Elrajtolt az új GeForce-generáció, papíron

Bemutatkozik a GeForce GTX 480 és 470

Az NVIDIA múlt hét végén lebbentette fel a fátylat következő GeForce-generációjáról, a GTX 400 sorozatról. A Fermi kódnéven ismert fejlesztés két modell formájában került piacra, amelyek közül a GTX 480 az erősebb, felső kategóriás változat, míg a 470 a felső-középkategóriát célozza meg, kevesebb végrehajtóegységgel és alacsonyabb órajelekkel. A végleges specifikációk a 480 esetében némileg eltérnek a várttól, amit valószínűleg az magyaráz, hogy az NVIDIA igyekezett megtalálni a lehető legnagyobb teljesítményt produkáló kombinációt.

A GTX 480, nevéhez hűen 480 darab végrehajtóegységet, azaz CUDA egységet használ, miközben a Fermi 512-vel rendelkezik. Ez egyszerre két dolgot is lehetővé tesz az NVIDIA számára: javítja a gyártási kihozatalt, valamint lehetőséget ad az órajel megemelésére. A szilíciumon implementált és az aktivált egységek közti különbség 32, vagyis pontosan annyi, amennyi egy blokkban (streaming multiprocessor), avagy architekturális megközelítésben egy magban található. Ez azt jelenti, hogy egy gyártás során hibásan kialakított áramkör az egyik magban nem teszi használhatatlanná az egész chipet. Márpedig igen sok szilícium veszne így kárba, mivel a Fermi méretét nagyjából 600 négyzetmilliméterre lehetett becsülni, a legújabb információk szerint azonban ennél több mint 10 százalékkal kisebb, 529 négyzetmilliméter - ezzel azonban még mindig mintegy 60 százalékkal nagyobb az RV870-nél.

Emellett eggyel kevesebb aktív maggal valamivel magasabb órajel érhető el, ami valószínűleg több teljesítményt szül, mint az erőforrások 6 százalékos csökkentése. A GTX 480 órajele 700 megahertz, ami magasabb a 625-650 megahertz közé eső várakozásoknál - a CUDA egységek így 1400 megahertzes órajelet kapnak. A 384 bites GDDR5 memóriaalrendszer 1848 megahertzes, így 177 GB/s sávszélességet nyújt. A GTX 470 modell 448 CUDA egységgel és 607 megahertzes névleges GPU-, és 1674 megahertzes GDDR5-órajellel rendelkezik,. a busz szélessége 320 bit. Az első GTX 480 1,5 gigabájt, a GTX 470 modellek pedig 1,2 gigabájt memóriával érkeznek.

Sebesség

Ennek köszönhetően a GTX 480 a legtöbb játék alatt gyorsabb a Radeon HD 5870-nél, a különbség azonban szokás szerint játékról játékra, sőt játékokon belül is drasztikusan változik. Két tendencia azonban stabilan megfigyelhető, mégpedig az, hogy a Fermi átlagos előnye a felbontás növekedésével csökken, ugyanakkor a minimum képfrissítési sebesség konzekvensen sokkal magasabb a riválisénál.

Ennek eredményeként az 1920x1200-as vagy nagyobb felbontásokban, amelyeket az ilyen,  százezer forint feletti kártyák céloznak, a tesztek átlagosan 8-15 százalékos előnyt mutatnak a GTX 480 javára, míg a minimális képfrissítési sebességben néhol akár 50-60 százalékos is lehet az előny, vagyis a Fermin ritkábban \"szaggatnak be\" a játékok. Ezt az aspektust jól fogja meg például az Anandtech tesztje.

Ez utóbbi kétségtelenül a brutális memória-sávszélességnek, a nagyobb memóriakapacitásnak, és a nyers számítási teljesítmény együttesének köszönhető, míg a relatív átlagos romlás a felbontás növekedésével ismét arra utal, hogy a Fermi architektúrájának egyik szűk keresztmetszete a raszterizációs kapacitás, ezt támasztja alá, hogy élsimítási mintavételezés emelése sokkal jobban rontja a teljesítményt mint a Radeonoknál.

Nagyon közel teljesít a Radeon HD 5870 kártyákhoz a GTX 470 is, de szinte kivétel nélkül alulról közelíti, 1920x1200 alatti felbontásokban néhol meg is előzi, míg a Radeon HD 5850 kártyáknál akár 20 százalékkal is gyorsabb lehet, átlagosan azonban ennél szerényebb a különbség, és itt még jobban felértékelődik a magasabb minimum sebesség, mivel a \"gyengébb\" kártyák többször kerülhetnek közel a 24-30 képkockás folytonossági határhoz, igaz, ez rendkívül ritka eset lehet még magas felbontásnál és a legigényesebb játékoknál is.

