Sorban jönnek az USB 3.0 merevlemezek

Az USB 3.0 korszak kezdetét csak tavaly szeptembertől számítjuk, mikor az NEC piacra dobta a világ első kereskedelmi USB 3.0 gazdavezérlőjét, melyet számítógépekbe lehet építeni USB 3.0-s eszközök kezeléséhez. Az NEC kevesebb mint egy évvel azt követően dobta piacra a vezérlőt, hogy véglegesedett a szabvány.

Két hónapon belül megjelent a Freecom is egy USB 3.0 felületű külső merevlemezzel, valószínűleg  elsőként a világon. Mivel ma a számítógépekben még nem található USB 3.0 port, ezért a Freecom asztali gépek és notebookok számára is kínál USB 3.0-s bővítőkártyákat. A Freecom megoldása, a 3,5 hüvelykes XS 3.0 a gyár állítása szerint nagyjából 130 MB/s átviteli csúcssebességre képes, ami jóval meghaladja az USB 2.0 szabvány által elérhető elméleti maximumot, nem beszélve a gyakorlatiról. Az USB 3.0 gyorsabb az eSATA-nál is, ezért előrébb mutató, bár jelenleg a gyakorlati különbség elenyésző a merevlemezek korlátozott sebessége miatt.

Nem sokáig maradt egyeül a Freecom. A vezető márkák a CES alkalmával sorra jelentik be saját USB 3.0 külső merevlemezes megoldásaikat, önálló formában vagy csomagként. A két nagy rivális, a Seagate és a Western Digital egyaránt tegnap jelentették be termékeit. A WD a My Book 3.0 sorozatban 1 és 2 terabájt kapacitású, 3,5 hüvelykes merevlemezekkel jelentkezett, míg a Seagate a BlackArmor név alatt egy 500 gigabájtos, 7200-as fordulatú kétésfelessel lépett piacra, amelynek átviteli csúcsa 100 MB/s körül található, valamint vékony és könnyű.

^{A Seagate BlackArmor PS110 USB 3.0}

Szintén piacra lépett a Buffalo is külső 3,5 hüvelykes meghajtókkal, egyúttal ezek képviselik a legalacsonyabb árat, vagyis a legkisebb felárat. Míg a Freecom ajánlata 120 euro 1 terabájt kapacitás esetén, addig a Buffalótól ezt 100 euro környékén megkapjuk már, a 2 terabájtos pedig 200 eurót kóstál. Ez nem magasabb, mint az eSATA eszközök esetében, így hacsak nincs gépünkön már eSATA csatlakozó, mint néhány felsőbb kategóriás notebookon, úgy eSATA-ba nem érdemes már fektetni.

Az eSATA szabványcsalád szintén gyorsításra vár (6 Gbps-ra a jelenlegi 1.5/3.0 Gbps-ról) , ez azonban okafogyottá vált az USB 3.0 mellett, az USB-SATA áthidalás jelentette extra költség és komplexitás, valamint az eSATA olyan előnyei, mint a SMART támogatása, nem tűnnek elegendőnek a sikerhez. Az USB 3.0 legnagyobb és behozhatatlan előnye, hogy a számítógépek és eszközök százmillióiban megtalálható USB 2.0-val visszafelé kompatibilis, vagyis az USB 3.0-s külső merevlemezt biztosan fogjuk tudni használni lényegében bárhol, mégha lassabban is, valamint egy PC-n található USB 3.0 port sokkal jobban hasznosítható majd, mint egy eSATA. Az USB ráadásul továbbra is praktikusabb külső mobil merevlemezekhez, ugyanis képes árammal ellátni azokat, míg az eSATA nem.

Az USB 3.0 specifikációit 2008 novemberében  véglegesítette a szabványért felelős csoport, természetesen az USB-t kifejlesztő Intel vezetésével. A véglegesítés némi késést szenvedett el, az Intelnek azonban sikerült megegyezést elérnie riválisaival, többek közt az AMD-vel és az NVIDIA-val is, hogy támogassák a SuperSpeed néven is ismert interfészt, és ne kezdeményezzenek alternatív megoldást. Riválisai azzal vádolták meg a chipgyártó óriást, hogy kritikus információkat tart vissza az USB 3.0 specifikációival kapcsolatban, hogy akadályozza őket.Elsőként 2007 őszén demonstrálta az Intel az USB 3.0-t, akkor még Extensible Host Controller Interface néven. Becslések szerint idén lassan indul meg az adoptáció, majd 2011-től meglódul, és az új PC-k többsége már rendelkezik majd SuperSpeed portokkal, miután a PC chipsetek sztenderd részévé válik.