2009, az európai távközlés éve

Di-gi-tá-lis  át-ál-lás

Idén eddig soha nem látott mennyiségű hírben és beszámolóban írtuk le a \"digitális átállás\" szavakat, a híradásokban évtizedek óta méltán mellőzött földfelszíni sugárzású televíziózásról ugyanis egyből beszélni kezdett a szakma, ahogy az Antenna Hungária a digitális éra iránti elkötelezettségét folyton hangoztatva belefogott a DVB-T projekt hazai megvalósításába. Ez mint később kiderül, elég kemény diónak mutatkozott - egyébként nem csak itthon, hanem a távközlési piacát tekintve nálunk kissé fejlettebb Egyesült Államokban is, ahol a frissen kinevezett amerikai elnök támogatásával januárban úgy döntenek, még adnak három hónapot az alabamai nyugdíjasoknak arra, hogy felkészüljenek a digitális átállásra, ha eddig nem tették.

2009-ben a mobilszolgáltatókról és a mobiltechnológiákról is sokat hallhattunk. Egyrészt az idei év kétségtelenül a mobilinternet éve volt, a hálózatok fejlesztése során - jellemzően tőlünk nyugatabbra - már a sávszélesség növelésére helyezték a hangsúlyt, másrészt a szolgáltatóknak itt is meg kellett küzdeniük a recesszióval, ami végeredményben azért egész jól sikerült nekik. A sokak által megváltónak tekintett LTE-technológia (Long Term Evolution) kapcsán az év elején robbant a bombahír: jövőre indul a világ első kereskedelmi hálózata Svédországban és Norvégiában. A válság aztán olyannyira súlyosan érintette a TeliaSonera nevű szolgáltatót, hogy a kereskedelmi LTE-üzemet még idén év végén elindították.

ADSL? Ugyanmár!

Természetesen vesztesei is voltak ennek az időszaknak itthon és nemzetközi szinten egyaránt: a mobilinternet térnyerése, és a technológia korlátai miatt ugyanis idén gyakorlatilag a kutyának nem kellettek például az új ADSL internetelérések, hiába lettek olcsóbbak. Itthon főkép a kisebb-nagyobb alternatív szolgáltatókat érintette kedvezőtlenül ez a trend, olyannyira, hogy a GTS-Datanet már januárban közölte, csak a megfelelő ajánlatra vár, hogy valakinek a nyakába sózhassa végre a lakossági üzletágát.

A februári borongós hidegben a mobilszolgáltatók úgy döntenek, elég volt abból, hogy néhány pattanásos arcú suhanc időről-időre két vállra fekteti a mobilinternet-hálózatukat holmi letöltögetéssel, úgyhogy a korábbi korlátlan adatforgalmú mobilinternet-konstrukciókat annak rendje, s módja szerint lekorlátozzák, vagy egyszerűen csak kivezetik a piacról. A döntés persze a műszaki oldalról nézve érthető és indokolható, csak kissé nehezen kommunikálható. Ezzel a felhasználók mellett egyebek közt a Gazdasági Versenyhivatal is egyetértett.

Hová lett 537 ezer ügyfél?

Ugyanebben a hónapban a Nemzeti Hírközlési Hatóság közli, 2008-ban öt éve nem tapasztalt bővülést tapasztalt a magyar mobil hangpiac, de aztán jól el is rontja az ünneplést, amikor a januári gyorsjelentéséből kiderült, hogy az év első hónapjában eddig soha nem látott visszaesést produkált a szegmens. A trend végül folytatódott, olyannyira, hogy a három hazai operátor ügyfélszáma tavaly decembertől idén novemberig összesen 537 ezerrel csökkent. Az operátorok előszeretettel nevezik ezt az időszakot \"letisztulási folyamatnak\", mondván nem kellett volna korábban boldog-boldogtalan kezébe promóciós SIM-kártyát nyomni. Persze ettől még most is folyik az osztogatás mindhárom hazai mobilcégnél, ha ez nem lenne, könnyen lehet, hogy ennél komolyabb lehetne a zakó.

Említettük már, hogy idén sokat emlegettük a digitális átállást? Nos, szerencsére (illetve többek bánatára) a földfelszíni sugárzású rádióadást is idővel digitálisan foghatjuk majd, kis túlzással már csak az az egyetlen nyitott kérdés, hogy melyik évtizedben. Ahogy arról februárban egy a helyzetet ismerve kissé hurráoptimistának bizonyuló sajtótájékoztató nyomán beszámoltunk, itthon valójában mindenki örül a DAB+ sugárzás bevezetésének, a kereskedelmi üzemről viszont egyelőre hallani sem akarnak a rádiók, élükön a Magyar Rádióval. Utóbbi hozzáállását jól jelzi, hogy a digitális műsorszórásra közbeszerzési eljárást kell(ene) kiírnia, de ez tavaly ősz óta nem sikerül, pedig egyetlen cég van csak versenyben (az Antenna Hungária). Persze az Antenna Hungáriát sem kell félteni, mindenesetre legalábbis beszédes, hogy a műsorszóró szerződéses feltételeit egyetlen közszolgálati és kereskedelmi rádió sem hajlandó elfogadni. Egyáltalán, hallgat itt még valaki rádiót?

