Hatályba lépett a francia kalóztörvény
Január elsején hatályba lépett a szlengben csak kalóztörvénynek nevezett francia internetszabályozási törvény. Az Európában egyedülálló szabályozást tavaly sokadik nekifutásra fogadta el a Nemzetgyűlés, az első változatot a francia alkotmánybíróság is kifogásolta.
A \"Création et Internet\" (Alkotás és Internet) nevű törvény január elsejétől háromlépcsős figyelmeztetési-büntetési rendszert vezet be a jogvédett tartalmakat illegálisan letöltőkkel szemben. Így az illegális letöltőt - vagy azt, akinek az internetelérését illegális letöltésre használja valaki - először e-mailben, majd ajánlott levélben figyelmeztetik, ezt követően gyorsított bírósági eljárásra kerülhet sor, melynek eredménye akár 300 ezer eurós pénzbüntetés és két év börtön lehet.
A magyar származású francia elnök, Nicolas Sarkozy által támogatott, jelentős belföldi és nemzetközi visszhangot kapott kalóztörvényről először tavaly áprilisban szavazott a Francia Nemzetgyűlés, az akkor gyakorlatilag üresen kongó alsóházon azonban nem sikerült keresztülvinni a tervezetet. Májusban, második nekifutásra már átment a törvény, a Francia Szocialista Párt azonban az alkotmánybíróság elé vitte az ügyet, mely alkotmányellenesnek minősítette a kalóztörvényt.
A testület elsősorban azt kifogásolta, hogy az eredeti tervezet szerint akár bírói döntés nélkül is lehetett volna szankcionálni azt, akiről feltételezik, hogy illegálisan töltött le tartalmakat. Az alkotmánybíróság emellett azt is kifogásolta, hogy a törvény által létrehozott új hatóság, az HADOPI (Haute autorité pour la diffusion des œuvres et la protection des droits sur Internet) elméletileg kénye-kedve szerint gyűjthetett volna személyes adatokat a \"veszélyesnek\" ítélt internetezőkről, bírósági határozat nélkül megfigyelhette volna az online aktivitásukat, illetve akár a tartalmat is szűrhette volna. Az alkotmánybíróság aggályai alapján átdolgozott törvény végül a nyáron újra a Nemzetgyűlés elé került, ahol harmadik olvasatra (ismét) megkapta a jóváhagyást.
A kalóztörvény támogatói szerint a rendelkezés mintául szolgálhat más, elsősorban európai országok számára. Az ügy megítéléséhez hozzátartozik, hogy az Európai Unió decemberben kihirdetett telekom reformcsomagja külön foglalkozik ezzel a kérdéssel, ugyanakkor a reformcsomag éppen a bírósági tiltó határozatot nem írja elő, csupán annyit követel meg, hogy az illegális letöltéssel, illetve általánosságban bármiféle illegális tevékenységgel (ide tartozik például a gyermekpornográfia) vádolt internetezőknek joguk van a \"tisztességes eljáráshoz\".
A támogatók egyébként úgy látják, hogy a bíróság szerepe eleve túlértékelt ebben a láncban, a törvényalkotók szerint ugyanis az illegális letöltők többsége már az első figyelmeztetés után felhagy tevékenységével, 95 százalékukat pedig a második, ajánlott levélben érkező felszólítás, illetve a büntetés kilátásba helyezése biztosan elriasztja. A törvény ellenzői szerint a nagyüzemi letöltőkkel szemben minden hasonló rendelkezés hatástalannak fog bizonyulni, a technológia ugyanis számos lehetőséget ad azok kezébe, akik az interneten el akarják rejteni identitásukat a hatóságok elől.