Notebookban is lesz három mag
Hárommagos processzorokat fog szállítani notebookokhoz is az AMD. A vállalat szerint ezzel piaci rést szolgálnak ki, azonban sokkal inkább a selejthányad leszorításáról van szó.
Az AMD, ahogyan jelenleg az egész elektronikai ipar mindent, a Las Vegas-i CES-en közölte, hogy a notebookok számára is fog hárommagos processzorokat szállítani. A vállalat nem volt túl közlékeny azonban a további részletekkel kapcsolatban, mindössze annyit árult el, hogy még az első félév során megkezdi a szállításokat.
A cég hivatalos magyarázata szerint a hárommagos chipek hiányt pótolnak a piacon, ugyanis a kétmagosaknál nagyobb teljesítményt kínálnak, miközben kevesebbet fogyasztanak a négymagosaknál. Az AMD úgy gondolja, hogy ma már sok alkalmazás képes két processzormagot kihasználni, de legalábbis egyre többen futtatnak párhuzamosan előtérben egyszerre több szoftvert, például Flash animációkat vagy videót futtató böngészőt, táblázatkezelőt és médialejátszót. Ekkor jól jöhet egy harmadik processzormag, amely a háttérben futó folyamatokat kezeli, így az operációs rendszer ütemezője biztosítani tudja az előtérben futó alkalmazások számára, hogy gördülékenyen fussanak.
A hárommagos processzorok az AMD következő notebook generációjával érkeznek, a piac nagy részét lefedni hivatott Danube platformmal együtt. A Danube így két-, három- és négymagos processzorral is elérhető lesz. A processzorok az IBM és az AMD által közösen kidolgozott 45 nanométeres csíkszélességű, beágyazott szilíciumra épülő félvezető eljárásán készülnek majd a Globalfoundriesnál. Az S1g3 foglalatot használó Danube a tavaly ősszel debütált kétmagos Tigris platform frissítésének tekinthető, a chipset ugyanúgy az RS880M északi hídra alapoz (integrált Radeon HD 3400, DirectX 10.1), de új déli hidat kap. A Danube platform opcionális része lesz a nemrég debütált DirectX 11-es Manhattan diszkrét mobil grafikus család.
A hárommagos chipek megjelenését valószínűleg sokkal inkább magyarázza a termelés selejthányadának csökkentése, semmint valódi piaci kereslet. A négymagos chipek 45 nanométeres eljáráson tömegtermelési szempontból nagynak számítanak, az AMD esetében méretük nagyjából 258 négyzetmilliméter. A nagy terület miatt statisztikailag viszonylag jelentős esély van rá, hogy egy chip egyik magjában a megmunkálás során valamiféle miniatűr sérülés keletkezzen kritikus áramkörökben, emiatt az használhatatlanná válik.
Ha ez nem is következik be, a gyártási variancia okán egyes processzorok nemképesek teljesíteni a négymagosokkal szemben támasztott parametrikus követelményeket, mivel például túl sokat fogyasztanak adott órajelen. Az AMD ezeket a példányokat tudja megmenteni a selejttől, mégpedig azáltal, hogy letilt egy magot, és hárommagosként piacra dobva értékesíti azokat - évi néhány tízmillió dollárt szerezve ezzel. Hárommagos asztali chipeket az AMD 2008 tavasza óta értékesít Phenom és Athlon márkanevek alatt, korlátozott választékban, ami éppen erre a motívumra utal. Hasonló lépésre eddig nem szánta el magát az Intel.