Nem lesz forradalom, de megváltoztatjuk a mobilpiacot

HWSW: Először is, mutassuk be önt! Anders Jensennek hívják, negyven éves és Svédországból érkezett. Azt gondolja, hogy a közösségi hálózatok fontosak, de nincs fent a Facebookon, és ön a vezérigazgatója a minek is? A Pannonnak, vagy a Telenor Magyarországnak?

Anders Jensen: A Pannon vezérigazgatója vagyok és hamarosan a Telenor Magyarország vezérigazgatója leszek.

HWSW: Egy interjúban azt nyilatkozta, hogy a névváltás az ön ötlete volt. Hogy születik meg egy ilyen ötlet? Felkel egy esős novemberi reggel, és azt mondja a nejének: Édesem, annyira unom már ezt a Pannont, változtassuk meg a nevet Telenorra!?

Anders Jensen: (Nevet) Nem, nem teljesen így működik a dolog. Bár bizonyos tekintetben mégis igaza van. Az ötlet konkrétan tényleg egy esős novemberi reggelen fogant meg. Ekkor kezdtünk el komolyan gondolkodni azon, hogy mit is kezdjünk a Pannon márkával, és hogyan szolgálhatja tovább ez a márka a céljainkat. Arra jutottam, hogy a 2006-os imázsváltás után, amikor a Pannon logóját lecseréltük, kissé a levegőben lógtunk. Emellett sok újdonságot szeretnénk bevezetni a piacra idén és a következő években, és ahhoz, hogy erre felhívjuk az emberek figyelmét, szükség van egy hajtóerőre. Ez lehet a névváltás, mely önmagában persze nem sokat ér, mögöttes értékek kellenek.

HWSW: Jó, de ha a levegőben lógtak, akkor miért nem váltottak márkanevet már 2006-ban?

Anders Jensen: Egy márkaváltás során általában két lehetőség van: Meg lehet csinálni lépésről lépésre, vagy máról-holnapra. Nem tudom pontosan, 2006-ban miért nem volt névcsere, de azt gondolom, hogy két tervezett lépés volt, a második lépés pedig kissé sokáig húzódott, ezt mi most lezárjuk.

HWSW: Majd egy hónapja bejelentette a névváltást, de a Pannon még mindig Pannon, semmi nem változott, és továbbra is titokként kezelik a részleteket.

Anders Jensen: Ez a marketingről szól. Fel kell kelteni a várakozásokat, az érdeklődést, hadd spekuláljanak az emberek, hogy mi és mikor fog történni. Valójában az a menetrend, amit mondtunk is: egy professzionálisan levezényelt márkaváltásnak két-három hónap alatt végbe kell mennie - ha ennél több időt vesz igénybe, érdektelenségbe fullad a téma.

HWSW: Igen, de ez alapján olybá tűnhet, hogy azt se tudják, mikor lesz valójában névváltás.

Anders Jensen: Dehogynem, pontosan tudom a dátumot, éppúgy, ahogy tudtam, mit fogok ma reggel kilenckor csinálni (szerk.: interjú a HWSW-vel).

HWSW: Rendben, beszéljünk kicsit az üzleti eredményekről, később még visszatérünk a névváltásra. 2009 kemény év volt a Pannon számára. Az első üzleti negyedévük pár napja ért véget. Tudom, hogy nem mondhat számokat, de biztos vagyok benne, hogy már ismeri a részleteket. Elégedett?

Anders Jensen: Igaza van, a tavalyi évünk valóban nehéz volt. De nem hiszem, hogy bárki másnak könnyű lett volna. Az év kicsit hasonlóan indult, ahogy a tavalyi véget ért, a recesszió még mindig érezteti a hatását, ugyanakkor itt a Pannonnál több pozitív változást is érzékelünk már, amiből arra következtetünk, hogy az idei évünk jobb lesz, mint a tavalyi. Rengeteget készültünk 2009-ben az idei évre, szigorú költségvetést állítottunk fel, jól megterveztük a beruházásainkat, ezzel együtt mindenképpen növekedésre számítunk. Ha egy mobilszolgáltató nem növeli a piacát, komoly gondjai vannak.

