Digitális rádió: vége a dalnak?

Szól a rádió?

A hazai rádiózás digitális átállítása az analóg, FM és AM sávokról az adott esetben jobb hangminőséget, valamint több kényelmi szolgáltatást nyújtó DAB+ platformra nem indult túl biztatóan, és a helyzet az indulás óta sem változott gyökeresen. Míg a digitális tévé esetében a legtöbb vitás kérdésben sikerült megegyeznie a feleknek, és mostanra szerződésszerűen üzemel a MinDig TV szolgáltatás, addig a digitális rádiónál több mint egy év alatt semmi előrelépés nem történt. A szolgáltatás további sorsa kétséges, és az sincs kizárva, hogy a Magyar Államot képviselő Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) végül szerződést bont a rádiós pályázatot 2008-ban megnyerő Antenna Hungáriával.

A DAB+ műsorszórás elindításáról a Digitális Átállásról szóló 2007. évi LXXIV. törvény rendelkezései alapján 2008 tavaszán írt ki pályázatot a Magyar Állam képviseletében az NHH. A pályázatra két jelölt, az Antenna Hungária, illetve annak száz százalékos tulajdonú leányvállalata, az Antenna Digitális Rádió Műsorterjesztési Kft., valamint a Magyar Rádió jelentkezett, végül a szeptemberi eredményhirdetésen az előbbit hirdették ki győztesnek az utolsó pillanatban beadott pályázata alapján.

Már közvetlenül a pályázat szeptemberi eredményhirdetése után is érezhetővé váltak a rádiós platformon jelen lévő kulcsszereplők érdekellentétei, a vesztes Magyar Rádió ugyanis azonnal megtámadta a pályázatot, ezt a beadványt azonban novemberben az Ítélőtábla elutasította. Az Antenna Hungária végül az akkori optimista nyilatkozatok ellenére mégsem kezdte meg a DAB+ szolgáltatás kereskedelmi üzemét az eredetileg tervezett időpontban, 2008 decemberében.

A közel lakó amatőrök tisztán hallották...

A műsorszóró 2009. január 23-án a budapesti vételkörzetben végül elindított egy kísérleti üzemet, az ezt bejelentő sajtótájékoztatón Kárpáti Rudolf, az Antenna Hungária műsorterjesztési és műszaki szolgáltatási üzletág-igazgatója kifejtette, hogy egyelőre sem a szabályzó, sem más részéről nincs késztetés arra, hogy az átállás gyorsan végbemenjen. Kárpáti itt nyilvánvalóan a televíziózás digitális átállásával kapcsolatos kötelezettségekre célzott, a DVB-T sugárzás bevezetése után ugyanis az analóg frekvenciákat más célra kell elkülöníteni, míg a rádiós frekvenciasávok felszabadításából nem származik ilyen, úgynevezett digitális hozadék.

Az Antenna Hungária által kínált szerződéses feltételek ugyanakkor több tartalomszolgáltatónak sem tetszettek, a két egykori legnagyobb elérésű kereskedelmi adó, a Sláger Rádió és a Danubius Rádió hezitálása utólag érthetőnek bizonyult, az országos frekvenciát tavaly pályázaton elvesztő adóknak ugyanis 12 évre kellett volna aláírniuk az Antenna Hungáriával a műsorterjesztési szerződést, mostanra azonban már egyik rádió sem létezik. A szerződést a leghevesebben mégis a betonbiztos alapokon álló, kizárólag közszolgálati műsorokat kínáló Magyar Rádió támadta, mely a mai napig nem írta ki a műsorterjesztési szerződés megkötéséhez nélkülözhetetlen közbeszerzési eljárást.

"Az MR álláspontja szerint a legnagyobb probléma és így valamennyi jogi, műszaki nézetkülönbség okozója az, hogy már a szolgáltatás definíciója sem felel meg a jogszabályokban, a kiírásban és a pályázati ajánlatban foglaltaknak" - áll a Magyar Rádió lapunknak eljuttatott közleményében. "A szolgáltatásra irányuló közbeszerzési eljárást az MR mindaddig nem tudja kiírni, amíg az Antenna Digitális Rádió Műsorterjesztő Kft. ajánlata eleve másra irányul, mint amilyen szolgáltatásra az MR-nek a jogszabályok alapján a pályázatot ki kellene írnia" - szerepel az álláspontban.

Határozati adok-kapok

A Nemzeti Hírközlési Hatóság mindeközben tavaly októberben határozatot hozott, melyben elmarasztalta az Antenna Hungáriát a szerződésben vállaltak nem megfelelő teljesítése miatt. Úgy tudjuk, a határozat szövegezése több ponton is szó szerint átvette a Magyar Rádió érvelését. Az Antenna Hungária ezzel együtt a HWSW tudomása szerint a mai napig nem tett eleget a határozatban foglaltaknak, melynek teljesítésére póthatáridőt is kapott az NHH-tól.

