Nem futja az amerikaiaknak szélessávra
Az USA felnőtt lakosságának harmadának nincs otthon gyors internetkapcsolata, hozzávetőleg 80 millió felnőtt és 13 millió gyerek ragadt a XX. században. A 307 milliós országban 70 millió szélessávú kapcsolat van, de tavaly alig 1 százalékkal nőtt ezek száma.
A Szövetségi Távközlési Bizottság (FCC) még tavaly ősszel készített egy alapos kutatást, amivel az ország szélessávú ellátottságát kívánta felmérni. A Broadband Adoption and Use in America című jelentés arra próbált válaszokat keresni, miért halad továbbra is lassan a szélessávra való átállás ott, ahol már a televízió is színtisztán digitális.
A lemaradók, azaz a továbbra is betárcsázós internetet használók 36 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a szélessáv magas díja riasztja el őket a bekötéstől. Időközben a belépő szintű PC-k, notebookok és netbookok ára jelentősen csökkent, de sokan úgy érzik, nem engedhetik meg maguknak az átlagosan havi 41 dolláros, azaz 8 ezer forintos előfizetési díjat .
Nem értenek az internethez
A szélessávra nem váltóknak közel 20 százaléka azt állítja, hogy hiába van 800 millió weboldal, semmi érdekes nincs a weben, illetve ami van, azért nem éri meg gyorsabb kapcsolatra váltani. Az árak mellett egy másik gyakori érv volt a válaszadók között, hogy híján vannak a szükséges képességeknek, amivel el tudnának navigálni az online világban, ezt 10 százaléknyian állították. A lemaradók tizede azzal érvelt, hogy túl veszélyesnek tartja az internetet a pénzügyi biztonság vagy az erkölcsök szempontjából.
Az egyetlen bizakodásra okot adó adat, hogy a szélessávot még nem használók 30 százaléka úgynevezett \"Near Convert\", azaz szeretne gyors internetet, csak az árak riasztják el. Jellemzően egyébként a spanyol-amerikai és afroamerikai közösségekre jellemző ez az attitűd. Velük szemben viszont van egy csoport, az úgynevezett \"Digital Distants\", akiknek ugyan lenne rá pénzük, de akkor sem kellene nekik az internet, ha ingyen kapnák. Ők általában nyugdíjasok, vidékiek.
Nincs pénz, nincs megabit
A vízválasztó mégis a pénz, hiszen az évi 50 ezer dollárnál kevesebb jövedelemmel rendelkező háztartások (havi 886 ezer forint) esetében mindössze 52 százalék a szélessávú ellátottság, míg az 50 ezer dollárnál többet összegyűjtő családok esetében 87 százalék.
Az USA-ban egyébként a politika egyik fókusztémája az internetellátottság fejlesztése, illetve a szélessávú kapcsolatok elterjedtségének segítése. Ezt a tematikák fogja össze a \"nemzeti szélessávú terv\", aminek javaslatait ez a kutatás is megerősíti. A szakértők szerint elsősorban a felhasználók oktatása a cél, illetve az online szolgáltatások népszerűsítése, a befogadás erősítése. Emellett természetesen szükség van az infrastrukturális beruházások serkentésére is, hogy földrajzilag is minél több helyre eljuthasson a szélessáv. A terv kivitelezésére máris rendelkezésre áll több mint 4 milliárd dollár, az elköltés módjáról pedig jövő hónapban vitázik az amerikai kongresszus.
Tetszik nekik az európai modell?
Egyes aktivista csoportok szerint viszont csakis az lehet a megoldás, hogy a hálózatokat üzemeltető szolgáltatókat rá kell kényszeríteni arra, hogy átengedjék erőforrásaikat más piaci szereplőknek is. Körülbelül azt szeretnék, amit mi Magyarországon részleges hurokátengedés néven ismerünk még az ADSL-kapcsán.