Európa ragaszkodik az ingyenes tartalomhoz a neten
Az internet robbanásszerű növekedésével sok minden megváltozott. A felületek, funkciók, tartalmak mind új köntösbe bújtak, de egy valami maradt a régiben: az emberek nem akarnak fizetni a tartalomért, sőt a reklámokat sem szívesen látják.
A Wall Street Journal megbízásából a Gfk kutatóintézet 15 európai országban végzett felmérésben 17 ezer embert kérdezett meg arról, hogy használják-e a világháló lehetőségeit, s ha igen, akkor hogyan.
Az eredmények vegyesek, hiszen Nyugat-Európa már szinte teljesen felzárkózott a személyes internethasználat tekintetében az Egyesült Államokhoz. A tengerentúli országban 75, Nyugat-Európában pedig a lakosság 61 százaléka már valamilyen módon használja a webet, akár otthonról, akár munkahelyről, internetkávézóból vagy mobilkészülékről. Teljes Európára nézve ez az arány már csak 59 százalék, s nem meglepő, hogy a keleti és déli végek húzzák lefelé az átlagot. A szórás pedig óriási. Hollandiában és Svédországban 91 illetve 86 százalékos a használat aránya, míg Olaszországban, Romániában és Bulgáriában mindössze 39, 36 illetve 37 százalék. A számok mellé érdemes megjegyezni, hogy Norvégia és Hollandia a kontinens legerősebb, míg Bulgária és Románia a leggyengébb gazdaságai közé tartozik. Olaszországban és az egyéb mediterrán vidékeken pedig inkább kulturális okai vannak a lemaradásnak.
Nem csak a penetráció számít
A penetráció mértéke azonban csak az egyik alap mutatója az internetes fejlettségnek. Két másik fontos szempontot figyelembe véve azonban messze elmaradunk az USA-tól. A tartalomszolgáltatók, akik a hirdetésektől és az előfizetési díjaktól függenek, folyamatos harcokat vívnak Európában, s egyre gyakrabban a túlélésről szólnak a csaták. Ellenben az elektronikus kereskedelem, online bankolás és a webes szolgáltatások sokkal inkább megvetették a lábukat az itteni piacokon, bár ezen a területen is jókora lemaradásról lehet beszélni, ha kiemeljük Németországot és az Egyesült Királyságot a palettáról.
A helyzetet a felhasználók maguk sem könnyítik meg, s messze nem a szolgáltatók gyengeségéről van csak szó. Az európai válaszadók 42 százaléka meggyőződéssel állítja, hogy minden internetes tartalomnak ingyenesnek kéne lennie, míg az USA-ban mindössze 21 százalék gondolja így. Ugyanígy eltérést mutat a két oldal az ingyen tartalmak reklámokkal való ellensúlyozásával. Az amerikaiak 57 százaléka, míg az európaiak mindössze 40 százaléka tartja elfogadhatónak ezt a modellt.
Nehéz Európában tartalmat eladni
Emiatt Európában a tartalomszolgáltatóknak és a közösségi szolgáltatásoknak is egyaránt sokkal nehezebb dolga van, mint a tengerentúlon, hiszen annak ellenére, hogy népszerű egy termék, a legtöbben semmilyen módon nem akarnak érte fizetni. Annyi remény azért van, hogy minél gazdagabb egy ország, annál inkább mutatkozik hajlandóság a fizetésre is. Svédországban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban 23, 29 illetve 18 százaléka mondta a válaszadóknak, hogy valamilyen formában fizetne webes tartalmakért.
Az elektronikus kereskedelem azonban Európában dívik inkább. Az egyesült államokban a válaszadók 12 százaléka állította, hogy a munka mellett vásárlásra használja leginkább az internetet, Európában viszont egy százalékkal többen voksoltak erre a funkcióra. Sőt, az Egyesült Királyságban minden negyedik (26%) netező elsősorban kereskedelmi felületet lát a netben. Igaz a szigetországban mára konszolidált piaca van az online pénzköltésnek, elég csak a szerencsejátékokra, média szolgáltatásokra vagy az online élelmiszervásárlásra (Tesco) gondolni.
A magyarok a 90-es években ragadtak
Magyarország is szerepel a kutatásban, de nem lehetünk túl büszkék az eredményekre. Hazánkban az internetezők 43 százaléka reklámmentes és ingyenes tartalmakat akar, s mindössze 7 százaléknyian vannak, akik hajlandóak lennének pénzt adni tartalmakra. A felhasználási szokások tekintetében is a 90-es évek hangulatát idézzük, hiszen a magáncélú internethasználat során a preferált tevékenységek rangsorának az első helyein az e-mailezés (55%), általános informálódás (54%) és a hírek olvasása (39%) áll.
A Facebook, Twitter, illetve egyéb közösségi szolgáltatások, mint az iWiW a negyedik helyre kerültek a térségbeli országokban, s a magyarok 29 százalékáról is elmondható, hogy rendszeresen használ közösségi oldalakat. Az online bankolás és vásárlás ellenben egyáltalán nem elterjedt nálunk, mindössze a magyarok 1-5 százaléka él ezekkel a lehetőségekkel. Összehasonlításként a régiónkban ugyanez a két érték 4 és 8 százalék, Nyugat-Európában pedig 12 illetve 16 százalék.
Mindezt csak tetézi, hogy a megkérdezett internetezők 25 százaléka nem is használja minden nap a netet, 26 százalék kevesebb, mint napi egy órát, 33 százalék pedig napi 1-2 órán keresztül csüng a weben. Három óránál többet pedig csak a maradék 16 százalék tölt online.