Magyarország világelső spamszennyezettségben
Nem csak az emberek, de a számítógépek egészsége is klasszikusan rossz hazánkban. A Symantec legutóbbi jelentése szerint a magyar felhasználók e-mail fiókjai a legszennyezettebbek az egész világon, minden száz e-mailből 95 kéretlen levélszemét.
Globálisan az e-mail forgalomnak átlagosan 90,7 százaléka spam, ami megdöbbentő, főleg azt figyelembe véve, hogy februárról márciusra 1,4 százalékponttal növekedett ez az arány. Hazánk viszont még ennél is rosszabb mutatót produkál, hiszen itt márciusra 95,7 százalékra növekedett a kéretlen reklámlevelek aránya, s ezzel kiérdemeltük a legfertőzöttebb ország címét. Nem sokkal van tőlünk lemaradva Dánia, Olaszország, Luxemburg és Ausztria, Hollandia, illetve Németország sem. A listából jól látszik, Európa vált a legkedveltebb célpontjává a spammereknek.
Ha nem országok, hanem iparágak szerint nézzük a spamek arányát, akkor a legtöbb szeméttel a mérnöki tevékenységet végzőknek kell szembenézniük (94,7%), majd az oktatás (91,9%), vegyi és gyógyszeripar (91,9%), IT-szolgáltatás (91,6), kereskedelem ágazatok (91,8%) érintettek mélyebben. A globális átlag alatt van viszont a közszféra (89,1%) és a pénzügyi szektor (89,5%).
Sok a reklám, kevés a vírus
A beérkező levélszemét nagy része hirdetés, a tematika viszont már jócskán megváltozott. Pornós tartalmak reklámja mindössze minden századik levélben található, míg pénzügyi és egészségügyi hirdetések 12-12 százalékban fordulnak elő, a termékhirdetések 18, internetes szolgáltatások pedig 33 százalékban. A levelek mérete általában 2-5 kilobájt között van (63,63%), de jellemzőek az 5-10 kilobájtos e-mailek is (25,12%). A trendek között érdekes megfigyelni, hogy a .com címekről érkező spamek száma folyamatosan csökken, s márciusban már kevesebb mint a felét tették ki az összes szemétnek, míg az orosz domainekről származók aránya folyamatosan növekszik (29,8%), illetve a .net címek is hirtelen népszerűbbek lettek (10,4%).
Ha a levélszemét eredetét vizsgáljuk, akkor az e-mail szerverek IP-címe alapján a legtöbb spam az Egyesült Államokból (36,6%), Kínából (17,8%), Romániából (16,5%), illetve az Egyesült Királyságból (10,7%) jön. A listán érdekes módon elhanyagolható arányban szerepel Oroszország, az ottani spamszerverek mindössze a forgalom 0,8 százalékát adják. Ha nem a szerverek, hanem a leveleket valójában kiküldő zombigépek IP-címeit nézzük, akkor a lista kissé átalakul. Az első helyen Kína áll, utána pedig Románia, az Egyesült Államok, Tajvan és az Egyesült Királyság jön a listán, Oroszország itt is hátul marad.
A hirdetéseken túl sajnos sok tényleg veszélyes anyag is érkezik a levelekkel együtt. A vizsgálat szerint márciusban minden 358. spam tartalmazott valamilyen kártékony kódot, vírust, trójai programot, minden 513. levél pedig adathalászat céljával készült. Mindkét arány enyhén csökkent februárhoz képest, ahogyan a blokkolt weboldalak száma is. A Symantec márciusban naponta átlagosan 1919 weboldalt tett tiltólistára. A harc viszont biztosan nem fog véget érni, az ebben a hónapban tiltás alatt lévő domainek 39,9 százaléka teljesen új volt, s a web-alapú kártevők 14,9 százaléka szintén eddig sosem látott megoldás.
Ha lekapcsolják a szervereket, akkor egy időre nyugalom van
Az elmúlt években a spamhelyzet ideiglenesen akkor javult egy időre, amikor a nagyobb központi, a spamküldés koordinálását végző szervereket foglaltak le az Egyesült Államokban. A lefoglalások után néhány napra szinte teljesen eltűntek a kéretlen levelek, de utána fokozatosan nőtt a számuk, ahogy a helyüket újabb központok vették át. Idén a legnagyobb ellenségnek a Rustock nevű botnet tűnik. Miután bekebelezett több kisebb spamküldő hálózatot, mára már több mint 150 ezer aktív számítógépet irányít, amelyek szakértők szerint akár napi 30 milliárd spamet is képesek kiküldeni.
Védekezni a felhasználók úgy tudnak, ha folyamatosan frissítve tartják operációs rendszerüket, víruskeresőjüket és más biztonsági programjaikat. Sokat segíthet, ha az aktívan használt levélcímet nem írják be minden egyes regisztrációt igénylő szájtra, erre egy külön \"junk\" címet használnak. Emellett érdemes leiratkozni minden olyan levelezőlistáról, kereskedelmi hírlevélről, ami valójában nem fontos. Illetve nem árt, ha a levelezőnk képes hatékonyan kezelni a levélszemetet. A legnagyobb hazai e-mail szolgáltató, a freemail például méltán hírhedt arról, hogy a fiókok könnyen szennyezetté válnak.
Jól kell e-mail szolgáltatót is választani
Előfordul az is, hogy publikusan sohasem használt tesztfiók is havi több száz spamet kap. A másik népszerű levelező, a Google Gmail szintén potenciális áldozat, ott viszont a szűrők általában jól működnek, s a legtöbb spam elkülönítve, nem a bejövő levelek között landol. Sajnos néha túl jól is működik, s a fejlett spamküldő praktikák következményeként a szűrési szabályok annyira erőssé váltak, hogy gyakori az úgynevezett \"false positive\" találat is, amikor a hasznos levél is a spamek közé jut. Leggyakrabban a több címzett számára kiküldött körlevelek jutnak erre a sorsra, ahol a címzett nincs feltüntetve, mindenki a Bcc: mezőben van.
A nemzetközi levélszemét mellett Magyarországon rontja a helyzetet az illegális letöltőoldalak spamreklámja, ami teljesen átlagos felhasználói levélnek tűnik a legtöbb esetben. Emellett számos hazai kereskedelmi vagy szolgáltató cég még mindig a spamet tartja a leghatékonyabb hirdetési formának. Ilyen visszaeső például a Trófea Étterem, ami újabb és újabb vendégek meggyőzésének reményében folyamatosan szórja a hazai e-mail címeket ajánlataival. A hazai helyzetről részletesebben a magyar spamellenes civil kezdeményezés weboldalán, a Spamwiki-n lehet. A Symantec spamjelentései közül az egyik innen, a Magyarország helyezését is tartalmazó dokumentum pedig innen tölthető le.