mindenki hozzájut a jegyzetekhez elektronikus úton. Több idő marad figyelni, gondolkodni.

A diákok hozzáállása pozitív volt, igaz nem tudták egyértelműen összefoglalni az előnyöket, mivel az az évfolyam már \"beleszületett\" a Smart táblás iskolába. Teljesen hétköznapi eszközként kezelik, nem idegenkednek tőle, sőt örülnek neki. A szünetekben magát a notebookot elzárják a tanárok, a tábla felülete viszont elérhető marad, amin a diákok rendszerint windowsos kártyajátékokat vagy Flash-játékokat játszanak, interneteznek, videót néznek. Nem elhanyagolható az sem, hogy az iskola teljes területén szabad Wi-Fi elérés van, amit nem csak az iskolai gépek használhatnak, hanem bármelyik diák csatlakozhat notebookjával, netbookjával vagy okostelefonjával.

Nem ettől fejlődnek, már eleve értenek a technikához

Az iskola szerint az interaktív táblák nem játszottak motiváló szerepet a diákok informatizálódásában, hiszen ez a korosztály már egyébként is aktív használója az IT-eszközöknek, internetnek, mobilkommunikációs megoldásoknak. Sőt, a tanárok tréningjével kapcsolatban a megkérdezett pedagógusok egy pici sértődöttséggel együtt megjegyezték, hogy ők sem itt élnek csak az iskolában, nekik is van családjuk, otthonuk, gyermekeik, s ők is ugyanúgy használják a közösségi hálózatokat, webes szolgáltatásokat, chat platformokat. Az iskola néhány oktatója használ például Twittert is, a fiókját a diákok követik is, így plusz információkhoz juthatnak, illetve tervbe van véve az iskola hivatalos Facebook-oldalának elkészítése is.

A technológia használata viszont önmagában nem befolyásolja a pedagógiai eszközöket. A tananyag ugyanaz marad, ugyanazokat a készségeket kell elsajátítani, az informatika inkább a hatékonyságot növeli - mondta el a HWSW-nek Magyari Gábor, igazgatóhelyettes. Tényként kezelhető, hogy manapság a diákokat olyan nagy mennyiségű és nagy intenzitású inger éri életük során, hogy a régimódi oktatás messze nem tud labdába rúgni, ha a figyelem lekötéséről vagy az érdeklődés felkeltéséről van szó. Ezért akár interaktív digitális tananyagról, akár táblákról vagy Classmate PC-kről van szó, ezek nem plusz lehetőségként, hanem kötelező fordulatként kell megjelenjenek a minőségi oktatásban. A technika ráerősít a meglévő módszerekre, egyszerűbbé, feldolgozhatóbbá és érdekesebbé teszi azokat.

A pedagógia ugyanaz marad

A jó oktatók érzik ezt az összefüggést, s a tatabányai középiskolában is eleinte néhány lelkes pedagógus volt, aki ráharapott a lehetőségre, s elkezdték fejleszteni saját magukat a területen. Ezt követően pedagógusképzési programokon belül az iskola szervezett tréningeket a tanároknak, így a számítógép és az interaktív tábla használata terén is lassan szinte a teljes tanári gárda felzárkózott. A tréningeken a tanárok 70 százaléka elsajátította az alapvető használatát az interaktív tábláknak, azóta pedig a tanári munkaközösségek közösen igyekeznek fejleszteni magukat.

Ez a fejlesztés érinti magát a technológiai készséget is, illetve megosztják egymással tapasztalataikat, ötleteket merítenek egymástól, illetve külső forrásokból a digitális tananyagok jobbá tételére. Többnyire az oktatók maguk készítik el a digitális tananyagot, aminek oka, hogy egyelőre csak korlátozott számban érhető el professzionális tartalom magyar nyelven, ráadásul azok elég borsos árúak. A reál tárgyak esetében ugyan könnyű lenne lokalizálni a külföldi tananyagokat, de az oktatók szerint a fordítás és finomhangolás közel annyi időt vesz igénybe, mint egy saját, egyedi tananyag létrehozása. A nemzetközi alapanyagot ezért leginkább csak megfigyelik, tanulmányozzák, s a jól használható elemeket maguk is beépítik saját verzióikba.

Fontos a látvány

A tanárok egy része a Smart saját szoftverét, a Smart Notebookot használja az órai anyagok elkészítésre, itt van lehetőség ugyanis a tábla minden funkciójának kihasználására, de gyakran előfordul, hogy PowerPoint prezentációt készítenek, aminek előnye, hogy sokkal látványosabb, a szerkesztője pedig nagyobb szabadságot ad. Ugyanígy lehetne akár Prezi.com-ban gyártani órai vázlatot, ami a látvány mellett további szabadságot ad a slide-ok helyett használható egyedi felülettel, de a lehetőségek végtelenek.

