Az új GeForce-generáció bejelentésére készül az NVIDIA

Március végén jön a Fermi

Az NVIDIA március 26-án egy bostoni LAN-partin fogja bemutatni a GeForce kártyák következő generációját, a DirectX 11-es végrehajtásra képes GTX 400 sorozatot, közölte hivatalosan is a cég. Ez ugyanakkor valószínűleg csak egy nyilvános demó lesz, bizonyítva a Fermi működőképességét, valószínűleg fizikai, AI és más, nem grafikus extrák hangsúlyozásával. A cég ugyanakkor tagadta, hogy a napokban a webre kiszivárgott specifikációk és árak helytállóak volnának.

Az NVIDIA következő generációs mikroarchitektúrájának 2009 végén kellett volna debütálnia, nem részletezett okok miatt azonban késik. Ez egy új chip fejlesztésekor két dolgot takarhat: a működés megbízhatóságában valami hiba adódott, amit javítani kell, vagy a gyárthatóságával van probléma. Tekintve, hogy a Fermi, avagy GF100 mintegy 3 milliárd tranzisztort integrál, és a TSMC 40 nanométeres csíkszélességű eljárásán készül, nagyjából 600 négyzetmilliméter területű, vagyis erősen valószínűsíthető, hogy a TSMC-nek a selejthányaddal akadnak komoly gondjai, és ez magyarázza a Fermi késlekedését.

Ezt az elméletet erősíti az is, hogy a TSMC sokáig jelentős problémákkal küzdött 40 nanométeres eljárásának selejthányadával, ami még az olyan sokkal kisebb chipek esetében is komoly ellátási problémákat okozott, mint a 330 négyzetmilliméter körüli AMD RV870.  A nagy méret mellett probléma, hogy a 3 milliárd tranzisztort magas órajeleken kellene működésre bírni, miközben a fogyasztást is kordában kell tartani, vagyis hiába vannak működő chipjek, azoknak meg kell felelniük meghatározott termékspecifikációknak.

Ezek lényegében az órajel-fogyasztás párosban foghatóak meg, amelyek jelentős szórást mutathatnak szilíciumszeletek közt. A rendkívül magas integráltsági fok miatt a fogyasztás könnyedén 200 watt feletti lehet, ami hűtési problémákat is felvethet. A TSMC azt ígéri ügyfeleinek, hogy a második félévre oldódnak meg teljesen a 40 nanométeres gyártástechnológiával kapcsolatos problémái, miután a cégnek sikerül optimalizálnia a bonyolult, kétszeres immerziós levilágítást igénylő eljáráson - a Ferminek szüksége is van erre.

A GF100 lecsúszott tehát az első negyedévről is, és a jelek afelé mutatnak, hogy az NVIDIA és a TSMC továbbra is küzd a kihozatal (vagyis az egy megmunkált szilíciumszeletre eső átlagosan értékesíthető chipek arányának) javításán. Mindez azért fontos, hogy magas mennyiségben és nyereséggel tudja értékesíteni a grafikus tömegpiacon az új architektúrát, hogy kitermelje a fejlesztésekbe ölt pénzt. Egyes iparági várakozások szerint a GF100 nagyobb mennyiségben csak az év második felében válik elérhetővé, tömegtermékké pedig csak csökkentett képességű kivitelben vagy kisebb geometriájú félvezetőtechnológián válhat.

Nem a grafika a fókusz

A Fermivel kockázatos vállalkozásba fogott az NVIDIA, ugyanis az elsődleges prioritást nem a 3D grafikus igények kiszolgálása jelentette, hanem az architektúra rugalmasan és viszonylag könnyen programozhatóbbá tétele, amellyel áttörést érhet el a nagyteljesítményű számítástechnika területén, beleértve a szervereket, munkaállomásokat és felső kategóriás PC-ket. Az NVIDIA fókusza a grafikus feladatokban szükségtelen, 64 bites pontosságú számítások terén nyújtott teljesítmény ugrásszerű növelése, egészen konkrétan 600 gigaflopsos elméleti csúcsra, amit igyekeznek hatékonyan kiaknázhatóvá tenni a hardveres támogatása mellett a fejlesztői környezet javításával is - az NVIDIA nyomatékosította törekvéseit az általánosan programozható grafikus processzor, vagyis a GPGPU felé.

Mindezt bevallottan annak az árán is, hogy a Fermi esetleg nem a leghatékonyabb megoldás raszterizációs 3D grafikai feladatok futtatására, és ezen a területen hátrányba kerül a Radeonokkal szemben - pontosabban már hátrányba is került, az AMD mérnökeinek grafikára rendkívül hatékony felépítésű architektúrát sikerült másfél éve megalkotniuk az RV770-nel.

Az NVIDIA ugyanis azt szeretné, hogy a párhuzamosítható számításintenzív feladatokat a jövőben ne x86 processzorokon, hanem a Fermin és utódain futtassák az ügyfelek - ez az Intel szemében felért egy casus bellivel. Ehhez azonban először elfogadható áron és sebességgel piacra kell dobnia azt, amivel láthatóan megszenved a cég, mivel továbbra is szüksége van a grafikus piac jelentette magas értékesítési mennyiségre, amely bevételeinek alapját jelenti.