Kéreti magát a Novell

A Novell igazgatótanácsa szerint az Elliot Associates befektetési alap által tett részvényenkénti 5,75 dolláros ajánlat, amely 2 milliárd dollárra taksálja a céget, nem megfelelő és alulértékeli a vállalatban rejlő növekedési lehetőségeket. A cég egyúttal közölte, hogy az igazgatótanács felhatalmazást adott más stratégiai alternatívák kidolgozására, aminek célja, hogy megtalálják a részvényesek számára legnagyobb hasznot hozó lehetőséget.

A lehetséges eszközök közt található többek közt a részvényvisszavásárlás, osztalékfizetés, szövetségek vagy vegyesvállalatok alakítása, vagy akár a cég eladása. A Novell ugyanakkor nem garantálja, hogy a stratégiai kiértékelést követően, amelyben a J.P. Morgan is részt vesz független tanácsadóként,  bármilyen lépést is tenni fog, és nem áll szándékában az sem, hogy nyilvánossá tegye, milyen következtetésekre jutott az elemzéseket követően.

A New York-i székhelyű Elliott Associates tőkebefektetési alap március elején tett kéretlen felvásárlási ajánlatot a Novellre, mint a cég legnagyobb részvényese. Az ár 21 százalékos prémiumot jelentett a megelőző napi záróárfolyamnál, a papírok ráadásul még magasabbra ugrottak, ami azt jelzi, hogy a befektetők jelentős része még magasabb ajánlattal kalkulál. Az árfolyam azóta kitartóan olvad, ahogyan valószínűleg sokan realizálják nyereségüket, és már most kiszállnak a vonatból.

Hahó, SAP?!

Piaci elemzők szerint a Novell jól döntött, ugyanis a felvásárlási ajánlat láttán több IT-óriás is ringbe szállhat. Egy szakmai vevő számára a piaci szinergiák miatt jóval többet is megérhet a Novell, mint 2 milliárd dollár, mivel azzal egy sokkal nagyobb saját üzletet támogatna meg vagy védene a riválisokkal szemben. A Novell portfóliója szerteágazó, ami szélessé teszi a lehetséges kérők körét. A vállalat likvid pénzállománya 1 milliárd dollárt tesz ki, miközben adósságai nincsenek, valamint egy szakmai vevő is feldarabolhatja és eladhatja a nem kívánatos részeket, ha úgy tetszik neki.

Többen egyetértenek abban, hogy a cég leginkább az SAP portfóliójába illeszkedik, mivel a német szoftveróriás számára a Novell több terméke is vonzó lehet, így a SLES, az azonosságkezelési megoldások, az üzleti szolgáltatási szintek és folytonosság garantálását támogató eszközök. Az SAP és a Novell közti megállapodás értelmében az SAP már jelenleg is kínál egy testreszabott SLES disztribúciót saját ügyfelei körében, vagyis az SAP számára a SLES a javasolt platform, ha az ügyfél ajánlatot kér rá.

A lehetséges vevők közt van még a HP, amelyet elsősorban a szoftveres infrastruktúra menedzselését támogató Platespin és ZENWorks családok, valamint az azonosságkezelés érdekelhetnek. Felmerült az IBM neve is, amelynek szoftveres divíziója a cég pénzgyárává vált az elmúlt évek során.

Az Elliott valószínűleg hagyott magának némi teret az alkudozáshoz, vagyis ha valóban annyira eltökélt a Novell megvásárlása mellett mint azt állítja, várhatóan megemeli ajánlatát, ezt a várakozást tükrözte a papírok kezdeti 6 dollár fölé történő erősödése is. A rivális licitálók megelőzése érdekében, lépéselőnyét kihasználva elképzelhető, hogy ellenséges felvásárlási manőverbe is belekezd, és megpróbál közvetlenül a részvényesekkel megegyezni, a Novell igazgatótanácsának beleegyezése nélkül. Így akkor is profitálhat, ha esetleg túllicitálnák. A befektetési alap egyelőre nem reagált a Novell elutasítására.

A gyengék elhullanak

Az Elliott azért szemelte ki magának a Novellt, mivel úgy találta, hogy annak részvényei alulteljesítenek a cégben rejlő pénzügyi potenciálhoz képest. Egy sikeres felvásárlást követően az Elliott minden bizonnyal keménykezű racionalizálást hajtana végre, majd feldarabolja és részenként eladja a vállalatot - összességében magasabb áron, mint ahogyan az egészet vásárolta. A HWSW értesülései szerint a Novell valójában már jó ideje azon dolgozik specialistákkal, hogy az egyes üzleti egységek elhatárolásával alkalmassá tegye a szervezetet egy ilyen tranzakcióra, így valószínűleg az Elliott megjelenésének időzítése sem  teljesen független a Novellen belül zajló folyamatoktól.

A Novell a legutóbbi pénzügyi évében 862 millió dolláros bevétel mellett 212 millió dolláros veszteséget volt kénytelen elkönyvelni, a számos felvásárlás ellenére forgalma évek óta olvad, az elmúlt 10 év során pedig érdemleges nyereséget mindössze 2005-ben tudott kimutatni, mikor a Microsoft közel félmilliárd dolláros jogi kártérítése húzta fel a mutatókat. Az 1983-ban alapított és a NetWare hálózati operációs rendszerrel ismertté vált vállalat sikerei a \'90-es évekkel együtt a múlté lettek. Az új évezredben a cég piaci értékének 80 százaléka elolvadt.

A cég lényegében a 2000-es évek eleje óta dolgozott azon, hogy diverzifikálni tudjon, így többek közt felvásárolta a SUSE-t, majd számos biztonsági és rendszerfelügyeleti terméket, mindezzel azonban nem tudta ellensúlyozni korábbi magpiacának zsugorodását, mivel a cég fókusza is felhígult, és egyik felvásárlása sem aratott igazi kasszasikert. A SLES például bár a második legnagyobb kereskedelmi Linux-disztribúció, a vezető Red Hat valójában sokkal látványosabb piaci és pénzügyi sikert arat, miután koherens szoftverportfóliót tudott felépíteni működő üzleti modellel, tisztán nyílt forráskódra alapozva.