Exkluzív: első benyomások a Nokia N900-ról
Bátor lépésre szánta el magát a Nokia, Linux-alapú operációs rendszerrel dob piacra hamarosan okostelefont. Az N900-at a hazai szaklapok közül elsőként mutatták meg nekünk a Nokia budapesti munkatársai, hogy ízelítőt kapjunk a Maemo platform legújabb verziójának képességeiből.
A Nokia augusztus végén, pár nappal a Nokia World rendezvény előtt jelentette be, hogy a nagyobb piacokon még októberben a boltokban lesz az N900, mely a cég okostelefon-kínálatának egy új irányvonalát jelöli ki. A csúcskategóriás készüléken a Linux-alapú Maemo legújabb, 5-ös verziója fut, a felhasználói felület, csakúgy mint a szoftverháttér ezért gyökeresen különbözik a Nokia által eddig pártfogolt Symbiantól.
Az N900 a hardvert tekintve már kevéssé egyedi, de ettől még a mai csúcskategóriás okostelefonokkal vetekszik a tudása: a mobilba ugyanaz az ARM Cortex A8 + PowerVR SGX rendszerprocesszor került, ami az iPhone 3G S-t és a Palm Pre-t is hajtja, ráadásul a rendszermemória is egyformán 256 megabájt a három készüléknél (az N900-ban 1 GB alkalmazásmemória található, ebből 256 MB RAM, 768 MB virtuális memória).
Az N900 azonban 32 gigabájtos flashmemóriás háttértárat kap majd, mint megtudtuk - akárcsak az N97-nél -, ebből a telefonból sem lesz olyan változat, melyet kisebb kapacitású tárhellyel árul majd a Nokia. A telefont egyébként nettó 500 eurós ajánlott fogyasztói áron fogják kínálni, a cég hazai képviseleténél azonban egyelőre nem tudták megmondani, hogy ez az összeg forintosítva hogy alakul majd, de a hasonló szegmensben szereplő N97 induló árát figyelembe véve nem lennénk meglepve, ha készülék hazai listaára elérné a 200 ezer forintot.
Valamit valamiért
A Nokia N900-ból két készüléket is megmutattak nekünk a Nokia hazai képviseleténél. A szétcsúsztatható QWERTY-billentyűzetes okostelefon jókora házat kapott, melynek csak a kijelzőoldali pereme fém, a burkolat többi része műanyag, akárcsak az N97-nél. Az összeszereléssel és az anyagválasztással nem találtunk problémát, jól összerakott készülék benyomását keltette mind a kettő.
A 3,5 hüvelykes, 800x480 pixeles rezisztív érintőkijelző a telefon síkjában csúszik hátra, és fedi fel a háromsoros klaviatúrát, melyen picivel nagyobbak a gombok, mint az N97-en. Bár többen a négy- vagy ötsoros billentyűzetre esküsznek, az N900 gombjai pár perc gépelés után megszokhatók (az elrendezés egyébként a hamarosan bemutatkozó Nokia N97 minit idézi).
A telefon előlapján semmilyen kezelőgomb nincs, minden funkció az érintőkijelzőn keresztül érhető el, a hívásfogadást és a hívás bontását is beleértve. Az kijelzőn több képernyő egyidejű használatát is támogatja, a különböző, widgetekkel, alkalmazásokkal vagy éppen kontaktokkal telitűzdelt, teljesen személyre szabható képernyők közt ujjunk oldalra húzásával, vagy - a beépített gyorsulásérzékelő szenzor révén - a telefon mozgatásával lehet váltani. A bemutatóból kiderült, hogy a kezelőfelület kiválóan használható ujjal, de a Nokia egy cerkát is elrejtett az N900-ban, biztos ami biztos.
Böngészés ahogy egy PC-n
Nem mondhatni, hogy az N900 ne használná ki az erős hardverben rejlő lehetőségeket, hiszen a telefon olyan szintű multitasking-támogatást nyújt, melyet eddig egyetlen okostelefonnál sem láttunk korábban: az alkalmazások bármikor háttérbe küldhetők, a különböző futó programok közt a PC-s operációs rendszerek feladatütemezőjéhez hasonlóan kis előnézeti képeken lehet váltogatni. A demó során hat alkalmazás futott egyszerre a telefonon, de a Nokia illetékese szerint ez még bőven kevés a hardver megizzasztásához.
Az N900-ról már most látottak alapján is kijelenthetjük, hogy a legteljesebb böngészési élményt nyújtó mobiltelefon, hiszen a Mozilla által fejlesztett böngésző minden weboldallal elboldogul, nem akadály sem a Flash, sem a JavaScrip tartalom. Ezt az akadályt eddig egyetlen készülékgyártó sem tudta hibátlanul venni, a Nokia N900 tehát új korszakot nyithat a mobilos böngészés történelmében.
A böngésző a klasszikus multitouch zoomot nem támogatja, cserébe négyféleképpen lehet nagyítani: egyszeri érintésre a tartalmat egy lépésben nagyítja a telefon, folyamatos érintésre fokozatosan zoomol, emellett az ujjunkkal a képernyőn körözve is zoomolhatunk. Ha ez sem lenne elég, a telefon élén található hangerőszabályzóval is nagyíthatunk, kicsinyíthetünk.