HWSW: Mennyire érzi magát személy szerint felelősnek a tavalyi év eredményiért?

Anders Jensen: Teljes felelősséget vállalok azért az eredményért, amit az adott körülmények közt elértünk. De nem tudok felelősséget vállalni a körülményekért, vagyis a válság hatásáért. A Pannon ettől még profitot termelt és növekedett tavaly, és minden adott a további növekedéshez.

HWSW: És mi a helyzet a menedzsmenttel? 2009-ben sok változást láthattunk, többek közt új marketingigazgatója és új kereskedelmi vezérigazgató-helyettese van, összeállt végre a csapat?

Anders Jensen: Nagyon kompetens emberekkel dolgozunk, nem csak a menedzsment szintjén, hanem általában véve is. A menedzsment csak egy kis része az egésznek, de itt is értelemszerűen kell néha a vérfrissítés, hogy új szakértelmet vigyünk be a rendszerbe.

HWSW: A kommunikációt tekintve a Pannon üzenete, hogy a cég Magyarország kedvenc mobilszolgáltatójává kíván válni. Az elmúlt hónapokban minden alkalmat megragadott arra, hogy ezt elmondja. Nem gondolja, hogy ez csupán egy üres ígéret? Emellett ha azt mondja, hogy önök lennének a kedvencek, az azt jelenti, hogy most nem önök azok. Akkor kik?

Anders Jensen: Szerintem jelenleg nincs \"kedvenc\" szolgáltató ezen a piacon.

HWSW: Valóban? Vagyis a magyarok utálják a mobilszolgáltatókat?

Anders Jensen: Nem, ez így azért túl erős. Ha megnézzük az erről szóló kutatások eredményeit, azt láthatjuk, hogy az emberek viszonylag elégedettek a szolgáltatókkal, és racionális döntések szerint választanak. A kedvenc azt jelenti, hogy az emberek megbíznak a márkában és adott esetben ki is állnak mellette. A kedvenc szolgáltató nem feltétlenül a legnagyobb, de az ő előfizetői a leghűségesebbek, illetve a konkurenseknél lévő ügyfelek körében is potenciális alternatívát jelent. Vagyis lehetőség szerint ha nem a Telenor ügyfele valaki, de felajánlják neki a választás lehetőségét, akkor a Telenort válassza. Mitagadás, ez egy ambiciózus cél.

HWSW: Nem gondolja, hogy a névváltás nem szolgálja jól ezt a célt?

Anders Jensen: A névváltás önmagában semmit nem jelent. Akkor működik a dolog, ha mögé tudunk rakni valamit, ha tovább tudjuk vinni azokat a pozitív értékeket, melyek a Pannont jellemzik.

HWSW: Ez így eléggé megfoghatatlan, tudna valami konkrétumot említeni?

Anders Jensen: Tartok tőle, hogy erre csak akkor tudok majd érdemi válasszal szolgálni, ha a nyilvánosság elé tárjuk a terveinket és bevezetjük az új szolgáltatásokat a piacra. Ekkor majd a piac eldönti, hogy ezek valóban jó dolgok-e. Ha úgy tetszik, ez lesz a hab a tortán, ami a névváltást szimbolizálja.

HWSW: Az új Hívás tarifák és az Internet Prémium díjcsomag már a része ennek a szolgáltatásportfóliónak?

Anders Jensen: Igen. A relevanciában hiszünk, a termékeknek valódi piaci igényeket kell kielégíteniük. Az idén bevezetendő termékeink ilyenek lesznek, és a véleményem szerint - bár nyilván elfogult vagyok - alaposan felforgatják majd a piacot.

HWSW: Ez a két termék egyébként saját ötlet alapján született meg, vagy átvették valahonnan?

Anders Jensen: A Hívás díjcsomag teljesen új koncepció, nem rémlik, hogy más piacokon bevezettek volna hasonlót. A díjcsomagok egyébként elég népszerűek is lettek azon ügyfeleink körében, akik rendszeresen sokat telefonálnak. Különböző igényeket szeretnénk kiszolgálni, ezért a Hívás tarifacsomag sem tömegtermék, de az elvárásainknak megfelelően teljesít.

