Törölte a grafikus Larrabee chipeket az Intel
Az Intel úgy döntött, Larrabee kódnéven ismert fejlesztése nem fog grafikus teljesítményben versenyezni jövőre az AMD és NVIDIA termékeivel, derült ki múlt hét végén. A Real World Tech értesülései alapján a jövőre megjelenő Larrabee elsősorban a szoftverfejlesztőket és a szuperszámítógépes felhasználást szolgálja majd.
Túl sokat markolt
Az Intel a jelek szerint úgy döntött, hogy a Larrabee nem jelenik meg a grafikus piacon, ugyanis nem volna versenyképes az AMD és NVIDIA akkorra várható termékeivel. A lépésben döntő szerepet játszhatott az is, hogy a Larrabee piacra kerülése a késésben van az eredeti elképzelésekhez képest, amivel erősen csorbult versenyképessége, hiszen a riválisok grafikus fejlesztései rendkívül feszített tempót diktálnak, lényegében évente megújítják kínálatukat. Az első tervek szerint az Intel 2009 végén, majd a módosított ütemterv szerint jövő év elején lépett volna be a Larrabeevel a grafikus piacra. A hírek hatására az NVIDIA papírjai 12,8 az AMD pedig 8,4 százalékot erősödött a tőzsdei kereskedésben, miközben az Intel fél százalékot vesztett.
A Larrabee első, 32 processzormagos implementációja az Intel 45 nanométeres eljárását alkalmazza, mely az International Electron Devices Meetingen (IEDM) prezentáltak alapján sebesség-fogyasztás karakterisztikában és a hírek alapján precizitásban és kihozatalban is magasan felülmúlja a TSMC 45/40 nanométeres félvezetőtechnológiai generációját, melyen a legújabb Radeonok és GeForce-ok készülnek. A chip jövő évi megjelenésekor ugyanakkor valószínűleg több mint egy teljes gyártástechnológiai generációs hátrányban lett volna, ugyanis az AMD és az NVIDIA várhatóan egy éven belül már a TSMC 32/28 nanométeres generációjára mozog, ami durva közelítéssel kétszer több tranzisztor integrációjára ad lehetőséget ugyanakkora szilíciumterületen.
Ez az extra szilíciumterület pedig a grafikus chipek esetében majdnem teljes egészében teljesítményre fordul le. Szemben ugyanis az általános célú processzorokkal, a grafikus chipek területének túlnyomó részét a számításokat végző végrehajtóegységek képezik, nem pedig a gyorsítótárak vagy a feldolgozást vezérlő komplex logikák, melyek a modern x86-os processzorok területének és energiabüdzséjének nagyobb részét felemésztik. A Larrabee mérete a HWSW becslése szerint 650 négyzetmilliméter körül alakulhat, ami hatalmasnak számít az Intel többi processzorához képest, nyers számítási kapacitása pedig legalább ötszöröse a Nehalemének.
A Real World Technologies spekulációja szerint azonban a hardver versenyképességén túl nagyobb problémát jelent az Intel számára a driverek állapota, ezek fejlesztései a tervezettnél sokkal lassabban haladt. Hogy a nagy teljesítményű és stabil driverek fejlesztése közel sem triviális feladat, arra maga az AMD és az NVIDIA szolgáltatják a legjobb példát, amit mi, felhasználók is megtapasztalhatunk - a Microsoft két évvel ezelőtti statisztikája alapján a ForceWare és Catalyst a Vistát használók által lejelentett rendszerhibák több mint harmadát okozták.
A driverek problematikájára utal az is, hogy a Larrabee csak a grafikus piacon nem jelenik meg, az Intel továbbra is piacra kíván vele lépni a mérnöki-tudományos számítástechnika (HPC) területén, valamint elérhetővé teszi szoftverfejlesztők számára is. Ez elsődlegesen az új rendszerek kifejlesztését szolgálja, éles rendszerekben térnyerésre leginkább a Larrabee második kiadása számíthat majd, mely az architektúra 32 nanométeres implementációja, ami lehetővé teszi akár 48 mag integrálását is, miközben nem növekszik a fogyasztás. Ennek megjelenése legkorábban 2010 végére valószínűsíthető, de leginkább 2011-re.