Az N900 egy multimédiás okostelefon, a hátoldalán egy 5 megapixeles, Carl Zeiss optikás kamerával és persze beépített médialejátszóval. A szoftver az összes ismert és kedvelt fájlformátumot ismeri (beleértve ez MP3-at és az XviD-et is), egyedül a jogvédett tartalmakkal nem tud mit kezdeni. A filmek a 800x480 pixeles kijelzőn szépen mutatnak, hangjukat 3,5 mm-es aljzatva csatlakozó fülhallgatón élvezhetjük, de ugyanezen a csatlakozón keresztül, az N900 képe egy speciális kábellel tévére vagy monitorra is köthető. Említésre méltó még a fotóböngésző, amelyben a képeket fel is címkézhetjük, majd ezek alapján rendezhetjük, kereshetjük gyűjteményünket. Az N900 32 gigabájtos háttértárán (ami memóriakártyával tovább bővíthető) elég sok fotó elfér ahhoz, hogy érdemes legyen a kezdetektől fogva címkézni őket, így később könnyen megtalálható bármelyik.
Közösség mindenek előtt
A Nokia N900 alighanem megdobogtatja majd közösségi hálózatokért és chatelésért rajongó felhasználók szívét, a kapcsolatokat és üzeneteket kezelő modulokba ugyanis gyakorlatilag az összes létező szolgáltatást integrálták, igaz, a HTC telefonoknál látott Facebook- és Twitter állapotjelentések automatikus megjelenítését egyelőre nem támogatja a gyári szoftver. A bépített A-GPS-t viszont nem csak navigációra használhatjuk a Nokia Mapsszel, hanem pozíciónkat csatolhatjuk az üzenetküldőnkön megjelenő profilunkhoz, így aki fel szeretné venni velünk a kapcsolatot, rögtön látja, hol vagyunk. A képesség a bemutató alapján ráadásul finomhangolható, be lehet állítani hogy tartózkodási helyünk pontos címét küldje el a szoftver, csak a kerületet ahol járunk, esetleg csak a várost, de persze is ki is lehet kapcsolni, ha nem akarjuk hogy állandóan nyomon követhetőek legyünk.
Balra az N900, jobbra az N97 mini
Az N900 többféle azonnali üzenetküldőt támogat, köztük a Skype-ot is, ráadásul a Nokia állítása szerint a kliensprogram VoIP-funkcióját is lehet majd használni telefonálásra - ebbe a legendásan zsarnoki módon tárgyaló Apple-nek egyszer már beletört a bicskája, kíváncsian várjuk, hogy a Nokia hogyan tud megállapodni az operátorokkal. A telefon a regisztrált kliensekből kinyert kapcsolati információkat megpróbálja összefésülni a névjegyzékben tárolt adatokkal, mely meglepően jól működik, kiterjedt kapcsolati hálónál azonban eleinte jó eséllyel a káosz lesz az úr a telefon névjegyzékében. Az N900 szoftvere egyébként a Skype, az Ovi Chat és a Gtalk üzenetküldő mellett az összes Jabber és SIP protokollra épülő megoldással kompatibilis, de a lista a megjelenésig még változhat.
A további finomságok közé tartozik, hogy a telefon teljes mértékben képes a felhasználó igényei szerint használni az adatátviteli lehetőségeket (mobilnet, WLAN), azok közt gyakorlatilag észrevétlenül tud váltani, emellett - természetesen csak WLAN-on keresztül kapcsolódva - lejátssza az otthoni hálózaton tárolt médiatartalmakat is. A kezdeti alkalmazásválasztékról egyelőre még a Nokiának sincs pontos képe, tekintve azonban, hogy a Maemo platform évek óta létezik (ez szolgál a Nokia N770, N800 és N810 Internet Tableteken), a fejlesztésekhez minden lehetőség adott, ráadásul már most is több száz külsős fejlesztési projekt fut. Aki kíváncsi arra, milyen szoftverek állnak máris rendelkezésre, látogassa meg a www.maemo.org oldalt.
Kérdéses azonban, hogy a Nokia, mint a platform egyedüli támogatója, képes lesz-e olyan népszerűséget kovácsolni a Maemónak, mely újabb alkalmazások tömkelegének megjelenését eredményezi. Mindezt ráadásul úgy, hogy a finn cégnek az ismételt nyilatkozatok szerint esze ágában sincs lemondani a Symbianról, azaz házon belül két platformra is kell fókuszálnia. A Maemo a Symbiannel ellentétben teljesen nyílt platform, közvetlen ellenfelének így leginkább a szintén linuxos alapokon nyugvó Android tekinthető, csakhogy a Google operációs rendszere mögött - a Nokiát leszámítva - ott sorakozik szinte a teljes iparág.
Az N900-zal nem tudtunk közelebbről megismerkedni, de az első benyomás alapján kiváló okostelefon, a Maemo 5 pedig már első ránézésre is sokkal jobb bármelyik Symbian-verziónál. A platform - illetve közvetlenül az N900 - sikerét mégis az határozza meg, hogy a Nokia, mint a világ vezető mobilgyártója, kellően nagy lobbierőt tud-e képviselni ahhoz, hogy a fejlesztőket rávegye, ne csak az androidos készülékekre, netán az iPhone-ra koncentráljanak, hanem készítsék el az alkalmazásuk maemós portját is. Ha ez sikerül, az N900-on nem fog múlni semmi.