Nem szűnik meg az ASVA, csak a vezető távozik
Távozik az ASVA éléről Kálmán András, a hazai szerzői jogvédelem mára ikonikussá vált figurája. Az alapítvány ettől függetlenül tovább küzd majd az illegális filmletöltések ellen.
Kálmán András az ASVA-tól a Mafilmhez igazol de az Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítvány töretlenül folytatja a küzdelmet az illegális filmletöltések, a fájlmegosztás és a minősített szerzői jogsértések ellen. Az 56 éves, jogi háttérrel is rendelkező filmes szakember 2004 óta töltötte be az egyébként már 16 éve működő alapítvány elnöki posztját. Igaz egyszer már felállt a vezetői székéből, de tavaly február elsejével visszatért, ennek hátterében akkoriban a kormány által létrehozott bizottság, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) megalakulása állt. Kálmánt meghívták a Testületbe, ahol tovább küzdhetett a filmek, zenék és szoftverek illegális másolása ellen.
Nincs több HENT-elés
A HENT elsődleges feladata az állami szervek, társadalmi és érdekképviseleti szervezetek közti együttműködés hatékonyabbá tétele volt, illetve a hamisítás elleni stratégia és intézkedési tervek elkészítése. Kálmán akkoriban azt nyilatkozta, hogy \"A testület megalakulása új lehetőségeket nyit, és tágabb perspektívát adhat a jogtisztaságért folytatott küzdelemnek, ezért nagy örömmel tettem eleget a felkérésnek, és térek vissza az ASVA élére\".
Búcsúzik
A jogvédő szervezetek közti szimbiózis érdekes vetülete, hogy egyre szorosabb összefonódás alakult ki például a ProArt (Szövetség a Szerzői Jogokért) és az ASVA között, annak ellenére, hogy egészen más dimenziókban képzelték el a szerzői jogsértések definiálását. Mivel az ASVA továbbra sem részesül az üres adathordozók vásárlásakor fizetendő jogdíjakból (közismertebb nevén Artisjus-matrica díj), ezért nem tágít azon elve mellől, hogy a magáncélú letöltés, illetve a fájlcsere minden változata is jogellenes, ezért nemhogy megtűrni nem kellene, de küzdeni kell ellene.
Az otthoni felhasználókat védené a ProArt
A ProArt igazgatója, Horváth Péter a HWSW kérdésére elmondta, hogy ők többek közt azért is harcolnak, hogy az igazságszolgáltatás erőforrásai ne forgácsolódjanak szét azáltal, hogy magánszemélyek ügyeit boncolgatják. Az \"ellenség\" nem az otthoni letöltő, legalábbis a ProArt szerint, hanem azok, akik a warezből vagyonokra tesznek szert, legyen szó akár SMS-warezről, fizetős FTP-ről, vagy esetleg olyan torrentszájtról, ahol pénzért lehet arányt javítani. A magáncélú felhasználásra letöltött filmek, zenék esetében viszont inkább arra kell gondolni, hogy ezek az emberek már egy másfajta szemlélet szerint használják a világhálót, s nekik alternatívákat kell mutatni, nem elrettenteni őket.
Emellett természetesen a ProArt a hatóságokkal is együttműködve igyekszik felderíteni azokat az eseteket, amikor személyek vagy csoportok illegális másolás vagy terjesztés révén tesznek szert bevételre, s a HENT keretében oktatásokat, tréningeket is tart a BRFK és a VPOP embereinek. Ezek Horváth elmondása szerint vegyesen jogi és technológiai tartalmúak, tehát a rend őreit kiképzik arra is, hogyan ismerjék fel, hogyan azonosítsák az illegális kópiákat, illetve a jogi tréning segítségével az ilyen esetek helyes megítélése és kezelése is biztosított.
A hatósági együttműködés egyébként egy kényszerhelyzet a ProArt számára, hiszen ahhoz, hogy bármilyen eredményt képesek legyenek elérni, ahhoz a civil szervezeti státus édeskevés. Nem tudnak semmit csinálni, nem nyomozhatnak, nem szólíthatnak fel senkit semmire, maximum figyelhetnek, beszélhetnek, tájékoztathatnak és felhívhatják a figyelmet a problémákra. Egyedül viszont még ehhez is kevés bármelyik szervezet, ezért is dolgozik együtt a ProArt és az ASVA a HENT-en belül és kívül is.
Van remény
A lelkesedésből működő magyar warez társadalom megnyugodhat tehát, a célkeresztben a \"gonosz nyerészkedők\" lesznek, illetve a jogvédő szervek szeme előtt ma már olyan példák is lebegnek, mint az IndaVideó filmes kezdeményezése, vagy egy nagy pilotként induló magyar filmes szolgáltatás létrehozása. Kezdeményezés indult például arra, hogy a külföldi jogosítástól mentes magyar alkotások számára létrejöjjön egy olyan webes tartalomszolgáltatás, ami megfelel a mai internetezők minden kényelmi és minőségi elvárásának.
Horváth a Coldfusion (CFM) felszámolását is azért tartja fontos momentumnak, mert felhívja a figyelmet arra, hogy a kicsinek tartott magyar piacon is van pénz a zenei és filmes tartalomszolgáltatásban, csak egyelőre a bevételek a fekete gazdaságban realizálódnak.