HWSW: Ha már szóba került a Pannon Internet Prémium csomag, beszéljünk kicsit az adatszolgáltatásokról! Korábban többször is hangsúlyozta, hogy az adat nagyon fontos, ehhez képest a hatóság statisztikái szerint a mobilinternet-előfizetések számának növekedése az év elején nagyon lelassult. Emellett ha összehasonlítjuk a teljes ügyfélbázist az aktív ügyfelek számával, az derül ki, hogy a Pannon mobilnet-előfizetőinek harmada egyáltalán nem használja a mobilnetet, amiért fizet. Mi ennek az oka, és hogyan próbálják javítani ezt az arányt?

Anders Jensen: Először is az NHH havi szinten méri az aktivitást. Vagyis ez az érték hónapról-hónapra változhat. Emellett igaz, különösen a tavalyi évre, hogy az aktivitást tekintve le voltunk maradva kissé, de ennek része az is, hogy nálunk nagyobb azoknak az aránya, akik másodlagos internetelérésnek használják a mobilnetet. Valójában az ügyfeleink túlnyomó többsége aktív, de a fenti okok miatt az NHH adatai ezt nem feltétlenül tükrözik.

HWSW: Ezt értem, de ha több hónapra visszamenőleg nézzük a statisztikákat, átlagban akkor sem látni lényeges változást az aktivitásban...

Anders Jensen: Igen, mert fel-le mozog az aktivitás szintje. Nem mindegy például, hogy az adott hónapban hányan használják modemmel a mobilnetet és hányan a telefonjukról...

HWSW: Jó, de ha valaki 1 bájt adatot sem forgalmaz három hónap alatt, az azért ténylegesen inaktív ügyfél, nem? Márpedig Pannonnál van a legtöbb ilyen ügyfél.

Anders Jensen: Ahogy említettem, az NHH jelentése havi szinten mutatja az ügyfelek aktivitását. De igen, ez nem jó így. Ezen csak újabb szolgáltatásokkal és termékekkel lehet javítani, és persze az okostelefon-penetráció növelésével. Ebben még van hová fejlődnünk, ez tény.

HWSW: Mekkora most a Pannonnál az okostelefonok penetrációja?

Anders Jensen: Ez attól függ, pontosan hogyan definiáljuk az okostelefont. Ha a 3G-s készülékeket nézzük, akkor az arány 30 százalék alatti, ezek az úgynevezett aktív 3G-s telefonok. A stratégiánk része az is, hogy ezen az arányon javítsunk.

HWSW: Ezen a téren a T-Mobile sokat nyert az iPhone-nal. Gondolja, hogy a Pannon névváltása, és az Apple stratégiájának változása (szerk.: a cég egyre kevesebb piacon kínálja exkluzív szolgáltatói szerződéssel az iPhone-t) lehetővé teszi önöknek, hogy a jövőben iPhone-t árulhassák az ügyfeleiknek?

Anders Jensen: Igen, ez egyértelműen a célunk, de részletekkel nem szolgálhatok erről azon kívül, hogy a Telenor csoport egyébként is árusítja az iPhone-t több országban, és hogy megítélésem szerint az exkluzivitás valójában egyik fél érdekeit sem szolgálja. A telefonokhoz kötődő, hozzáadott szolgáltatásoknak kellene nagyobb szerep jusson. Közben persze az Android platform is erősödik, ami komoly nyomás alá helyezi az Apple-t, ez pedig egészséges versenyt eredményezhet.

HWSW: Mi a véleménye az e-book piac és a mobilpiac kapcsolatáról? Hogyan változtatják meg ezek az eszközök a tartalomterjesztést és a tartalomfogyasztást?

Anders Jensen: Drámaian. De biztosan nem egy-két év alatt, ahogy anno például azt hittük a mobilinternetről és a WAP-ról, hogy pillanatok alatt felforgat majd mindent. Nekünk, mobilszolgáltatóknak az lesz a dolgunk, hogy az adathálózatot biztosítsuk mindehhez, de máshogy, mint korábban, mintegy \"okos csőként\". Az egyes operátoroktól függ, hogy az értéklánc melyik részén kívánnak elhelyezkedni, vagy egyszerűen csak \"csövek\" maradnak.

