Otthonőrző - Atomtámadás ellen nem véd
A T-Home múlt hónapban mutatta be szereld magad riasztórendszerét, amit egy méretes dobozban bárki hazavihet, összeszerelheti, s ezután némi havidíjért cserébe nagyobb biztonságban tudhatja házi értékeit. A rendszert a HWSW is kipróbálta, s az aktiválást követően nem is mert betörni hozzánk senki.
A T-Home Otthonőrző egy összetett megoldás a lakás védelemére, hisz a hardverek mellett fontos szerepet kap benne a telekommunikációs kapcsolat, illetve a háttérszolgáltatás. A hardver szintjén a tervező jó munkát végzett, az eszközök nem csak jól működnek, hanem semleges, de mégis elegáns kinézetükkel bármilyen lakásba könnyen beilleszthetőek anélkül, hogy belerondítanának a dekorba. A központi egység egy már-már Apple-hangulatú doboz, középen egy \"knight rideres\" világító csíkkal, a T-Home származásra mindössze a doboz tetején lévő magenta ikon emlékeztet.
Csak akkor kezdj a telepítéshez, ha ráérsz
A szenzorok egyszerűek, könnyen felszerelhetőek, s szerencsére a kamerát leszámítva vezetékek sincsenek az installációban. A konfigurálás alatt ugyan javasolja a telepítő, hogy 1-2 méter közelségben legyenek egymáshoz az elemek, de a kapcsolatfelvétel után több falon keresztül is képesek kommunikálni. A mozgásérzékelő egy apró fehér dobozka, amit érdemes úgy elhelyezni, hogy a lakás főbb pontjaira rálátása legyen. Az érzékenysége a teszt alapján rendben van, bár nagyon apró mozgásokra nem riasztott be. Kutyával-macskával sajnos nem állt módunkban kipróbálni, de kis kedvenceket tartóknak érdemes a szenzorokat a földtől felfelé belőni a fals riasztások elkerülése érdekében.
Az ajtónyitás-érzékelő egy egyszerű szerkezet: ha a két része közel van egymáshoz, akkor zárva van az ajtó, ha eltávolodnak, akkor riaszt a rendszer, nincs több variáció. Ebben a két érzékelőben ráadásul egy hőmérő is helyet kapott, így azon túl, hogy le lehet ellenőrizni messziről is, hogy milyen a klíma otthon, az extrém esetekről is tudomást lehet szerezni. Ha például betörik egy ablak (télen) vagy ha kigyullad a ház, hamar megtudjuk. Igaz, a szenzorok elég lassan követik a változásokat, a tesztben egy elektromos tűzhely felé tartottam az egyik érzékelőt, s a riasztás jóval azután érkezett, hogy a kezemet már égette a forró műanyag. A szobahőmérsékletről a kinti (11,5 fok) levegőre kitett szenzor pedig körülbelül fél óra alatt állt be a valós hőmérsékletre.
Ebből a kameraképből nem lesz valóságshow
A kamera már kifinomultabb. Alapesetben az áramellátás mellett egy LAN-csatlakozásra van igénye a működéshez, de a konfigurációt követően akár Wi-Fi-ről is üzemeltethető. Fő funkciójaként videókat rögzít és továbbít, emellett mozgásszenzorként is működik, így a kamera látóterébe nem szükséges másik érzékelőt elhelyezni. A felvett kép minősége ugyan hagy némi kívánnivalót maga után, valóságshow forgatásához nem elegendő, de a feladatának ellátásához tökéletes. A kameraképet a webes felületen keresztül bármikor meg lehet nézni, illetve különböző események bekövetkeztéhez is hozzá lehet rendelni a felvétel elindulását.
Az installálás első lépése a központi egység beüzemelése, majd ezt követi a bejelentkezés. Minden csomaghoz jár egy T-Mobile SIM-kártya, ami szükség esetén GPRS-kapcsolaton keresztül tartja a frontot a központtal, de normál esetben szélessávon, az otthoni interneten (nem feltétlen kell T-Home előfizetésnek lennie) zajlik a kommunikáció. Az első bejelentkezést követően minden eszközt aktiválni kell (bele kell tenni az elemet), majd a rendszer elkezdi megkeresni a perifériákat.
