Okosan manőverezik a HP az új Integrity szerverekkel

Teljesen moduláris

Az új Integrity-generáció valójában mindössze kétféle, blade formátumú skálázható rendszerarchitektúrát takar, amelyek közül az egyik, a mainstream igényeket kielégítő Integrity 2-8 foglalat közt konfigurálható, míg a magasabb rendelkezésre állási és megbízhatósági követelményeknek megfelelő Superdome 2 rendszer 4-32 foglalat közt méretezhető majd, de egyelőre csak 16 foglalatig skálázódik. A két architektúra közti alapvető különbség, hogy a Superdome a HP saját fejlesztésű, hibatűrő összeköttetésével (crossbar) kapcsolja össze egymással a blade modulokat. A mainstream Integrity blade-ek teljesen sztenderd, HP c-osztályú kivitelűek, és a meglévő C3000 és C7000 keretekbe illeszkednek, ebből következően fizikailag szabadon keverhetőek ProLiant szerver vagy egyéb funkciót betöltő blade modulokkal.

Az egyes, kétfoglalatos Integrity blade szerverek önállóan is üzemképesek, de kettő vagy négy is össze tud kapcsolódni, hogy 4 vagy 8 foglalatos konfigurációt hozzon létre. Mindezt a HP egy előlapi Blade Link elemmel oldotta meg, amely valójában egy Quick Path Interconnect konnektor, így nincs szükség a backplane használatára. A megoldás igazi eleganciáját az adja, hogy a Blade Link kézzel felpattintható két vagy négy szomszédos Integrty blade előlapjára, amelyek így a következő bootoláskor már 4 vagy 8 foglalatos rendszerként üzemelnek. Voila, így lesz a kétfoglalatos BL860c i2 blade szerverből a négyfoglalatos BL870c i2 és a nyolcfoglalatos BL890c i2. A HP skálázható blade koncepciója nem teljesen új, a japán Hitachi öt évvel ezelőtt mutatta b a BladeSymphony 1000 architektúráját, amely egyébként szintén négy kétfoglalatos Itanium blade szervert tudott összefogni, saját chipset támogatással.

^{Balra a 4-utas Blade Link csatlakozói látszanak, jobbra a négy osszefogott blade, amely így 8 foglalat SMP-ben}

Superdome 2: alacsonyabb ár, magasabb megbízhatóság

A Superdome 2 szintén blade-kivitelű architektúra, amely a c-osztályhoz képest kétszeres magasságú blade modulokat használ, ezek azonban a dupla magasságtól eltekintve szintén teljesen sztenderd kialakításúak egyéb tekintetben, vagyis elektronikailag és mechanikailag teljesen megegyezőek a specifikációik, a Superdome 2 rendszer kerete is a c-osztályra épül.

Ezt demonstrálandó Martin Fink, a HP kritikus szerverekért felelős alelnöke a demó során egy c7000-es keretből áthelyezett egy Integrity blade modult egy Superdome modul helyére, valamint cserélgette a két keret közt a ventilátorokat és tápegységeket - minden alkatrész szerszám nélkül, néhány egyszerű kézmozdulattal cserélhető. Hozzátette ugyanakkor, hogy üzemben nem támogatott a normál c-osztályú Integrity blade modulok használata a Superdome 2 keretben, de ennek valójában nem is lenne sok értelme.

A Superdome 2 blade modulok dupla magasságát az magyarázza, hogy szükség volt a masszív, skálázódó és redundáns crossbar kialakítása miatt extra helyre. A Superdome 2 ennek köszönhetően nagyjából 15 százalékkal nagyobb teljesítményű a \"hagyományos kivitelű\", Blade Linkekkel összekapcsolt Integritynél azonos foglalatszám (8) mellett, állítja a HP. Korábban tévesen állítottuk, hogy a kisebb Integrityk csak három memóriacsatornával rendelkeznének, valójában négyet használnak, de csatornánként négy helyett három DIMM-et támogatva. Valójában nyolc memóriacsatornáról lehet beszélni a modulok szervezése szintjén, mivel a processzor négycsatornás memóriavezérlője egy-egy alaplapi pufferre csatlakozik, amelyek mögött két-két csatorna található.