HWSW: Beszéljünk kicsit a djuice-ról! Nemrég láttam az imázsfilmet, és az az érzésem, hogy ha ezt olyasvalaki nézi meg, aki nem túl tájékozott a hazai piaci viszonyokat illetően, azt fogja gondolni, hogy megjelent egy negyedik mobilszolgáltató Magyarországon. De a djuice mögött valójában továbbra is a Pannon áll, miért sugallják azt mégis, hogy ez valami teljesen új cég?

Anders Jensen: Egy mobilszolgáltató attól lesz mobilszolgáltató, hogy saját hálózatot üzemeltet. Szóval ez alapján a djuice valóban nem új szolgáltató. Ha az alapján definiáljuk a szolgáltatót, hogy hogyan lövi be egy cég a forgalmát és a piaci pozícióját, akkor viszont a djuice is szolgáltató, mert különálló vezetést kapott, külön költségvetésen van, és más a célközönségük, mint nekünk. Gyakorlatilag egy önálló üzleti részlegként működnek a Telenoron belül. A terveink szerint vonzó szolgáltatásokat nyújtanak majd egy olyan szegmensben, amelyet mi, a Pannonnál eddig nem tudtunk megfelelően kiszolgálni.

HWSW: Nem lett volna egyszerűbb kiszervezni az egészet egy külön, virtuális mobilszolgáltatóba? Vannak erre vonatkozóan későbbi tervek?

Anders Jensen: Nem kizárt, ha lesz értelme. Ez alapvetően két fontos dolgon múlik: egyrészt a szabályozásnak támogatnia kell ezt a működési módot, vagyis a nagy szolgáltatókat támogatni kell abban, hogy növelhessék a kapacitásukat annak érdekében, hogy ki tudják szolgálni a virtuális szolgáltatókat. Emellett szükségünk van olyan cégekre, melyek életképes üzleti modellel állnak elő, valami újat tudnak nyújtani a piacon.

HWSW: De akkor miért nem járt elől jó példával a djuice?

Anders Jensen: Azt gondolom, hogy az új djuice arra mindenképpen jó lesz, hogy megmutassa, hogy van helye több mobilszolgáltató-márkának a piacon, és ezáltal tovább növekedhet a piac. Azért mondom ezt, mert bár Magyarország a SIM-penetrációt tekintve a legfejlettebb országok közé tartozik, a hangforgalom és az adatforgalom terén továbbra is a fejlődő országok szintjén állunk. Szóval van lehetőség a növekedésre.

HWSW: Talán egy kicsit drámaian hangzik, de úgy tűnik, mintha ez lenne a djuice utolsó esélye.

Anders Jensen: Igen, ennek most működnie kell. Jó tervekkel álltunk elő, jók a termékek, és Balázs csapata úgy jött létre, ahogy elképzeltem: lényegében egy start-upként. Olyan ez, mint egy kockázati tőkebefektetés. Hiszek benne, hogy működni fog. Ha pedig egy kockázati tőkebefektetés nem hozza az elvárt eredményeket, a sorsa nyilvánvaló.

HWSW: Itt térjünk vissza kicsit a névváltáshoz. Mi történik akkor, ha a Pannon márkaváltása nem hozza meg a várt eredményt?

Anders Jensen: Ez nem opció. A megfelelő értékeket kell biztosítani az ügyfeleknek ahhoz, hogy a névváltás valóban működjön.

HWSW: Volt már arra példa a hazai piacon, hogy egy márkaváltás semmi eredménnyel nem járt a piaci erőviszonyokra nézve, lásd a T-Mobile példáját...

Anders Jensen: Igen, de mivel még mindig piacon vannak, feltételezhetően mégiscsak jól csináltak valamit. Növekedési terveink vannak, amik talán nem forradalmiak, de mindenképpen megváltoztatják ezt a rengeteg potenciállal, organikus növekedési lehetőséggel rendelkező piacot...