Még van benne lehetőség bőven
A leírás szerint legalább egy óra szükséges a telepítéshez és beállításhoz, ami bőven igaz akkor is, ha gyakorlott felhasználó végzi a műveletet. A központi egység perceken keresztül keresgélte a szenzorokat, majd az online beállításkor is több várakozós periódus volt. Ezt természetesen egyszer kell megtenni, utána a rendszer pillanatok alatt életre kel.
Az online felület elsőre egyszerűnek tűnik, másodikra pedig már túlzottan is minimalistának, de intuitívnak semmiképp. A fejlesztők nem használták ki a mai böngészők által nyújtott lehetőségeket, elsőre kicsit kuszának tűnik a struktúra is, bár bizonyára megszokható hosszú távon. A menük reakcióideje kissé lassú, illetve a szenzoroktól érkező adatok sem feltétlenül valós idejűek, a riasztásnál körülbelül 30 másodperc késleltetés van, a hőmérséklet esetén pedig ennél is kicsit lassabb a követés. Általában ez nem lenne probléma, de egy betörés vagy egy lakástűz esetén ez túl soknak tűnik.
Tegyél nyitásérzékelőt a villanyóra dobozához
Habár a T-Home képviselői szerint a külső áramellátás megszűnése után még 5 órán keresztül üzemel a központi egység, a tesztünk során többszöri próbálkozásra is 11-12 perc után kikapcsolt a rendszer, amit a naplófájlok is bizonyítanak. Ha ez valóban így van, s nem egyedi hibáról van szó, akkor a betörőnek elegendő a társasházakban általában a folyosón lévő főkapcsolót kiiktatnia, majd 1-2 szál cigi elszívása után indulhat a pakolás. Arról nem is beszélve, hogy a áramellátás hiányában megszűnik a szélessávú internetkapcsolat, illetve a kamera működőképessége, amik nélkül a videofelvétel sem lehetséges. Pedig ha egy olyan üzenetet kapunk, hogy a szélessávú kapcsolat megszakadt, akkor biztos, ami biztos alapon legszívesebben a kamerával néznénk meg, hogy vajon csak egy sima áramszünet van, vagy épp a plazmatévét szerelik le valaki a falról.
Az ígéretek szerint később várható olyan fejlesztés, aminek révén GPRS-kapcsolaton keresztül is átmegy a videó, de addig az egyetlen megoldás a biztonság fokozására egy szünetmentes tápegység beszerzése, ami több tízezer forinttal is megdobja a költségeket, ráadásul órákon keresztül ezek az eszközök sem feltétlenül tudják életben tartani a modemet, a routert, a kamerát és a központi egységet.
Ha videofelvétel készül egy eseményről, akkor az alapjában véve elegendő lehet bizonyítéknak, hiszen a film a szerveren tárolódik, időkódokkal van ellátva, s az azonosításhoz elegendő lehet a felvétel minősége. Ami biztos, hogy egyszerű behatoláskor, vagy a szenzorok által indított egyéb riasztásokkor hamar üzeneteket kapunk. Az adminisztrációs felületen megadhatunk különböző eseményekhez akár több személyt is, akik e-mailben és sms-ben szerezhetnek tudomást a történésekről. (Az sms-ben az ékezetes karakterek nem mennek át, illetve néha angol nyelvű rendszerüzenetek érkeznek) Emellett beállítható, hogy a központi egység mit csináljon, milyen hangot játsszon le, illetve a kamera is élesíthető egy fix idejű felvételre.
Testre szabható figyelmeztetések
A központi egység memóriájába egyébként szabadon feltölthető bármilyen hangfájl, így az otthon elhagyásához, hazaérkezéshez, élesítéshez, éjszakai üzemmódra váltáshoz, illetve riasztáshoz választható akár kedvenc zeneszámunk, de magunk is felmondhatunk egyedi üzeneteket. A központi egység a szenzorok jelenléte mellett képes érzékelni a távirányítók jelenlétét is, így külön profil állítható be arra, ha minden felhasználó otthon tartózkodik, vagy akkor ha az első lakó hazaér.