Gyakran előfordul, hogy gazdasági órákon élőben néznek meg tőzsdei, jegybanki adatokat, s azt használják, vagy egyes piacokról szóló elemzések, hírek közül a legfrissebbeket olvassák el közösen az órán. Ez értelemszerűen érdekesebbnek hat a diákok számára, mintha a klasszikus tankönyvi példákon kellene végigmenniük. A tanárok egyébként gyakran egyszerű kivetítőként is használják a rendszert. Történelemórákon például kiváló az eszköz a térképek kivetítésére, s azon túl, hogy könnyen zoomolható, jegyzetelni, rajzolni is lehet rá, amire a régi papírtérképek esetén nem lett volna lehetőség.

A rendszernek természetesen vannak gyengeségei, hátrányai is. A bemutató órán is előfordult, hogy a projektor-tábla kombináció elkalibrálódott, s az érintés pontatlansága ügyetlenségnek tűnt az elemek mozgatásakor. Emellett a Smart szoftvere annak ellenére, hogy praktikus, használható és gyors, messze nem nevezhető szépnek. A diákok viszont hozzájuthatnak a tananyaghoz, de a Smart-formátum alapból nem olvasható, a szoftvert pedig nagy mérete miatt kevesen töltik le hozzá, így az oktató kénytelen átkonvertálni az elterjedtebb formátumok egyikébe ezeket.

Vannak gyengeségek is

A jelenleg telepített táblák nem támogatják a multitouch-bevitelt, ami egyrészt csökkenti a felhasználói élményt, másrészt a táblánál nem tud egyszerre több diák dolgozni. Az új változatok között már vannak osztott területű táblák, ami párhuzamos munkát tesz lehetővé, de a meglévő eszközök nem alakíthatóak át. Ráadásul ha lenne is olyan hardver, ami képes lenne befogadni a több érintést, akkor a szoftverkörnyezetet is át kellene alakítani. Erre viszont biztosan nem fog sor kerülni, hisz az iskolák messze nincsenek abban a helyzetben, hogy lecseréljék az eszközöket, a bővítés során az újonnan bekerülő daraboknál lehet szó erről. A jó hír viszont, hogy valójában még az 5 éves táblák sem szorulnak cserére. Mivel egyszerű működési elve van a rendszernek, ezért a meghibásodás sem gyakori, a tatabányai iskolában 2005 óta egyszer sem volt szükség javításra.

Egyedül a projektorlámpák cseréje, ami néhány évente költséget jelent az iskolát üzemeltető önkormányzatnak. A projektor egyébként a legtöbb kényelmetlenség forrása, ugyanis a felülről érkező fénysugarakat könnyű kitakarni, ha nem oldalra áll be a táblánál lévő ember. Főleg a diákok számára okoz gondot, ugyanis ők kevesebb rutinnal rendelkeznek, mint a tanárok, s kényelmetlen, kellemetlen lehet a tábla használata, ha folyton arrébbtessékelik őket.

Egy másik hátrány, ami inkább csak hiányosság, hogy a pályázatokon nyert eszközök használatához kevés mankót kapnak az intézmények. Volt olyan eset, ahol egy évig csak vizsgálgatták az interaktív táblát, de az oktatásban nem használták fel, sőt több iskola is van, ahol egyáltalán nem került használatba a drága eszköz. A központi akarat hiánya, az esetleges és szétaprózott beszerzési csatornák, a túlárazott tananyagok és a szervezett tréningek alacsony száma miatt annak ellenére, hogy egy fél évtizede jól használható technológiáról beszélünk, még mindig távolinak tűnhet sok iskolában.

Az első lépés a lelkesedés

Bízni abban lehet, hogy egy-egy lelkes oktató mindenhol van, a diákok véleménye úgy tűnik osztatlanul pozitív az eszközzel kapcsolatban, s ráadásul az évek során a fejlesztő cégek is sokat tettek azért, hogy akár vállalati, akár oktatási környezetben is még jobban használhatóak legyenek az interaktív táblák. Perspektívák vannak technológiai szempontból, s a pedagógusok is elégedettek, látnak fantáziát a digitális tananyag fejlesztésében, s úgy tűnik a professzionális tartalmakból is egyre több van.

Magyarországon jelenleg az LSK Hungary becslése szerint 3-3,5 ezer Smart tábla, illetve egyéb gyártókat is beleszámítva körülbelül 6 ezer interaktív tábla került az oktatási intézményekbe. Amennyiben megmaradnak továbbra is a pályázati lehetőségek, esetleg bővülnek, akkor középtávon a tatabányai Kossuth Lajos Szakközépiskola nem számít majd kirívó példának. Ha az eszközök megvannak, az eredmények már tényleg csak a lelkes tanárokon múlnak.