Mobilszolgáltató lett a Magyar Posta

Postafon

A virtuális mobilszolgáltatás lényege, hogy egy cég egy már meglévő operátor szolgáltatását értékesíti tovább saját márkaneve alatt, illetve az ügyfélkapcsolati tevékenységeket és a számlázást is egymaga koordinálja. A szolgáltatás a Magyar Posta nagyjából 720 hivatalában rendelhető meg, az előfizetés azonban a készülékcsomag átvételével nem válik automatikusan aktívvá, az ügyfélnek előbb vagy az interneten, vagy telefonon keresztül regisztrálnia kell magát.

A Postafonnak nevezett szolgáltatás részeként a Magyar Posta egyelőre egy pre-paid, azaz feltöltőkártyás díjcsomagot kínál, egyetlen készülékkel. A Postafon Fókusz Tarifa az egyszerűsített csomagok közé tartozik, azaz a hívásindításért és az SMS-küldésért minden időben és minden hálózatba 35 forintot kell fizetni (hívásoknál egyperces egységekben történik a számlázás). A tarifa mellé 350 forintos havidíjért rendelhető olyan opció, mellyel egy tetszőlegesen kiválasztott Postafon- vagy Vodafone-telefonszám féláron hívható. A Postafon-ügyfelek 70-es körzetszámú hívószámot kapnak a Postától.

Az egyenleg feltöltéséhez az ügyfelek vásárolhatnak 3000 forint értékű feltöltőkártyát, illetve a kijelölt postahivatalokban elhelyezett feltöltő-terminálokon keresztül ettől eltérő összegekkel is növelhetik egyenlegüket. A feltöltött összeg a legkisebb, 1500 forintos feltöltést leszámítva egy évig áll rendelkezésre. A csomaghoz mobilinternet is aktiválható, ezért havi 100 MB forgalmi korlátig 1600, 1 GB-os határig 3000 és 5 GB-os adatforgalmi korláttal 5500 forintot kell fizetni. Ha az ügyfél eléri a meghatározott forgalmi limitet, a mobilinternet-szolgáltatást nem korlátozzák, hanem az ilyen tarifacsomagoknál megszokott módon egyszerűen kikapcsolják.

Szűts Ildikó és Beck György a Postafon bejelentésekor: összefogtak

A Postafon mobilinternet-szolgáltatásának a konstrukció elsődleges célközönsége (vidéken élő nyugdíjasok) miatt aligha lesz komoly sikere, ráadásul a kínálatban elérhető egyetlen készülék, a Samsung E1120 nem alkalmas internetezésre, valamint modemként sem működtethető.

A Samsung belépőszintű mobilja lényegében csak az alap telefonszolgáltatásokra használható, nincs kamerája sem és MMS-t sem lehet vele küldeni (ezt a szolgáltatást amúgy sem lehet használni a konstrukcióval). A Postafon SIM-ek ettől függetlenül más, nagyobb tudású készülékekben is használhatók, amennyiben azok szolgáltatófüggetlenek, illetve alighanem a Vodafone mobiljaiban is működnek. A Postafon csomag egyébiránt az Általános Szerződési Feltételekben szereplő információk szerint bármikor átváltható Vodafone feltöltőkártyás konstrukcióra, innen pedig akár havidíjas előfizetésre is migrálhat az ügyfél. A Postafon csomag telefonnal együtt hétezer forintba kerül, ebből 350 forint lebeszélhető. A szolgáltatás telefon nélkül is igényelhető, 1550 forintért (ebből szintén lebeszélhető 350 forint).

Virtuális mobilszolgáltatók világszerte

A virtuális mobilszolgáltató intézménye csak Magyarországon új, vannak olyan, többnyire fejlettebb, nagyobb telekommunikációs piaccal rendelkező országok, ahol több tucat ilyen szolgáltató üzemel, sőt, van olyan piac, ahol a szabályozó hatóságok kötelezik az operátorokat a hálózatuk megnyitására, ezzel a vezetékes piachoz hasonló értékesítési modellek létrejöttét ösztönözve. Nyugat-Európában több áruházlánc is kínál mobilszolgáltatást, de több országban más, a telekommunikációs iparhoz egyáltalán nem kapcsolódó népszerű márkákhoz (pl. Tesco, Aldi, Virgin, Disney) is kötődik virtuális mobilszolgáltatás.