A HP Frankfurtban egy HP Blade System Matrix rackbe épített Superdome 2 keretet demonstrált, amely legfeljebb 8 darab modult képes fogadni, vagyis 16 foglalatig, 64 magig skálázódik. A HP később, várhatóan őszre lehetővé teszi majd, hogy két ilyen keretet is összekapcsoljunk, így 32 foglalatig, 128 magig skálázódó rendszert kapunk. Egy-egy Superdome 2 blade 32 DDR3 DIMM-et képes fogadni, míg a kisebb Integrity gépek egyenként 24 modullal birkóznak meg, így a HP által szállított 8 GB kapacitású DIMM-ek révén rendre 2TB és 768 GB memóriakapacitás építhető ki.

A Superdome 2 esetében a blade kivitelezés a tervezési és gyártási költségek leszorítását, valamint a pofonegyszerű szervizelhetőséget teszi lehetővé. A korábbi Superdome gépek is moduláris, úgynevezett cellás felépítésűek voltak, amelyek valójában processzorral és memóriával rendelkező alaplapok. A korábbi egyedi kivitelezéssel ellentétben az új cellák sztenderdizált blade formátumban születtek meg, ami lehetővé teszi a sokkal alacsonyabb bekerülési költséget, a villámgyors és egyszerű szervizelhetőséget, miközben megőrzik korábbi funkcionalitásukat, mint a skálázódás, a hibatűrő felépítés és a hardveres particionálhatóság.

Hogy a gyakorlatban mindez milyen árat jelent, egyelőre nem tudni, a későbbi bejelentési időpontra hivatkozva HWSW ezirányú kérdéseit teljesen elhárította Lorraine Bartlett, aki a HP üzleti kritikus gépeinek globális marketingjéért felel. A HP mindössze annyit közölt, hogy 40 százalékkal alacsonyabb lesz az új Superdome generáció bekerülési költsége.

A Superdome 2 crossbar a FlexFabric nevet kapta a HP-tól. A FlexFabric teljes kettős redundanciával és két független, terheléselosztás módban lévő útvonallal egy robusztus, teljesen hibatűrő, a végpontoktól függetlenül működő összeköttetési réteget biztosít a blade modulok közt - egyik útvonal meghibásodása esetén a másik veszi át az összes feladatot a javításig. A FlexFabric felel az I/O rendszerbe kapcsolásáért is, rugalmasan konfigurálható módon. Mindez azt jelenti, hogy a Superdome blade modulok számától függetlenül méretezhető az I/O, ráadásul foglalatonként rendelhető a rendszerbe újabb és újabb PCI Express eszköz az I/O bővítőkeretekből, amelyek egyenként 12 eszközt tudnak fogadni, és akár 8 ilyen keretet lehet egy rendszerbe csatolni, 96 kártyával.

FInk egy kérdésre válaszolva elmondta, vizsgálták a független memóriabővítési lehetőséget is, egyelőre azonban nem alkalmazzák, és azzal kapcsolatban sem akart közölni semmit, hogy a FlexFabricot Xeonhoz is alkalmaznák-e. A HWSW úgy tudja, a HP a Frankfurtban folyó Tech@Work rendezvényén zárt ajtók és titoktartási szerződések mögött demózza a Nehalem-EX gépét, architekturális részletek azonban egyelőre nincsenek.

A HP szerint egy Superdome 2 sokal magasabb rendelkezésre állási és megbízhatósági szintet képvisel az elődnél. Az Intel által a négymagos Tukwila processzorba épített, a bithibák kiküszöbölését maximalizáló mikroelektronikai technikákon és a FlexFabric crossbaron túl a HP bevezette az Analysis Engine-t, amely lényegében egy egész rendszerre kiterjedő SMART diagnosztikának fogható fel, amely eseményeken keresztül statisztikai eszközkkel figyeli a esetlegesen felbukkanó hibákat és teljesítményproblémákat, és ezek alapján jelezheti a szükséges lépéseket, például egy memóriamodul preventív cseréjét - Bartlett szerint közel 10 éves Superdome üzemeltetési tapasztalatot tükröz az Analysis Engine. A HP szerint ezzel ötödére tudta visszaszorítani a bekövetkezett hardveres meghibásodások, és ebből fakadó kényszerű teljesítménycsökkenések és adatvesztési kockázatok számát.