Megkérdeztük az NHH-t, hogy a fentebb említett póthatáridő kiszabására miért volt szükség, a hatóságtól azonban kitérő választ kaptunk. Amint az az NHH lapunknak eljuttatott állásfoglalásából kiderül, a hatóság ugyan teljes mértékben elkötelezett a digitális átállás kapcsán, ugyanakkor a televíziós platform elsődleges prioritást kap a tárgyalások során: "Az NHH a tétlenkedést nem tűri el ugyanakkor a DAB egyes kérdései mellett a digitális televíziózás kérdéseiről is folyamatosan tárgyal az AH-val" - nyilatkozta a HWSW-nek Márton György szóvivő. A hatóság egyelőre nem konzultál arról az AH-val, hogy a rádiós hálózat kiépítettsége milyen ütemben halad, ugyanakkor előrevetítette, hogy hamarosan új vizsgálati kör indul a hiányosságok feltárására.

Az NHH szóvivője ezzel párhuzamosan felhívta a figyelmet arra is, hogy a Magyar Rádió sem tett meg mindent annak érdekében, hogy a szerződés létrejöttét a megfelelő keretek közt elősegítse: "A Magyar Rádió nem kezdeményezett jogvitás eljárást, bár élhetett volna ezzel az eszközzel". Lapunk tudomása szerint a Magyar Rádió - miután állítása szerint sem az Antenna Hungáriától, sem az NHH-tól nem kapott tájékoztatást -, a jogvitás eljárást kihagyva 2010 januárjában a szerződés létrehozatala iránt pert indított az Antenna Digitális Rádió Műsorterjesztő Kft. ellen.

Kardinális kérdésekben nincs egyetértés

A közszolgálati rádió a kialakult helyzetért egyértelműen az NHH-t teszi felelőssé, szokatlanul kemény hangú nyilatkozatában: "Az MR álláspontja szerint, az NHH – amennyiben fel merte volna vállalni, hogy rendezze a felmerülő problémákat – már régen megoldhatta volna ezt az ügyet. Az MR és az Antenna Hungária között kardinális kérdésekben nincs egyetértés, ráadásul ezeknek a kérdéseknek egy részét a kiírás és a hatályos jogszabályok is rendezik. Ezek után érthetetlen, hogy tavaly október óta egy elmarasztaló határozat meghozatalán túlmenően miért csak annyi történt, hogy az Antenna Digitális Rádió Műsorterjesztő Kft. folyamatosan haladékot kap arra, hogy a hatályos jogszabályoknak megfelelő szerződéstervezetet dolgozzon ki."

A folyamatban lévő eljárás, illetve az eljáráshoz vezető viták kapcsán megkerestük az Antenna Hungáriát is, ahol szűkszavú nyilatkozatban kommentálták a közszolgálati rádió álláspontját: "A kérdés kapcsán folyamatosan egyeztetünk az NHH-val is. Ami az NHH határozatot illeti, jeleztük, hogy azt vitatjuk és folyamatban van a peres eljárás ezzel kapcsolatban. Az AH álláspontja szerint a kereskedelmi szolgáltatás elindítására és a hálózat bővítésére sor kerülhet, amint az Antenna Digitális Rádió Műsorterjesztő Kft-vel szerződést kötnek a műsorszolgáltatók, különösen a közszolgálati rádió, melynek 3 csatornája több mint egy éve a műsorterjesztési szerződés megkötésének hiányában kizárólag kísérleti üzemben érhetők el a DAB+ platformon" - nyilatkozta lapunknak Tóth András, a műsorszóró szóvivője.

A digitális rádiózás sikerese bevezetésének ez ugyanakkor csak az egyik tényezője. Legalább ekkora problémát jelent, hogy ma Magyarországon csak elvétve kapni DAB+ adások vételére alkalmas rádiókészüléket, ráadásul a vevők ára többnyire messze meghaladja az átlag vásárlók tűrésküszöbét. Tímári Sándor, a DAB+ vevőkben is utazó Infopatika Kft. ügyvezetője lapunknak kifejtette, jelenleg egy ilyen készülék átlagára 35 ezer forint, ugyanakkor 25 ezer forint alatt gyakorlatilag nincs ajánlata a kereskedőknek. Tímári elmondta, becslése szerint eddig legfeljebb százas nagyságrendben fogyott DAB+ vevő, a kereskedelmi szolgáltatás elindítása pedig leginkább a platform létrejöttét kísérő teljes koncepciótlanságnak köszönhetően fulladt kudarcba eddig.

Akár új pályázatot is kiírhatnak

Azt egyelőre egyik fél sem tudta megmondani, hogy mikor indulhat el - ha elindul egyáltalán valaha - a DAB+ sugárzás kereskedelmi üzeme Magyarországon. Az Antenna Hungáriának ma mindenesetre már 44 százalékos lakossági lefedettséggel kellene az adást sugároznia, ehhez képest nem történt meg az adóhálózat tavaly novemberre ütemezett bővítése, valamint a szerződéses vállalásokkal kapcsolatos dokumentációk is eltűntek az Antenna Hungária honlapjáról.

A jövőt illetően a lehetséges forgatókönyvek közt szerepelhet, hogy az Antenna Hungária valamilyen indokkal kihátrál a digitális rádiós platform mögül, cserébe esetleg bizonyos plusz vállalásokat tesz a tévés platformon, ahogy az várhatóan bekövetkezik majd a mobiltévés (DVB-H) platformnál is. Végső esetben az is elképzelhető, hogy az NHH a hatósági szerződés 8.2-es cikkelyének g) pontja alapján visszavonja a rádiófrekvenciák használatára vonatkozó engedélyt, majd új pályázatot ír ki.