A virtuális mobilszolgáltatók piaci részesedése világviszonylatban ennek ellenére meglehetősen visszafogott, az ENSZ telekommunikációs szervezetének (ITU) statisztikái szerint alig éri el a két százalékot, és a prognózis alapján még 2012-ben is csak három százalék lesz. Hazánkban az elmúlt években több cég is próbált megegyezni az operátorokkal, a mobilszolgáltatók azonban mindeddig nem engedtek be saját piacukra más szereplőket. Beck György, a Vodafone vezérigazgatója egy tavalyi sajtótájékoztatón még úgy vélekedett, hogy ezek a cégek nem tudnak elég vonzó üzleti tervvel előállni, ráadásul az idő előrehaladtával egyre zsugorodik a mozgásterük.

Sikeres lehet-e?

Aligha valószínű mindezek alapján, hogy a Magyar Posta, mint virtuális szolgáltató belépése a piacra élénk versenyt generálna. A hazai mobil hangpiac évek óta bebetonozódott, a három operátor részesedése nem változik, a piac gyakorlatilag telített (a Nemzeti Hírközlési Hatóság legutóbbi gyorsjelentése szerint hazánkban száz főre 116,7 SIM-kártya jut, az előfizetések száma pedig nemhogy nőne, hanem hónapok óta csökken). A Vodafone a forgalmazást bonyolító előfizetések terén nagyjából 22 százalékos piacrésszel rendelkezik, ezt a számot lendítheti fel a Magyar Postával kötött üzlet, amennyiben a Postafon hosszú távon is életképes modellnek bizonyul. A cégvezetők mindenesetre bizakodóak, Szűts Ildikó, a Magyar Posta vezérigazgatója idén ötezer, jövőre pedig hetvenezer Postafon-csomag értékesítésével számol.

Moblinternet-szolgáltatásra egyébként már egy ideje létezik hasonló virtuális konstrukció az országban: a Pannon mobilinternetét az Enternet és az Inivtel is árulja saját márkanév alatt, igaz, ezt a felek nem tekintik virtuális mobilszolgáltatásnak: \"A mobilinternet a mai távközlési iparág legdinamikusabban fejlődő szolgáltatása. Az emögött levő valós fogyasztói igényt felismerve keresett meg minket két cég stratégiai együttműködés kialakítása érdekében. Az együttműködés során az általunk létrehozott mobilinternet termékeket (csomagokat) értékesítik újra a saját termékükkel egy csomagban. A megállapodás tehát nem virtuális szolgáltatásról szól\" - mondta el Laczkó Tóth Gergely, a Pannon megbízott kereskedelmi vezérigazgató-helyettese.

Kell, nem kell

A Pannonnál nem árulták el, hogy a szolgáltató a hangpiacon is kíván-e hasonló megállapodásokat kötni partnereivel, nem hivatalos információink szerint azonban mindegyik szolgáltató érdekelt lehet hasonló konstrukciók bevezetésében. A verseny élénkítését tavaly a szakhatóság is kezdeményezte a negyedik mobilszolgáltató megjelenését lehetővé tévő tender kiírásával, mely végül eredménytelenül zárult. A pályázat kiírása kapcsán mindhárom hazai mobilszolgáltató azt az álláspontot képviselte, hogy a magyar piac nem ad elég teret négy mobilszolgáltatónak.

A Nemzeti Hírközlési Hatóságnál lapunk kérdésére elmondták, hogy a hatóság üdvözli az új mobilpiaci szereplő megjelenését, különös jelentőséget tulajdonítva annak, hogy ezt önszántából, a szabályozói oldalról jelentkező kényszer nélkül tette lehetővé a piac.