:

Szerző: Bodnár Ádám

2009. szeptember 24. 10:44

Valós idejű ray tracing az Intel új grafikus chipjével

Elsőként volt látható működés közben az Intel masszívan párhuzamos grafikus chipje, a Larrabee. Az Intel Developer Forumon Sean Maloney, a cég alelnöke elárulta, elsőként csúcskategóriás grafikus kártyákon lesz hozzáférhető a chip.

Valós idejű ray tracing

Az Intel fejlesztői konferencián elsőként mutatta be működés közben a Larrabeet, amely a vállalat masszívan párhuzamos grafikus processzora. A demó során a chip valós idejű ray tracing renderelést végzett egy hatmagos, 32 nanométeres, Westmere architektúrára épülő processzor társaságában az Enemy Territory: Quake Wars játékban. A Larrabee erejét jól mutatja, hogy az Intel a tavalyi IDF-en egy hasonló demót mutatott be két évvel ezelőtt, ami azonban akkor négyutas, négymagos Xeonokból álló szerveren futott.

Sean Maloney, az Intel Architecture Group vezetője kérdésre válaszolva elmondta, a Larrabee különálló grafikus kártyán is megvásárolható lesz majd csúcsteljesítményű PC-khez és munkaállomásokhoz. \"Érkezik egy diszkrét termékünk\" - mondta Maloney. A végső cél azonban az, hogy a Larrabeet integrálják a processzorokkal különféle szegmensek számára. Az első, Larrabeet integrálva tartalmazó processzor kódneve Haswell, 22 nanométeres csíkszélességű technológiával készül majd és várhatóan 2011-2012 körül kerülhet piacra. Maloney elmondása szerint a távlati cél az, hogy a Larrabee vagy valamilyen leszármazottja akár a mobil eszközökbe,például okostelefonokba szánt chipekben is felbukkanhasson.

\"\"

Mi is az a Larrabee?

Amint az ismert, a Larrabee egy masszívan párhuzamos architektúra, melynek 45 nanométeres implementációja várhatóan több tucat, egyes becslések szerint akár 32 módosított x86-os magból épül fel, melyeket körbusz köt össze. Az x86-os magok a szoftveres kompatibilitást és a vezérlést szolgálják, a számításokat az 512 bit széles vektoros végrehajtóegységek végzik, melyek például 16 pixelen tudnak egyszerre manipulációt végrehajtani, vagy 8 darab 64 bites precizitású matematikai számítást elvégezni.

A Larrabee új utasításarchitektúrával is rendelkezik, az x86-ot a Larrabee New Instructions (LRBni) egészíti ki, mely több mint 100 új utasítást hoz magával, többségükben vektorosakat. Bár az Intel célja elsősorban a grafika volt, és támogatja a DirectX és OpenGL kódúttal bíró rendereléseket is, az utasítások túlnyomó része általános célú, vagyis más feladatokra is alkalmazható, így a Larrabee lényegében egy rugalmasan programozható vektorizált processzor, amelyet egyébként grafikus számításokra is hatékonyan lehet használni. Ennek bizonyítéka az IDF-en bemutatott demó is, hiszen a ray tracing egész más jellegű számításokat követel meg mint amik a grafikus API-k (DirectX, OpenGL) futtatásához szükségesek.

Bár az Intel állítása szerint a Larrabee tervezési fókuszát a grafika képezte, valójában a 3D grafikán kívüli területek védelme az elsődleges, stratégiai feladata. A Larrabee gyorsítókártyaként is funkcionálhat PC-kben és szerverekben egyaránt, multimédiás feladatok, műszaki-tudományos, üzleti célú kalkulációk végzésében. Ezekre a területekre ugyanis egyre nagyobb veszélyt jelentenek az egyre rugalmasabba programozható grafikus processzorok, jelenleg főként az NVIDIA chipjei.

2010 elején jöhet

A Larrabee érkezésének időpontjáról Maloney nem árult el részleteket, azonban áprilisban, a kínai Intel Developer Forumon Paul Otellini, a cég elnök-vezérigazgatója 2010 elejére ígérte a chipet. A rivális NVIDIA-tól származó pletykák szerint azonban a Larrabee-projekt egyelőre nem áll úgy, ahogy az Intel szeretné és állítólag ezzel kapcsolatos Pat Gelsingernek, az Intel műszaki igazgatójának távozása is.

a címlapról