Bemutatta új szupergépes architektúráját az SGI
Az oregoni Portlandben zajló Supercomputing 2009 konferencián az SGI bemutatta vadonatúj fejlesztésű szuperszámítógépes architektúráját, az Altix Ultravioletet. A következő generációs Intel Xeon processzorokra épülő rendszerek akár kereskedelmi feladatokra is bevethetők.
Itanium helyett Xeon
Megérkezett a régi-új SGI új rendszerarchitekúrája, az Altix UV, amely Intel Xeon processzorokra épül. A vállalat legnagyobb teljesítményű rendszerei korábban Intel Itanium chipeket alkalmaztak, azonban az Intel processzorcsaládjának új tagja, a Tukwila az eredeti tervekhez képest három éves késésben van. Eközben a Xeon-sorozat töretlenül fejlődött és a jövő év elején várható Nehalem EX család már olyan teljesítménypotenciállal bír mérnöki-tudományos területen, amellyel egy ideig a csúcskategóriás RISC chipek sem tudnak versenyezni.
A szuperszámítógépes piacon lényegében egyeduralkodó az Intel, a legutóbbi Top500 listán 402 Intel-alapú rendszer szerepel, amelyek szinte kivétel nélkül Xeon-alapú gépeket takarnak, mivel az Itanium-ütemterv felborulása a partvonalon kívülre helyezte az IA-64 processzorokat a nagyteljesítményű számítástechnika világában. Az egykor kizárólag az Itaniumra építő SGI-nak is vannak már Xeon-alapú rendszerei, az Altix UV azonban nem az Itanium-alapú rendszerek alá tagozódik, hanem a jelenleg elérhető csúcsot jelenti a kínálatban.
Akár 32768 processzor egy gépben
Az Altix UV rendszerek az SGI ötödik generációs globális osztott memóriás (global shared memory) gépei, a vállalat által kifejlesztett UV_HUB rendszerchip segítségével már kezdetben 2048 processzormagig (nyolcmagos Xeonokat figyelembe véve ez 256 foglalatot jelent) skálázható konfigurációk építhetők 16 terabájt osztott memóriával, ami egyedülálló az x86-os világban, más gyártók kínálatában 4- vagy 8-foglalatos gépek jelentik a csúcsot. Az elméleti határ 32768 processzorfoglalatnál húzódik, vagyis az Altix UV architektúra eddig skálázódik, és az x86-os chipek használata miatt módosítás nélkül képes Red Hat vagy SUSE Linuxot, illetve a rájuk írt alkalmazásokat futtatni.
Az Altix UV lelke az UV_HUB, az SGI saját fejlesztésű rendszerchipje, amely a Xeonok által használt Quick Path Interconnect (QPI) interfészhez kapcsolódik és biztosítja a cache-koherens működést a teljes rendszeren, amely akár 32768 processzorfoglalatot és így 260 ezernél is több magot tartalmazhat. Az UV-HUB gondoskodik arról, hogy a processzorok meg tudják címezni az óriási memóriát (53 bites fizikai és 60 bites virtuális címzés), külső címfordítási pufferként (TLB) működik, elvégzi a memóriablokkok másolását, stb. Az Altix UV kétfoglalatos csomópontokból áll, minden csomóponton egy UV_HUB chippel, amely a Xeonok felé két, QPI-n át elérhető, hatalmas memóriához kapcsolódó memóriavezérlőnek látszik. Egy Altix UV rendszer legfeljebb 8 petabájtot kezel.
Kezdetben kétféle konfigurációban lesz kapható az Altix UV, az erősebbik változat (Altix UV 1000) négy rackszekrényt foglal el, összesen 256 nyolcmagos Xeon chipet tartalmaz 16 terabájt memória mellett, becsült teljesítménye 18,6 teraflops. A kisebbik változat 96 processzort és 6 terabájt memóriát kínál két rackben, nagyjából 7 teraflops teljesítmény mellett. Az Altix Ultraviolet gépek piaci megjelenésének ideje egyelőre nem ismert, de az alapjául szolgáló nyolcmagos Nehalem EX processzorok csak jövő év első felében jelennek meg.
Nem csak HPC-re
Az SGI szerint az Altix UV nem csak mérnöki-tudományos feladatokra alkalmazható, hanem a hatalmas osztott memóriás felépítés miatt olyan üzleti alkalmazások számára is megfelelő terep, amelyek minél nagyobb memóriát igényelnek, ilyenek például az adatbázisok, az adatbányászat, az üzleti intelligencia. A cég várakozásai szerint ezzel olyan új vevőket is meg tud majd szólítani, akik korábban HP, IBM vagy éppen Sun szervereket vásároltak kereskedelmi workloadjaik, például adatbázisuk vagy adattárházuk alá.