Úgy csökken, hogy közben nő

Ugorjunk. Március idusán járunk, az Európai Parlament illetékes bizottsága megszavaz egy új roamingrendeletet, melynek hatására a mobiltelefonos barangolás során nem csak a beszéd, hanem az SMS-ek darabára és a mobilinternet használati díja is csökkenhet. Már ekkor felmerül, hogy mi magyarok ezúttal minden bizonnyal hoppon maradunk, köszönhetően annak, hogy tavaly nyáron túl jól állt a forint az euróval szemben (vagy idén nyáron állt túl rosszul - nézőpont kérdése), plusz a távközlési szolgáltatások áfája az év közepétől 25 százalékra nő. A balsejtelem később be is igazolódik, július elsejétől mindhárom hazai operátor emeli a beszédroaming percdíjait, később pedig az is kiderül, hogy az adatroaming nagykereskedelmi árának csökkentése itthon - mondjuk úgy - kevéssé éri el a kívánt hatást.

Még mindig a mobilszolgáltatóknál maradva: a nemzeti ünnepet követő napon az NHH hírül adja, hogy megszüntette a negyedik mobilszolgáltató piacra lépését segítő, tavaly októberben kiírt pályázatot, mondván a beadványok a \"megváltozott körülmények\" közepette nem értékelhetők reálisan. A pályázók tiltakoznak, majd fellebbeznek minden lehetséges úton, július végére azonban bezárul a kör, a Fővárosi Bíróság megállapítja, hogy a hatóság mind elsőfokon, mind másodfokon jogszerűen járt el. A jelenlegi szolgáltatók közben mindvégig hangoztatják, hogy nincs helye a konszolidálódó piacon újabb mobilszolgáltatónak, lám-lám Nagy-Britanniában is megveszi a France Telecom a T-Mobile-t. Mondjuk Franciaországban meg kvázi ugyanekkor pályázatot nyer a Free, így ott lesz negyedik mobilszolgáltató.

Március 25-én az Európai Bizottság közli, hogy szerinte 2008-ban egészségesen fejlődött a magyar távközlési szektor.

Hatásszünet

Április közepén hírt adunk róla, hogy a kis magyar rögvalóságba is eljutott a villámgyors internet: egy kiskunsági településen, a Szabadszálláshoz tartozó Balázspusztán kiépül az ország egyik legmodernebb otthoni célú internetes infrastruktúrája. Az eBefogadás program keretén belül kiépülő FTTH-hálózat építése igazi társadalmi munka: a helyiek ássák a kábelvezető árkokat, és ha kissé elavultabb technológiáról lenne szó, minden bizonnyal az asszonyok sodornák a rézdrótokat is kukoricafosztás utáni szabadidejükben.

Digitális átállás: az NHH április végén közli, hogy piacfelügyeleti eljárást indít a honi digitális átállás során tapasztalható elmaradások miatt. Ekkor még mindig nincs szerződése az MTV-nek, a két kereskedelmi televízió pedig bíróságra citálja az Antenna Hungáriát. Az NHH szerint azért nincs ok a pánikra, 2012-ig még sok víz lefolyik a Dunán.

És még mindig nincs vége az áprilisnak! A Magyar Telekomnál a hónap utolsó napjaiban lehet ugyanis leadni az első megrendeléseket az optikai technológiára alapuló internetelérésekre, mely a cég szerint a kábelhálózat modernizációjával egyetemben a jövőt képviseli. A hálózat kiépítése ettől függetlenül nehézkesen indul, a távközlési mamut kénytelen gerillaharcot folytatni, így év végére mindössze tíz-tizenkétezer előfizetőt szerez.

Elnézést kérünk Sarkozyért!

Az év ötödik hónapjának telekom szempontból talán legjelentősebb eseményéhez nemzetközi vizekre kell eveznünk: május 13-án a HWSW beszámol róla, hogy második nekifutásra átment a franciák hírhedt kalóztörvénye, melyet a rossz nyelvek szerint csak azért erőltetett a magyar származású elnök, Nicolas Sarkozy, hogy neje kedvében járjon. A törvény fontos passzusa, hogy Európában teljesen egyedülálló módon egy kvázi automatizált büntetési rendszert vezet be annak érdekében, hogy meggátolja a jogvédett tartalmak illegális letöltését.

Júniusban a UPC némi gerillakampánnyal megtámogatva útnak indítja Fiber Power fantázianevű internetszolgáltatását (a szolgáltatásra valójában csak július 1-től lehet előfizetni), melynek legfőbb selling pointja, hogy akár 120 Mbps sávszélességet kínál letöltési irányban, ugyanakkor neve ellenére semmi köze az üvegszálas technológiákhoz (legfeljebb annyi, hogy a szolgáltatás erős konkurenciája a Magyar Telekom FTTH-szolgáltatásainak, de lényegében csak egy máshol jól működő marketingkommunikációs stratégia központilag utasított, arrogáns erőltetéséről van szó). Ugyanebben a hónapban folytatódik a mobilpiac mélyrepülése, valamint bekerül a MinDig TV szolgáltatás portfóliójába az MTV két csatornája. Közben a Szonda Ipsos kideríti, hogy az érintettek közel felének fogalma sincs arról, hogy 2012-től csak digitális berendezéssel foghatja a Barátok közt részeit.

