Elhunyt Chris Hipp, a blade szerverek atyja

A nagy ötlet

A Hippster.com weboldalon Hipp röviden leírja a blade szerverek történetét. Elmesélése szerint a 90-es évek végén pattant ki az agyából az ötlet, hogy az adatközpontokba telepített 1U szerverek sokaságát valamilyen hatékonyabb rendszerrel kellene kiváltani, ami kevesebb hűtést és kábelezést igényel, egyszerűbben telepíthető, szervizelhető és menedzselhető. Akkoriban kezdték el az adatközpontokban a RISC-gépeket leváltani az x86-os kiszolgálók, a NetBurst mikroarchitektúrára épülő Xeonok azonban sok energiát igényeltek és nagyon melegedtek, tehát a hűtéshez is sok energiára volt szükség.

Hipp elmondása alapján akkoriban még nem látszott, hogy a fogyasztás és a hőleadás az adatközpontok egyik első számú problémájává növi ki magát, és hogy a blade lesz az iparág következő nagy dobása, ő csupán azt látta, hogy az internetszolgáltatónál, ahol akkoriban dolgozott, mennyi problémát jelentenek az egyre szaporodó 1U szerverek. Új, hatékonyabb megoldásra volt szükség.

A blade szerverek megszületéséhez az a felismerés vezetett, hogy a jövőben még erőteljesebben terjedni fognak a kis x86-os szerverekből összeállított megoldások, egyre több RISC-rendszert leváltva. A sok szerver elhelyezése ugyanakkor nem hatékony, hiszen mindnek saját háza, tápegysége, kábelezése van, a redundancia megszüntetésével olcsóbbá válhatnak a gépek, zavartalanabb lenne a légáramlás, összességében hatékonyabb lenne az üzemeltetés.

Megszületik az első blade

1999-ben Hipp otthagyta addigi munkaadóját, a Compaq-tól érkezett társaival együtt megalakította a RocketLogix vállalatot és megkezdődött az első blade szerverek fejlesztése. Elsőként az Intel alacsony fogyasztású mobil Celeron processzoraira esett a választás, azonban mikor a Transmeta bejelentette a Crusoe TM5600-at, amely még a Celeronnál is kevesebb energiával beérte, így lehetővé vált a blade-ek \"sűrítése\". Egy 3U kivitelű keretbe 24 darab Crusoe-alapú blade-et lehetett elhelyezni, azaz egy szabványos 42\" rackbe 336 processzor fért el.

Egy korai prototípus (Fotó: Hippster.com)

2000-ben elkészültek az első tanulmányok a megvalósíthatóságról, az előzetes piaci felmérések pedig azt igazolták, hogy a koncepció betalált. Áprilisban a RocketLogix a barátoktól és családtagoktól kölcsönkért 1 millió dollárból elkezdte az első prototípusok elkészítését. A működő rendszerek birtokában a cég befektetőket keresett és talált, így megkezdődhetett a felkészülés a blade szerverek piaci bevezetésére. 2001-ben a vállalatot átnevezték RLX Technologies-ra, ugyanennek az évnek a nyarán pedig a vállalat bejelentette a világ első blade szerverét.

2002 májusában az amerikai energiaügyi minisztérium Los Alamos laboratóriumában beüzemelték a Green Destiny nevű rendszert, amely 240 darab blade szerverből állt -- ezzel a formátum bekerült a nagy teljesítményű számítógépeket üzemeltető szervezetek érdeklődési körébe is. A blade koncepció szinte futótűzként terjedt el az iparágban és a nagy szervergyártók sorra mutatták be hasonló gépeiket, megalakultak az iparági koordinációt végző testületek és szervezetek. 2003 elején már minden nagy szervergyártó kínált blade rendszereket.

Nagy siker, de nem az RLX-nek

A blade-ek villámgyorsan meghódították az ipart és egycsapásra a legnagyobb növekedést elérő szegmensévé váltak a szerverpiacnak. A töretlen emelkedésnek csak a 2008-ban beütő recesszió tudott megálljt parancsolni, ennek hatására 2009 első negyedévében a blade-piac is visszaesett. A blade szerverek bevétele így is 1,1 milliárd dollárt tett ki, ami a teljes piac több mint 11 százaléka.

Időközben kiderült, a Crusoe processzorokkal az RLX rossz lóra tett, hiába működött jól a blade koncepció, a chipek nem voltak elég erősek ahhoz, hogy szerveralkalmazások futtatásához komolyan számításba lehessen őket venni. A nagy szervergyártók Intel és AMD chipekre alapozták kínálatukat és gyorsan le is győzték a kategóriát megalkodó, úttörő RLX-et, amely 2004-ben végül ki is vonult a hardverpiacról és helyette Control Tower nevű blade-felügyeleti szoftvermegoldására koncentrált. 2005-ben a HP felvásárolta az RLX Technologies-t, hogy erősítse felügyeletiszoftver-portfólióját. Hipp azonban ekkor már nem volt a vállalatnál, tanácsadó céget alapított, amely startupok segítését tűzte ki célul, de iparági szervezetekben levő tagsága révén továbbra is aktív szereplője, alakítója volt a blade-iparnak.

A 49 éves Chris Hippet tegnapelőtt szívroham ölte meg 49 évesen. A sors fintora, hogy a blade-ek atyja igazi sportember, megszállott kerékpáros, a hétszeres Tour de France-győztes Lance Armstong személyes barátja volt