Nyilvános a hamisításellenes egyezmény szövegterve
Az Európai Unió, mint az egyik legnagyobb befolyású tárgyalófél nyomására ma nyilvánosságra hozták a hosszú ideje formálódó, nemzetközi konszenzus alapján létrejövő hamisításellenes egyezmény szövegtervezetét.
Az Anti-Counterfeiting Trade Agreement, vagyis ACTA nyolcadik tárgyalási szakasza után nyilvánosságra hozott szövegtervezet később, egyezmény formájában, jogharmonizáció útján hatással lehet a megalkotásában résztvevő államok és államközösségek szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos jogszabályaira. Az uniós politika álláspontja szerint az ACTA létrehozásának célja a szellemi termékek hamisításának, vagy jogosulatlan megszerzésének a nemzetközi szintű visszaszorítása, nem pedig az egyéni szabadságjogok korlátozása.
\"A nyilvánosságra hozott szöveg világossá teszi, hogy miről is szól az ACTA: védi a gazdasági érdekeinket és az alkotók gazdasági érdekeit a tengerentúlon, ami feltétlenül szükséges az üzlet fejlődéséhez\" - fejtette ki az egyezménnyel kapcsolatos álláspontjában Karel De Gucht, az Európai Bizottság kereskedelmi biztosa. \"Az ACTA elfogadása semmilyen negatív hatással nem lesz az európai állampolgárokra nézve\" - tette hozzá a politikus.
Az ACTA legújabb szövegtervezetéből csakugyan hiányzik az a passzus, mely bármilyen módon kötelezővé tenné az aláíró nemzetek és nemzetközösségek jogalkotói számára, hogy olyan jogszabályokat hozzanak létre, mint amilyen az idén január elsején életbe lépett, hírhedt francia kalóztörvény. Franciaország háromlépcsős figyelmeztető-szankcionáló intézkedési rendszert állít fel azokkal szemben, akik az interneten jogosulatlanul férnek hozzá jogvédett tartalmakhoz. A jogsértő felhasználókat először figyelmeztetésben részesítik, harmadik alkalommal azonban egyszerűen megvonják tőlük az internetcsatlakozás lehetőségét.
A szövegtervezetben ugyanakkor olyan passzusok is szerepelnek, melyeket egyértelműen az amerikai jogi szabályozás mintájára ültettek át nemzetközi használatra. Így például az ACTA része lenne, hogy az aláíró felek minden másolásvédelmi rendszer kijátszását, megkerülését illegális tevékenységnek tekintsék (ez a tevékenység egyébként a hatályos magyar jogszabályok szerint is törvénytelen), valamint a nagy mennyiségű jogvédett zene, szoftver és videó másolása abban az esetben is bűncselekmény lenne, ha ellenszolgáltatás nélkül végzi valaki.
Az ACTA-val kapcsolatos tárgyalások eddig titkosan, zárt ajtók mögött zajlottak, március elején azonban már az Unión belül is politikai feszültséget okozott a titkolózás. Akkor az Európai Parlament határozatában felszólította a nemzetközösséget a tárgyalásokon képviselő Bizottságot, hogy a Lisszaboni Szerződés értelmében haladéktalanul adjon tájékoztatást a tárgyalások menetéről, és nyújtson rendszeres betekintést az egyezménnyel kapcsolatos összes szövegezési és döntési fázisba.