Kevés a konkrétum

A részletes technikai dokumentációk egyelőre nem elérhetőek publikusan, de a HP a főbb specifikációkat sem tette közzé egyelőre, pedig a sztenderd Integrity gépeket már elvileg szállítja is. Amiről látványosan nem esett szó a Frankfurti bejelentésen, hogy valójában hogyan is teljesítenek az új HP Integrity és Superdome 2 gépek. Valójában ez nem is csoda, mivel az Intel katasztrofális csúszásának hála a abszolút teljesítményben, mag-, foglalat- és rendszerszinten is tökéletesen versenyképtelenek a brutális IBM Power7 gépekkel, de alulmarad az Intel saját Nehalem-EX (Xeon 7500) chipjével szemben is, amelyből szintén készülnek 16 foglalatos üzleti kritikus gépek, míg a kisebb konfigurációknak az Opteronokkal is meggyűlik majd a bajuk. A HP számára persze nem új a helyzet, az Itanium súlyos versenyképességi problémákkal küzd immár évek óta.

Az új Superdome-generáció támogatja ugyan a Windows- és Linux-telepítéseket, ezzel a HP azonban elsősorban a meglévő ügyfeleknek kíván fejlesztési lehetőséget kívánni, az új beszerzések esetében a fókusz egyértelműen a HP-UX 11i v3, amelynek most jelentette meg legújabb frissítését a HP, az Update 6 kiadást. A HP álláspontja az, hogy korábban az Itanium és az Integrity a magasabb megbízhatóságot és teljesítményt igénylő windowsos és linuxos feladatok számára jelentett egy ésszerű választást, az x86 gépek elmúlt években mutatott fejlődésével, amely a Xeon 7500 sorozat megjelenésével csúcsosodott ki, már alkalmasak ennek a feladatnak a betöltésére, így az Itanium ezen szerepe megszűnt.

Bartlett a HWSW-nek adott interjújában úgy fogalmazott, hogy ez nem jelenti ugyanakkor a heterogén operációs környezetek végét, ez azonban immár nem egy gépen belül, hanem blade kereten belül történik, és az egységes infrastruktúra megközelítés révén, amely a HP-nál Converged Infrastructure néven fut, központi felületről egységesen menedzselhetőek a különböző platformok, függetlenül a hardvertől.

A HP ugyanakkor teljesen a HP-UX által elérhető biztonsági és megbízhatósági képességekkel igyekszik differenciálni az Integrity gépeket, miközben azok költségeinek minden korábbi szintnél lejjebb szorításával és az egységes infrastruktúrába illesztésével próbálja azt átmenteni a jövő informatikájába, hogy részévé válhasson az átfogó, erősen központosítottan menedzselt IT-megoldásoknak - a HP célja láthatóan az, hogy az ügyfelek számára a lehető legalacsonyabbra tegye a nagyteljesítményű és kritikus UNIX-szerverek belépési korlátját, mind anyagilag, mind üzemeltetésben. Ez a megközelítés látványosan kontrasztban áll az x86-tal szemben utolsóként talpon maradt IBM-ével, amely erőből vette fel a harcot, és rendkívüli erőforrásokat ölt a Power7 kifejlesztésébe, amely megkérdőjelezhetetlenül a legmagasabb teljesítményű processzor a piacon, került, amibe került.

A HP, megpróbálva megelőzni a kellemetlenkedő kérdéseket az Itanium létjogosultságával kapcsolatban, többször hangsúlyozta, hogy most bejelentett Integrityk még legalább két további processzorgenerációig kitartanak, és foglalat szinten garantáltan kompatibilisek a következő Itaniumokkal, kódnéven a Poulsonnal és a Kittsonnal, amelyek megjelenése rendre 2012-re és 2014-re számítható, ha bármi hitele maradt az Intel által megadott Itanium termékterveknek. Bartlett szerint van valós igény arra, különösen a Superdome vásárlók esetén, hogy legyen lehetőség gyors és problémamentes hardveres fejlesztésre.