Új Intel processzorok ultrahordozható gépekbe
Az Intel új 32 nanométeres processzorokat jelentett be, amelyekkel elsősorban a lakossági ultravékony, avagy szakmai berkekben CULV notebookokat célozza meg. A vállalat célja, hogy a hagyományos notebook formátumokat ultrahordozhatóvá tegye, amivel vélhetően a netbookok térnyerését akarja kordában tartani.
Robog a 32 nanométer
Több mint négy hónappal azt követően, hogy a Las Vegas-i CES-re időzítve bejelentette új Westmere processzorgenerációját, az Intel a 32 nanométeres gyártáskapacitás felfutásával tovább bővíti kínálatát. Nem túl meglepő módon ezt a notebookok terén teszi, ahol a 32 nanométeres félvezetőtechnológia, valamint integrált grafikával rendelkező északi hidat is tartalmazó tokozás együttesen jelentős előrelépést jelent energiahatékonyság és a kompakt felépítés terén - ez pedig leginkább a hordozható számítógépek előnyére válik. A PC-piac leggyorsabban növekvő szegmense a lakossági laptopoké, így nem meglepő, hogy az Intel ezt célozza meg. Az új processzorokra épülő notebookok júniustól érkeznek a piacra, még idén legalább 40 típus mutatkozik be az új ultrahordozható generációra alapozva,.
Az Intel összesen hat új notebook-modellt mutatott be Core, Pentium és Celeron márkanevek alatt, amelyek mind ultra-alacsony feszültséget alkalmaznak a fogyasztás minimalizálása érdekében. A termékek ugyanarra az Arrandale kódnevű fejlesztésre épülnek, mint amelyekre a januári rajtkor bejelentett mobil processzorok is. Az Arrandale egy kétmagos, 32 nanométeres Westmere (Nehalem-leszármazott) processzort és egy 45 nanométeres északi hidat integrál egy tokra, amely a kétcsatornás DDR3-memóriavezérlőt, Intel HD grafikát és egy PCI Express x16 vezérlőt tartalmaz. Ezzel az Intel 32 nanométeres termékeinek száma 50-re emelkedett.
Mivel mindegyik modell ultra-alacsony feszültségű, ezért egységesen a 18 wattos energiaosztályba esnek, fogyasztásuk azonban a gyakorlatban tipikusan ennek töredéke lesz. Ez közel 20 százalékkal alacsonyabb az előző CULV platform processzor plusz északi híd párosánál, de az Intel szerint a gyakorlatban a különbség akár 33 százalék fölé is nőhet, ami az akkumulátoros időre érezhető hatást fejt már ki. Mivel a foglalat szintén megegyezik az eddigiekkel, vagyis 1288 lábú BGA, a tokozás szintén egységesen 34 milliméterszer 22 milliméter, vagyis 748 milliméter területet foglal el. Az eddigi Intel CULV platformon a processzor 484, az északi híd pedig további 675 négyzetmillimétert foglalt el önmagában, nem beszélve a kettő közti szükséges alaplapi huzalozásról és szükséges távolságról, vagyis összességében nagyjából fele akkora alaplapterület igényelnek az új processzorok, mint az előző platform.
Az új modellek
A névleges gyári órajelek 1,06 és 1,33 gigahertz közt mozognak, sajnos azonban nem ebben különböznek csak a termékek, az Intel szokásához híven most sem tette egyszerűvé a modellek közti választást. A CULV klubban a csúcsot a Core i7-660UM jelenti, amelyet 1,33 gigahertzes órajel, 4 MB L3 SRAM cache jellemez, és minden extra technikára is képes, mint például a Hpyer-Threading, hardveresen támogatott virtualizáció, védett kódvégrehajtás. A 660UM igazi szépsége, hogy a Turbo Boost segítségével 2,4 gigahertzig is képes skálázni valamelyik magjának órajelét, ha a futtatott kód megkívánja, de nem jelenthet gondot számára vagyis a felhasználó nem fogja úgy érezni, kompromisszumot kötött.
A modell szépséghibája a nettó 300 dollár feletti gyártói ára lesz, ezért a többnyire 600-800 dolláros, Magyarországon 150-200 ezer forintos CULV gépekben valószínűleg ritkán fogunk találkozni vele, inkább a drágább életstílus és üzleti ultrahordozható modellekben várható a felbukkanása. Ugyanez igaz a 240 dolláros Core i5-540UM modellre, amely szintén mindent tud, amit csak egy Arrandale processzornak tudnia lehet. A névleges órajel itt 1,2 gigahertz, amelyet Turbo Boost egészen 2 gigahertzig röpíthet, az L3 mérete pedig 3 MB. Ez a két modell inkább a januárban bejelentett ultra-alacsony fogyasztású termékek továbbfejlesztésének fogható fel, semmint az árérzékeny CULV szegmens megcélzásának.
Ezen modell alatt az Intel azonban már belekezd a várható csonkításba, az 1,2 gigahertzes Core i5-430UM már csak 1,73 gigahertzig skálázódik, nem támogat hardveres virtualizációt, védett kódvégrehajtást (Trusted Execution), sem AES-gyorsítás. Ezek a veszteségek a többség számára valószínűleg nem túl fájdalmasak, és cserébe az ár is elfogadhatóbb lesz, vélhetően jóval 200 dollár alatt - pontos árakat nem publikál az Intel, ami a PC-gyártókkal szembeni ártárgyalási taktika. A Core i3-330UM modell azonban már nem tud Turbo Boostot, órajele így legfeljebb 1,2 gigahertz, míg a Pentium U5400 már Hyper-Threadinggel és SSE4.1 vagy 4.2 vektorkiegészítéssel sem rendelkezik, valamint elveszti a hardveresen támogatott HD-lejátszás képességét is, ami már a felhasználói oldalán is érzékelhető lehet intenzív használat és HD-videózás során. A sort a Celeron U3400 zárja, 1,06 gigahertzes órajel, 2 MB L3, bizarr módon visszatérő virtualizációs támogatással. Minden modell esetében 166 MHz a grafikus mag órajele, és 500 megahertzig gyorsulhat. A modellek még részletesebb összevetéséhez kattints ide.