Minden második magyar netezik
A magyar lakosság fele legalább havi rendszerességgel használja az internetet, derül ki a Gfk Csoport által 13 közép- és kelet-európai országban 2009 májusában készített felmérésből. Az adat optimizmusra is adhatna okot, ha Szlovéniában, Ausztriában és a balti államokban ugyanez az arány nem lenne bőven 55 százalék felett.
Jók vagyunk, de mégsem
Magyarország felzárkózása a digitális korszakhoz szerencsére a térség átlagánál gyorsabban zajlik, az internethasználók aránya egy év alatt 11 százalékponttal nőtt, a háztartások internetkapcsolattal való ellátottsága is 48 százalékon áll, amivel előkelő helyet foglalunk el a régióban. 2008-ban az előző felmérés szerint a térségben még az emberek alig 40 százaléka élt az online lehetőségekkel, s feltehetőleg a mobilinternet terjedésének, illetve az eddigieknél is olcsóbb belépőcsomagoknak és a kombinált TV-internet-telefon akcióknak köszönhetően komoly ugrás következhetett be.
Az északi országok és Szlovénia ugyanakkor egy teljesen másik ligában versenyeznek már, hiszen a balti államokban 70, Szlovéniában 68 százalékos az internetpenetráció. A négy visegrádi országban ehhez képest mindössze a lakosság 51-52 százaléka használja a világhálót havonta legalább egyszer. Ennél is rosszabb a helyzet a balkáni országokban, ahol mindössze 31-15 százalék a netezők aránya. A felmérésben résztvevő országok közül a sereghajtók pedig Oroszország és Ukrajna, ahol csak minden ötödik ember él online életet.
Sokan interneteznek otthon is
Azokban az országokban, ahol az internet népszerűbb – tehát a balti lakosság, a szlovénok és az osztrákok körében –, a lakosság nagyobb arányban rendelkezik saját otthoni hozzáféréssel is. Ez leginkább az észtekre és a szlovénekre jellemző, háztartásaik háromnegyede rendelkezik online kapcsolattal. E két országot Lettország és Ausztria követi 60 százalékos otthoni internet-ellátottsággal. Magyarországon 1,9 millió háztartásban van valamilyen internetelőfizetés, ami az összes háztartás 48 százaléka, ez a tavalyi 36 százalékhoz képest jelentős előrelépés.
A kutatási jelentés szerint viszont ez a fejlődés nem stabilizálódik, sőt már idén erősen megtorpanhat a növekedés. Ennek okai közt egyrészt a gazdasági válság hatásait említik,a megszorítások, a növekvő hitelterhek és a munkanélküliség növekedése mellett a még offline családok közül jóval kevesebben éreznek majd motivációt az internetre csatlakozáshoz, mivel számukra nem számít nélkülözhetetlen szolgáltatásnak az internet. Másrészt az úgynevezett digitális plafon eléréséhez is közel vagyunk, vagyis a jelenleg internetezők száma és a számítógépet egyébként használók, vagy használni szándékozók között száma között mára minimálisra csökkent a különbség.
A mobilnet húzza a számokat
A fenti szempontok és a technológiai trendek együttes figyelembevételével a korábban a szélessávú forradalom motorjának számító ADSL szerepét mostanra átvette a kábeles internet. Az új megoldások közül pedig a mobilinternet jut egyre nagyobb szerephez. A vezeték nélküli szélessávú internet legnagyobb előnye ugyan a hordozhatóság, de ennek ellenére nagy arányban használják az emberek helyhez kötve, a vezetékes előfizetések alternatívájaként is.
Az NHH legfrissebb mobilinternet-gyorsjelentése szerint 2009 június végén 507 ezer aktív mobilinternet-előfizetés volt hazánkban, igaz a májusi 42 ezres növekedés után júniusban mindössze 29 ezerrel nőtt az ügyfelek száma. A forgalmazásban résztvevő előfizetések alapján a T-Mobile és a Pannon piaci részesedése is nőtt, előbbié a májusi 48,44 százalékról 50,14 százalékra, utóbbié pedig 23,02 százalékról 23,76 százalékra. Ugyanakkor a Vodafone részesedése 28,55 százalékról 26,09 százalékra csökkent júniusban.
A számok értelmezéséhez viszont figyelembe kell venni, hogy a nyári időszak nem kedvez az internet-előfizetések piacának. A HWSW kérdésére korábban több szolgáltató is egybehangzóan az állította, hogy a \"jó idő\" a meglévő ügyfelek esetén is 20 százalékos forgalomcsökkenést jelent. Ez a trend valószínűleg tettenérhető az új előfizetések számában is.