A fejlesztések folytatódnak
Ennek eredményeként az Intel első diszkrét grafikus termékének piaci megjelenése legalább egy évvel kitolódik, amennyiben a cég megtartja a jelenlegi terméktervét és fejlesztéseit. Egyelőre nincs megbízható információ arról, hogy a vállalat merre fordul, a tervek erőteljes módosításával akár két éves rés is keletkezhet az első diszkrét grafikus Larrabee termék piacra kerüléséig, mely idő alatt a vállalat megpróbálja versenyképessé tenni az architektúrát. A lépés bár nem meglepő a kihívás nagyságának árnyékában, mégis némileg hirtelen, miután a szeptember végi Intel Developer Forumon a vállalat még a grafikus felhasználásra helyezte a hangsúlyt - ezzel együtt a Larrabee továbbra is alkalmas lesz szoftveres renderelésű vizualizációra, például a ray-tracingre.
Nem szabad elfelejteni ugyanakkor, hogy az Intel a Larrabeet nem csak csúcsteljesítményű területekre szánja, hanem architektúrájával a jövőben be kívánja oltani processzorait is, ami kézenfekvő módon a mikroarchitekturális szintű integráció lehetőségével kecsegtet, tekintve, hogy a chip x86-os alapokra építkezik. Az első ilyen termék, a Haswell a jelenlegi ismeretek alapján 22 nanométeren készül majd, ami 2012 eleji megjelenést valószínűsít. Addig sem tétlenkedik azonban az Intel, jövő januártól tokon belülre emeli a grafikus magot, majd egy év múlva már szilíciumra integrálja a jelenlegi grafikus architektúráját - ez a Sandy Bridge generáció. Jövőre az Atom platform is megújul, és a CPU-val szilíciumra kerül a grafikus mag.
Az RWT spekulációja alapján az Intel továbbá fokozhatja a driverfejlesztésekre fordított erőforrásokat, ahogyan némileg növelheti az integrált grafikus mag nyers teljesítményét is a végrehajtóegységek számának, vagy például a futási órajel fokozásával - mindezt a gyártási költség és energiabüdzsé tolerálható megemelése mellett. Miközben a Larrabee teljes erővel fókuszálhat a HPC-területre, az Intel tehát integrációval és az integrált grafikus teljesítményének javításával veszi fel a küzdelmet riválisai, elsősorban az NVIDIA ellen. Az Intel malmára hajtja a vizet, hogy az IBM nemrég törölte a HPC Cell derivatívák fejlesztéseit, melyekben lakozott potenciál az x86-os uralom fenyegetéséhez.
Az Intel integrált megoldása a jövőben elfogadható sebességet kínálhat egyre többek számára. Egyre kevesebben fizetik meg a nagyobb teljesítményű grafikus chipeket, miközben a processzorral történő szoros integrációval az NVIDIA elveszti értékesítési képességét hagyományos tömegpiacán. A következő két év során az integrált grafikával rendelkező chipsetek drasztikus teret veszítenek, ahogyan előbb az Intel, majd az AMD a processzor mellé integrálja a grafikát.
HPC-felhasználásra továbbra is rendkívül érdekes a Larrabee, mivel 32 teljesen cache- és memóriakoherens x86-os processzormaggal rendelkezik két full-duplex körbuszon, a magok pedig a Larrabee utasításkészlet-kiterjesztésén keresztül 512 bit széles vektoregységeket vezérelnek, amelyek a számításokat végzik. A magok 4 szimultán szálat kezelnek egyenként, melyekből 1 a vezérlést, a 3 másik a számításokat végzi, ami 128 szál kezelését jelenti. Ez viszonylag könnyen megtanulhatóvá teszi a fejlesztők számára a programozási modellt, a meglévő eszközök és tudás nagy része újrafelhasználható, és az Intel rengeteg segítséget tud adni compiler és optimalizáló eszközeivel. A Larrabee így megkezdheti küldetését, hogy felvegye a harcot a HPC-területre behatoló grafikus gyökerű chipekkel szemben, különös tekintettel az NVIDIA fejlesztéseire.