Az online adminisztrációs felülettel való némi ismerkedést követően érdemes szép sorban végigvenni a lehetséges forgatókönyveket, s minden esethez az általunk értelmesnek tartott funkciókat párosítani. A riasztó szirénáztatásának nem sok értelme van, mert ugyan van hangereje az eszköznek, de messze nem 105 db feletti, azaz fizikai fájdalmat nem fog okozni, a szomszédok ingerküszöbét pedig aligha éri el, főleg családi házas környezetben. A videó indítása és az sms, e-mail értesítő viszont hasznos lehet. Ha valaki a munkahelyéről el tudja érni a webes felületet, akkor bármikor belepillanthat az otthoni műsorba. Sajnos mobiltelefonon továbbra sem elérhető a videó, pedig már a bejelentéskor ígérte a T-Home ezt a funkciót legalább iPhone-ra.
QuickTime
A rendszer egyébként Apple QuickTime formátumot használ, amihez első használatkor mindenképp telepíteni kell a lejátszót, ha ez nem történt meg korábban. Ha viszont valaki le szeretné tölteni a videót, ahhoz a QuickTime Pro változatra lesz szükség, ami újabb 30 dollár. Alternatív megoldásként adódhat a szoftverkalózkodás vagy a böngészőkbe beépülő trükkös videóletöltő bővítmények használata.
Ha a költségekből nem lenne elég, akkor érdemes kalkulálni azzal is, hogy a szenzorokban és távirányítókban lévő elem néhány havonta (szenzoroknál hamarabb, távirányítóknál később) le fog merülni, a 800 mAh-ás CR2-es fotóelem ára pedig 1300-1500 darabonként. A közepes csomagban lévő eszközparkhoz ebből 6 darabra lesz szükség. Magának a szolgáltatásnak a havidíja a szenzoros felszeretség függvényében változik, de a Közepes csomag (2 mozgásérzékelő, 1 nyitásérzékelő, 1 kamera, 3 távirányító) 1 év hűséggel 4590 Ft, míg a legolcsóbb csomag 3590, a legdrágább pedig 6990 Ft. Illetve plusz szenzorok is vehetőek szabadon, igaz azok már normál áron.
Nem profi rendszer, de nem is annyiba kerül
A helyzet persze nem ennyire szigorú akkor, ha nem támasztunk az Otthonőrző elé ilyen magas elvárásokat. Sok felhasználónak egyszerűen arra lehet hasznos, hogy szemmel tartsa a portát, növelje az egyébként nem túl nagy értékű ingóságainak a biztonságát, a rendszer meglétével elriassza az amatőr tolvajokat. Vagy egyszerűen arra, hogy a háziállatát szemmel tartsa napközben is, vagy ellenőrizze családtagjait. A naplózásnak köszönhetően követhető, hogy ki mikor volt otthon, illetve mikor volt mozgás a lakásban, mikor nyílt ki az ajtó. Sőt a hőmérők és a jelenlétérzékelés kombinálásával optimalizálható a fűtés is, a későbbiekben pedig akár elképzelhető, hogy a rendszer összeköthetővé válik a klímával, digitális termosztáttal, vagy éppen olyan ébresztőóraként funkcionál, amit a konyhában lévő mozgásérzékelő aktiválásával hallgattathatunk el.
Jelenleg viszont a nevének megfelelően inkább őrzi az otthont, de nem védi, nem is kényeztet túlzottan, s az igazán jó biztonsági rendszerekhez képest túlzottan sok interakciót követel és könnyen kijátszható. A havidíj, illetve a járulékos költségek sok-sok potenciális felhasználót elriaszthatnak, hiszen leginkább azok számára lehet ideális ez a szint, akik egyszerű lakásukban, egyszerű értékeket, például a karácsonyra vett tévét vagy épp egy drága kerékpárt szeretnének megóvni.
Az eszköz ennek ellenére jópofa és hasznos is, főleg ha valaki elegendő időt szán a bekonfigurálásra (lehet akár egy teljes nap is), illetve az egyedi hangok kiválasztására. A mindennapi kezelés egyszerű, csak nem érdemes elfelejteni, hogy a lakást elhagyva mindig aktiváljuk a riasztót. Ha pedig otthon vagyunk, nem árt ha ki van kapcsolva a kamera, mert aligha szeretnénk minden behatolást rögzíteni egy távoli szerveren.