Feleslegesen vásároljuk a 3D-s tévéket
A szórakoztatóelektronikai gyártók fejlesztési ütemével a jelek szerint ezúttal sem tudnak lépést tartani a fogyasztók: aki idén vásárol 3D-s tévét, jó eséllyel semmilyen 3D-s tévéműsort nem fog rajta nézni, miután hazavitte.
Több piackutató egybehangzó becslése szerint idén több százezer olyan lapostévé fogy majd, mely alkalmas háromdimenziós mozgókép megjelenítésére, az ezeket elsőként megvásárló fogyasztók azonban jobb híján csak hagyományos adásokat fognak rajtuk nézni. Az Informa Telecoms and Media piackutató várakozásai szerint 2010-ben világszerte nagyjából 800 ezer háztartásba kerül 3D-s tévé, ám mindössze százezer otthonban használják majd arra a készülékeket, amire valók, vagyis 3D-s adás, műsor megtekintésére.
Évek múlva sem lesz itt 3D-s kánaán
Az arány ráadásul évek múlva sem javul jelentősen, hívja fel a figyelmet a piackutató: 2015-re az előrejelzések szerint mintegy 70 millió háztartásba juthatnak el a 3D-s tévék (ez az összes háztartás körülbelül 5,1 százaléka), de 48 millió otthonban továbbra sem használják majd 3D-s tévéadások vételére a berendezéseket. Öt év múlva tehát még mindig csak a háztartások 1,6 százaléka fogyaszt majd 3D-s tartalmat, piackutatók szerint ezért a szektorban még évek múltán is komoly növekedési potenciál rejlik majd.
A 3D-s tartalomfogyasztási szokásokat a kezdeti időszakban elsősorban a tartalom hiánya határozhatja majd meg. Ma gyakorlatilag alig üzemel 3D-s tévécsatorna (Európában egy ilyen adó van, a BSkyB kínálatában), és bár a technológia mind a műsorterjesztési láncban, mind pedig a végberendezések tekintetében adott, a 3D-s tévéműsorok magas előállítási költségei miatt aligha lehet számítani a tartalom robbanásszerű növekedésére.
Elemzők szerint emellett problémát jelenthet, hogy a 3D-s tévéket vásárlók egy része nincs, vagy nem lesz tisztában azzal, hogy a valódi, tehát nem szimulált (erre bizonyos készülékek képesek) 3D-s megjelenítéshez speciális beltéri egységre van szükségük. A helyzet hasonló lehet az első HD-s adások megjelenését kísérő fogyasztói bizonytalansághoz (akkor is többnyire csak megfelelő set-top box és tévéelőfizetés segítségével lehetett HD-s tartalmakat nézni), jóllehet a 3D-s képet természetéből fakadóan könnyebb prezentálni a vásárlóknak.
A térhatású tévék eladásainak kezdeti katalizátorai ezért jobb híján a 3D-s Blu-ray kiadványok, valamint a videojátékok megjelenése lehet. Valódi, térhatású képet nyújtó, nagyobb tömegek számára elérhető Blu-ray film azonban egyelőre még nincs piacon, és az első 3D-s élményt nyújtó játékok megjelenésére is várni kell - igaz, állítólag már csak egy hónapot. Átütő sikert hozhat a 3D-s mozikban taroló Avatar speciális, 3D-s Blu-ray kiadása, ez azonban a legfrissebb hírek szerint mégsem jelenik meg idén, a karácsonyi bevásárlási szezonban.
A tartalomhiány mellett a technológia terjedését hátráltathatja, hogy az első 3D-s tévék az átlagfogyasztó számára riasztóan drágák lesznek, igaz, ez aligha tántorítja majd el a vásárlástól a technológiai vívmányok iránt kifejezetten fogékony, egyben tehetősebb vevőket. A 3D-s tévék idén nyáron várhatóan a magyar boltokban is feltűnnek majd, az árszintet azonban jól érzékelteti, hogy a piacon elsőként megjelenő Samsung 3D-s tévéért cserébe körülbelül 600 ezer forintot kell otthagyni a pénztáraknál.
Itthon még csak tesztelnek
Amint arról a HWSW korábban beszámolt, a magyar tartalomszolgáltatók idén biztosan nem állnak elő 3D-s adásokkal, tehát magyar nyelvű 3D-s műsort aligha nézhetünk a 3D-s tévénken, ugyanakkor van rá esély, hogy egyes prémium műholdas szolgáltatások kínálatában megjelenhetnek itthon is az első külföldi 3D-s tévécsatornák. Ilyen műholdas szolgáltató a Hello HD, melynek ügyvezetője, Szabó Péter a HWSW-nek nemrég úgy nyilatkozott, hogy cége eltökélt, hogy elsőként jelenlen meg 3D-s tévéműsorral a magyar műsorszórók kínálatában. A Hello HD 2008-ban a HD-s korszak úttörőjének számított, a cég rendelkezik jelenleg a legnagyobb HD-s műsorkínálattal hazánkban.