A H.264-en múlik a web jövője

Az Internet Explorer 9 kizárólag a H.264 formátumú videók lejátszását fogja támogatni, írta a hivatalos Internet Explorer blogban Dean Hachamovich, a böngésző fejlesztését irányító Microsoft-vezető. Ezzel a redmondi vállalat az Apple után a második böngészőgyártó, amely egyértelműen a H.264 mellett tette le a voksát. Hachamovich szerint azért esett erre a választás, mert széles körben elterjedt máris, a lejátszás hardveres gyorsítása megoldott, a rivális formátum jogi háttere pedig nem tisztázott.

H.264 vagy Ogg Theora?

Az utóbbi időben, főleg az Apple és az Adobe között kirobbant harc kapcsán sok szó esett a webes videók jövőjéről. A HTML5 szabvány egyik fontos újítása a videók natív beágyazhatósága, azonban nincs megkötés a formátumról. A böngészőgyártók közül az Apple és a Microsoft a H.264 mellett tör pálcát, de a Google Chrome is támogatja ezt a formátumot. Az Opera és a Mozilla ugyanakkor ellenzi a H.264 használatát.

A nyílt forrású Firefox mögött álló alapítvány határozottan kijelentette, nem fogja licencelni a H.264 formátumot, mivel (egyes országokban) szabadalom által védett, és ez nem fér össze a nyílt forrású Firefox szellemiségével. Az Opera szerint bár ingyenes videók sugárzására a H.264 2015-ig ingyen használható, de ez nem elég indok arra, hogy a webes videók jövője erre épüljön, ugyanis nem garantált, hogy a formátum licencelését kezelő MPEG LA a jövőben nem akarja viszontlátni a most kieső bevételeit.

A Mozilla és az Opera a nyílt Ogg Theora használatát szorgalmazza, amely az On2 által 2002-ben megnyitott VP3 kodekre épül. \"A beszélgetések során más kodekek is gyakran felmerülnek\" - írja az IE blogban Hachamovich. \"Azonban fontos különbséget tenni a forráskód elérhetősége és a kódban levő szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogok között. Ma a H.264 jogai egy jól definiált program keretében elérhetők az MPEG LA-n keresztül. Más kodekek jogai gyakran nem teljesen világosak, ahogy ez már a sajtóban is szerepelt.\" Bár Hachamovich nem nevezte nevén az Ogg Theorát, valószínűleg erre célzott. A Mozilla ugyanakkor vitatja, hogy az Ogg Theora használatával kapcsolatban bármilyen jogi probléma lenne.

A helyzetet bonyolítja, hogy a Google nemrégiben felvásárolta a videotömörítési technológiákkal foglalkozó On2 Technologies vállalatot és a hírek szerint májusban be fogja jelenteni, hogy szabadon elérhetővé teszi a VP8 kodeket. Ha ez valóban megtörténik, olyan, korszerű, bárki által szabadon hozzáférhető és használható videoformátum születik, amely kielégíti a webes videózás által támasztott igényeket. A Google pedig elég befolyással rendelkezik ahhoz, hogy a VP8-at elterjessze, elég lenne a YouTube-ot átállítania rá.

Nem a videóról szól

Nehéz volna egyelőre megtippelni a formátumharc kimenetelét. Az operációs rendszerek piacán is érdekelt Microsoft és Apple számára logikus a H.264 erőltetése, ezzel ugyanis le tudnák győzni a böngészőpiacon egyre nagyobb részesedésre szert tevő Mozillát, amely \"eszmei okok\" miatt az Ogg Theorára szavaz a H.264-gyel szemben. Mind a Microsoft, mind az Apple elegendően tőkeerős ahhoz, hogy kifizesse a jogdíjakat az MPEG LA-nek és a böngészőjüket sikerrel használhatnák a Linux elleni harcban is, amely nyilvánvalóan értéktelenné válna egy jó böngésző nélkül, márpedig sem az Apple, sem a Microsoft böngészője nem érhető el Linuxon.

A tőkeerő a Google mögül sem hiányzik, de a cég mint tartalomszolgáltató a VP8 sikerében lehet leginkább érdekelt. A kodek a H.264-nél jobb minőséget ígér azonos sávszélesség mellett vagy azonos minőséget kisebb sávszélességnél, azaz segítségével jelentősen csökkenthető lenne például a YouTube gigászi működtetési költsége is. A VP8 ráadásul a Google kezében van, licencdíjat vagy jogdíjat sem kell fizetnie érte. Az persze más kérdés, hogy akar-e a Google olyan videoformátumot bevezetni a legnagyobb videomegosztón, amit egyetlen böngésző sem támogat?

A \"kicsik\", vagyis a Mozilla és az Opera számára az Ogg Theora tűnik ésszerűnek, részben a már említett eszmei, részben pedig anyagi okok miatt. Az Opera pár százalékos részesedésével aligha tud érdemeben beleszólni a vitába, a Firefox azonban a második legnépszerűbb böngésző a világon, és egyre inkább uralja Európát, néhány országban (pl. Magyarországon) a legkedveltebb, ezért kicsit sem mellékes, hogy melyik formátum mellett tör pálcát. A nagy kérdés az, hogy a Firefox széles körű támogatottságát sikeresen ki tudja-e használni a formátumháborúban. Ha nem, és a Mozilla továbbra is kitart az elvei mellett, az teljesen át is rendezheti a jelenlegi erőviszonyokat a böngészőpiacon.

Ami bizonyos, hogy a rendezetlen az ellentétnek a legnagyobb nyertese az Adobe lesz, mert ameddig nincs egységes álláspont arról, mi lesz a webes videózás következő sztenderdje, addig marad a Flash.