Kisebb a kockázat online vásárlásnál
Az Európai Bíróság múlt heti precedensértékű ítéletében kimondta, tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, mely szerint a webshopok a fogyasztóra hárítják a postaköltséget abban az esetben, ha a törvény adta lehetőségeit kihasználva meggondolja magát, és az árut visszaküldi.
A postaköltség is visszajár
Az Európai Bíróság egy németországi civil szervezet beadványára indított eljárást egy e-kereskedelemre szakosodott helyi vállalkozás ellen 2008-ban, majd a tavaly októberi tárgyalást követően múlt csütörtökön precedensértékű ítéletben marasztalta el a céget. A testület kimondta: ha valaki egy webáruházból rendel árut, majd a törvény adta lehetőségei szerint, az erre biztosított határidő lejárta előtt eláll a szerződéstől, az eladó köteles számára a teljes vételárat megtéríteni, és ez tartalmazza a termék kiszállítási költségét is.
A távollevő felek közt létrejött szerződéseket szabályozó, 1997-ben létrejött európai parlamenti és tanácsi irányelv szerint a fogyasztóknak a vásárlástól számítva legalább hét munkanapot kell biztosítani arra, hogy meggondolhassák magukat és elálljanak a szerződéstől. A rendelkezésnek az ad alapot, hogy aki webáruházból, vagy bármilyen katalógusból stb, rendel árut, az a személyes kontaktus feltételezhető hiánya miatt előzőleg nem győződhetett meg arról, hogy a termék valóban megfelel-e az igényeinek.
Az elállás - anyagi vonzatait tekintve legalábbis - gyakorlatilag feltétel nélküli, vagyis a vásárló részére kipostázott termék eredeti vételárát kell visszafizetni, ha a vevő sérülésmentesen, eredeti csomagolásában küldi vissza a terméket. Ilyenkor a fogyasztónak a visszaszállítás költségeit állnia kell, a nemzeti szabályozások - így többek közt a vonatkozó német rendelet - azonban nem rendelkeztek egyértelműen arról, hogy az eredetileg kifizetett postaköltség, vagy szállítási költség visszajár-e a vásárlónak.
Az Európai Bíróság mostani ítéletével egyértelművé tette, hogy a fogyasztó elállás esetén az eredeti postaköltségre is igényt tarthat, vagyis az is részét képezi a vételárnak. A nemzetközi testület döntése ugyan nem kötelező érvényű a nemzeti bíróságok részére, mostantól azonban az általános jogi gyakorlatnak megfelelően ha ezt a feltételt - akár Magyarországon is - perben támadja egy civil szervezet, valamelyik hatóság, vagy az ügyészség, a nemzeti bíróságok az uniós precedens alapján hozzák majd meg ítéletüket.
Itthon sem egyértelmű
Itthon a 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet szabályozza a távollevők között kötött szerződéseket, mely a nemzetközi jogharmonizáció eredményeként teljes mértékben megfelel az uniós irányelvnek. A kormányrendelet az áru átvételétől számítva hét helyett nyolc munkanapot ad a magyar fogyasztóknak arra, hogy elálljanak a szerződéstől, kivéve, ha erről az elállási jogáról nem tájékoztatták, mert ebben az esetben a tájékoztatás napjától számít a nyolc munkanap. A rendelet 4 §-ának (5) pontja alapján a vállalkozás köteles a fogyasztó által kifizetett összeget haladéktalanul, de legkésőbb az elállást követő 30 napon belül visszatéríteni.
Lapunk úgy tudja, hogy itthon több webáruház is kiköti, vagy kikötötte, hogy elállás esetén a termék visszaszállítási költségén túl az eredeti szállítási költséget is köteles állni a fogyasztó. Mostantól ez a feltétel tisztességtelen szerződési feltételnek minősülhet - mondta el a HWSW-nek Siklósi Máté fogyasztóvédelmi szakértő.