Megindul az ICANN függetlenedése az Egyesült Államoktól
Szerdán jár le az internet legfelsőbb szintű tartományait felügyelő ICANN szerződése az amerikai kormányzattal, és a várakozások szerint átalakul a szervezet vezetése és felügyelete, csökkentve az amerikai befolyást.
Amerika kezében az internet
Az ICANN, vagyis az Internet Corporation for Assigned Names and Numbers az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériumának felügyelete alatt kapta meg a nemzetközi legfelsőbb szintű domainek (TLD) kezelési jogát, így ez a mai napig lényegében az amerikai kormányzat kezében van, még akkor is, ha gyakorlatilag alig avatkozik bele annak működésébe - figyelmeztető ellenpéldák mindig akadnak. Ez a hatalom történelmi okokra vezethető vissza: az internet elődjének számító katonai számítógép-hálózatot (ARPANET) az amerikai kormányzat pénzelte. A nemzetközi domainek adminisztrálására a kormány jogosította fel az e célból megalakuló ICANN-t, még 1998-ban. Az ICANN kezeli azt a 13 root DNS-szervert is, mely globálisan összehangolja a domainnevek feloldását.
Az ICANN az úgynevezett Joint Project Agreement alatt működik, melyet időről időre hosszabbít meg a minisztérium. Ez most szeptember 30-án, vagyis szerdán lejár, és a várakozások szerint még ezt megelőzően bejelenti az ICANN új működési feltételeit, melyekről egyelőre mélyen hallgatnak a felek. Lényegében minden érintett és szakmabeli arra számít, hogy megkezdődik az ICANN irányításának nemzetközivé tétele, vagyis a szervezet más vezető országok, esetleg meghatározó regisztrátorok és IT-vállalatok részéről is kap megfigyelőket vagy akár igazgatótanácsi tagokat.
Az Economist úgy tudja, hogy még ma bejelentik azt a struktúrát, melyben külföldi kormányok felügyelőbizottságokat állítanak fel, melyek monitorozzák az ICANN tevékenységét négy területen. Ezek a területek a következők: az általános TLD-k terén mutatott verseny, a regisztrálók adatainak kezelése, a hálózat biztonsága és transzparenciája, végezetül pedig az elszámoltathatóság és közérdek szolgálata. Ezzel pedig megindulna az ICANN működésének nemzetközibbé tétele, amit régóta követel gyakorlatilag minden külföldi kormányzat, köztük Viviane Reding infotársadalmi biztos is, aki teljesen globalizált, a privát szférában működő ICANN-t akar látni, messze az állami hatalmaktól.
Jobb volna a status quo?
Nem mindenki ért azonban egyet ezzel. A szólásszabadságért küzdő Reporters Without Borders (RWB), mely az egyes országok internetkorlátozásáról is készít éves jelentéseket, egyenesen semmiféle változást nem akar látni. \"Senki sem becsüli alá annak kockázatait, hogy az internet vezetését egyetlen entitás irányítja. Jobb megoldás híján azonban úgy gondoljuk, jobb volna nem belekontárkodni ebbe a mechanizmusba\" - fogalmazott Jean-Francois Julliard, a szervezet titkára. Az RWB szerint nem szabad külföldi országoknak beleszólási jogot adni, ezzel ugyanis a cenzúrázó hatalmak is asztalhoz ülnének. \"Előnyben részesítjük a jelenlegi rendszert, melynek bár megvannak a hibái és gyengeségei, sosem fenyegette az online információ szabad áramlását.
A legutóbbi emlékezetes incidens, mikor az amerikai kormányzat élt súlyával, és megvétózta a pornós oldalaknak szánt .xxx legfelsőbb szintű domaint. Természetesen ekkor sem a tartalom korlátozásáról volt szó, hanem egyszerű politikai érdekről, miután az akkor még republikánus, konzervatív kormányzat nem akarta felvállalni, hogy jóváhagyja az online pornó intézményesülését, azaz elfogadja létjogosultságát. Az ICANN függetlenedési törekvései hosszú évekre vezethetők vissza, 2006 végén pedig egy nemzetközi érdekegyeztető találkozót követően elfogadta 2010-ig szóló stratégiáját, melynek legfőbb eleme, hogy függetlenedjen az Egyesült Államok kormányzatától, és egy valóban nemzetközi részvételű szervezetként működjön, átlátható, hatékony módon. Ennek egyik mérföldköve lehet a küszöbön álló új működési szerződés is.