Mobilnet 900 MHz-en

Júliusban komoly győzelmet arat az uniós távközléspolitika: átmegy a mobilszolgáltatásokhoz szükséges rádióspektrumokra vonatkozó jogszabály korszerűsített változata, az úgynevezett GSM-keretirányelv. Az eredeti, 1987-ben született irányelv korszerűbb, időszerűbb változatában lehetővé teszik, hogy a 900 MHz-es frekvenciasávot mobil internetszolgáltatás nyújtásához is igénybe vegyék az operátorok, ugyanakkor biztosítja a GSM-szolgáltatások folyamatosságát is.

Augusztusban újabb hálózatfejlesztési hullám ér véget a hazai mobilszolgáltatóknál: a Pannon eléri a négyszázadik települést 3G-s hálózatával (a T-Mobile ekkor 381, a Vodafone pedig 323 településen van ott). A fejlődés üteme ezen a pontos kissé lassulni látszik, a szolgáltatók saját bevallásuk szerint már nem tudják rentábilisan üzemeltetni a jelenlegi frekvenciákon az ennél kiterjedtebb hálózatokat. Pár napra rá kiderült, hogy a Pannon mást sem tud rentábilisan üzemeltetni: a cég augusztus végén bejelenti, hogy bezárja a Hírsarok és az Infosarok oldalakat, mely a vállalat egyébként is értelmezhetetlen internetes tartalomszolgáltatási próbálkozásainak végét jelentette - legalábbis jó ideig.

A kilencedik hónapba lépünk, többek közt ekkor talál gazdára a Skype, ami egyben komoly bukást jelent az eBaynek, illetve a briteknél (újra) szóba kerül az internetadó bevezetésének lehetősége. Itthon végre rendeződni látszik a DVB-T szolgáltatás helyzete, közel egy évvel a szolgáltatás indulása után csaknem minden a szerződésekben vállaltaknak megfelelően működik. Az NHH azért októberben negyvenmilliós bírságot varr az Antenna Hungária nyakába a részben már teljesített elmaradások miatt.

Füled érjen bokáig!

Ugyanebben a hónapban bombaként robban a hír, hogy a T-Mobile a világ legjobb mobilinternet-szolgáltatója, már ami a 3G-szolgáltatás átlagos sebességét és reakcióidejét illeti. A céget éppen ezért (is) igen kínosan érinti, amikor december 4-én egy rutin karbantartási művelet során olyan üzemzavar lép fel hálózatában, mely minden mobilszolgáltató rémálma. A Vodafone tízéves születésnapját ünnepli október elején, pedig csak november végén kezdett szolgáltatni, és gyorsan ki is oszt ajándékba néhány tízezer SIM-kártyát.

2009. november 24-én új korszak kezdődik az európai távközlésszabályozás történetében: az Európai Parlament sokadik olvasatban megszavazza az uniós távközlési reformcsomagot, melynek célja az egységes(ebb) európai távközlési piac létrehozása és a szektor fejlődésének, fejlesztésének ösztönzése. A telekom reform várható hatásairól egyelőre még a szakemberek is óvatosan nyilatkoznak, azzal azonban nagyjából mindenki egyetért, hogy a szabályozás révén nyitottabb, a fogyasztókat méginkább előtérbe helyező telekommunikációs piaca lehet Európának.

Novemberben nagy port kavart hír, hogy mobilszolgáltatóvá vált a Magyar Posta, mely Postafon nevű szolgáltatását leginkább a vidéki nyugdíjasok számára kínálja. A céget a sajtó helyenként virtuális mobilszolgáltatóként aposztrofálja, miután a Vodafone-nal karöltve indítja a szolgáltatást, de valójában csak egy Vodafone tarifacsomag újracsomagolásáról van szó jelen esetben, így nemhogy negyedik mobilszolgáltató, de virtuális mobilszolgáltató sem lehet a Posta.

Átigazolások rovat

Decemberre kissé lecsendesedik a telekom szektor, az Antenna Hungária szerint jön a digitális karácsony, a mobilszolgáltatók akcióznak, Viviane Reding pedig új portfóliót kap Brüsszelben. Bár a kettőnek aligha van köze egymáshoz, az NHH elnöke, Pataki Dániel december 22-én közli, hogy lemond posztjáról - négy évvel a megbízatásának lejárta előtt.

Ezzel a kissé hosszúra nyúló, ám közel sem teljes összefoglalóval búcsúztatja a HWSW Média és Telekom rovata a 2009-es esztendőt, kívánva minden olvasónak, hogy 2010-ben is használja megelégedéssel a mobiltelefonját, televízióját (akár analóg, akár digitális adást nézve) - és persze internetezzen sokat jövőre is!