Árazás

Az NVIDIA tehát féléves késést követően felzárkózik az AMD-hez a nyers grafikus teljesítmény terén, azonban nem lehet őszinte a mosolya. Elsősorban nem is a késéssel van probléma, hanem azzal, hogy az NVIDIA ezt a teljesítményt egy rendkívül drága, a tömegpiac számára be nem vezethető architektúrával érte el. A Fermi chipek és a kártyák sokkal drágábban állíthatóak elő mint a rivális Radeonok, miközben szerény teljesítménybeli fölényt kínálnak, a piacra nehezedő kompetitív nyomás pedig nem teszi lehetővé a cég számára az árak megemelését.

Emiatt az NVIDIA képtelen valódi árháborúba bocsátkozni, és az új GeForce-okat riválisoktól mentes árszintekre pozicionálja. A GTX 480 javasolt bolti ára 479 euró, míg a 5870 kártyákat 370 euróért is találunk, vagyis mintegy negyedével (100 euróval, vagyis 25-30 ezer forinttal) drágább - annyival, amennyivel legjobb esetben gyorsabb. Igaz, lehetne azt mondani, hogy ezért többet is nyújt, hiszen például a CUDA programozási felület támogatottsága egyre szélesebb körű, ugyanakkor szigorúan a játékok futtatását szemlélve nincs jó pozícióban. Igaz, átlagosan gyorsabb, és magasabb minimum sebességet \"garantál\", ezek az előnyök a legtöbb játéknál nem ütköznek ki. Aki a leggyorsabb videokártyát akarja megvásárolni, annak pedig még mindig ott van a kétchipes Radeon 5970, amelynek közelébe sem ér a GTX 480 - igaz, árban sem, ugyanis tovább 100 eurót kellene még rádobni.

Az eggyel lejjebb lévő ligában a GTX 470 349 eurós árért sem azonnali vétel, olcsóbb ugyan mint a Radeon HD 5870, de lassabb is, és sokkal drágább az 5850-eknél - az olcsóbb itt azt jelenti, hogy Magyarországon 70 ezer forint alatt megvásárolható. Az egyetlen pont, ahol nem vitatható az NVIDIA fölénye, az a kétkártyás megoldásoké, a két GTX 480 SLI-ben játékra jelenleg a legnagyobb teljesítményű grafikus konfigurációnak ígérkezik. Ennek ugyanakkor piaci relevanciája vajmi kevés, hiszen nem sokan költenek el közel 1000 eurót, vagyis több mint 250 ezer forintot videokártyákra.

Mindehhez társul, hogy a Fermi kártyák mintegy 100 wattal többet fogyasztanak terhelés alatt, és csak a bravúros mechanikus mérnöki tervezésnek és a magasabb megengedett üzemi hőmérsékleteknek köszönhető, hogy hűtésük a testek szerint nem sokkal hangosabb, mint a Radeonoké.

Papírkutya

Az NVIDIA ráadásul most csak papíron dobta piacra a Fermit, az első megvásárolható kártyák áprilisban érkeznek, várhatóan a közepén. Számos forrás és a HWSW saját értesülései is azt mondják azonban, hogy valójában rendkívül kevés kártya fog a boltokba kerülni, mivel az NVIDIA nem akar hatalmas veszteségeket bevállalni azzal, hogy tömeges, több százezres mennyiségben gyártatja le a Fermi jelenlegi szilíciumverzióját.

A chip a TSMC 40 nanométeres eljárásán készül. A tajvani félvezetőgyártó sok problémával küzdött az elmúlt egy év során, hogy javítson a selejthányadon és az áramkörök karakterisztikáján. Valószínűsíthető az is, hogy rendkívül kevés legyártott Fermi alkalmas arra, hogy GTX 480 váljon belőle. Az NVIDIA mérnökei közben dolgoznak a következő szilíciumverzión, amelyet alacsonyabb selejthányadokat és esetleg magasabb órajelet ér el, ez az év közepére kerülhet legkorábban piacra, de valószínűbbnek tűnik a második félév.

Mindez azonban az AMD RV870 sokkal hatékonyabbnak bizonyult felépítése miatt valójában egy eleve vesztes pozícióból történő küzdelem. A Fermi problémája eredendően a koncepcióból fakad, ugyanis az általános célú alkalmazhatóság (GPGPU) oltárán áldozva az architektúra veszített grafikus képességeinek éléből, pontosan grafikus feladatokra már szuboptimális felépítéssel rendelkezik.

Az NVIDIA a Fermivel egyértelműen a professzionális, nagy számítási teljesítményt igénylő piacot célozza, eközben azonban szüksége volna a tömegpiacra is, mint a játékokhoz vásárolt videokártyák. A labda az AMD-nél van jelenleg, amely könnyedén bocsátkozhat árháborúba is akár, ha akar. Ennél fontosabb azonban, hogy fejlesztési ciklusa is lépéselőnyben van, és mire az NVIDIA rendbeteszi a Fermit, újabb Radeon generációval rukkolhat elő.