HTC Touch Diamond2: non plusz ultra

Minden benne van

Ha feltesszük a kérdést, hogy mit szeretnénk látni egy okostelefonban, a Touch Diamond2-vel is válaszolhatunk. A HTC magasra emelte a mércét, hatalmas felbontású kijelző, GPS-vevő, használható felbontású fényképező, HSUPA-adatátvitel, giroszenzor, Wi-Fi, Bluetooth, és még hosszasan sorolhatnánk, mi minden van benne. Egyedül talán az SMS-királyoknak, a sokat levelezőknek, és az azonnali üzenetkezelő alkalmazást állandóan futtatóknak hiányozhat a QWERTY-billentyűzet, ezt egyetlen virtuális billentyűzet sem tudja megfelelően helyettesíteni.

A TouchFlo 3D jó

Ha a billentyűzet számunkra nem nagy veszteség és a telefonnal nem akarunk állandóan \"szövegelni\", tökéletes a Diamond2. A 3,2 hüvelykes, érintésérzékeny kijelző 800x480 képpontot jelenít meg, ráadásul a Windows Mobile 6.1 operációs rendszerre húzott kezelőfelület is jól használható. A Diamond2 TouchFlo 3D felszín alatt futó Windows Mobile a felhasználó felé szinte teljesen láthatatlan, szinte minden, gyakran használt funkciót elfedi .

A Diamond2 kijelzőjén háttérképként egy épp készülő grillcsirke is jól mutatna, a panel köré a tervezők olyan fémburkolatot terveztek, mely az inox tűzhelyeket idézi. A telefon külsejével nem az extravagáns kinézet kedvelőit próbálja megszólítani, helyettük azt a tehetősebb réteget, mely egy telefonban elérhető maximumot a legkevésbé hivalkodó köntösben szeretné a zsebbe csúsztatni. A négy előlapi, fehér háttérvilágítással ellátott gomb ebbe a dizájnba jól illeszkedik, kettő közülük a hiváskezelésért felel, a maradékból az egyik a start menüt indítja, a másik pedig a \"vissza\" gomb.

A vas

A 107,8x53x13,7 milliméteres, 118 grammos mobilban sornégyes helyett V8-as szív dobog, ebben a készülékben 288 megabájtnyi memória mellett villantja meg fogait igazán az 528 megahertzes Qualcomm MSM7200A processzor, mely tényleg gyorssá teszi a telefont, illetve a menüjét. Elsőre furcsa lehet, hogy az előd Diamond 4 gigabájtnyi beépített memóriája az utódban nincs meg, de azt microSD-kártyarés helyettesíti, így a memória olcsón lehet a későbbiekben nagyobb, igaz a méretesebb készülékház részben emiatt is vastagabb. A Diamond2 kijelzője sajnos árnyékhoz szokott, direkt napsütésben szinte olvashatatlan.

A főképernyő alaphelyzetben régi, mechanikus, számkijelzős ébresztőórák fehér lapjait pörgeti, mely alatt a dátum is leolvasható, illetve a naptár is indítható. Az alsó sor a gyorsindítóé, ahol a főképernyő mellett a sokszor hívott partnerek, az üzenetkezelés, az email, az internet, a naptár, a fotók és a videók, a zene, az időjárás, valamint a beállítások kaptak külön fület. Bár a Diamond2-ből egy toll is kihúzható, a TouchFlo 3D ujjal is igen kényelmesen kezelhető, ráadásul az animációk is szépek, folyamatosak, öröm használni a készüléket. Az SMS-ek, vagy épp a kijelzőből kifutó menüpontok iPhone-szerűen ujjal továbbgörgethetők, természetesen ezek csak kiragadott példák, a görgetés lehetősége mindenhol rendelkezésre áll, ahol arra szükségünk lehet.

Fotó és böngésző

Kifejezetten örültünk annak, hogy bár a mobilt Windows hajtja, annak lehető legtöbb jellegzetessége rejtve marad. Sokkal inkább, mint a gyártó bármelyik eddigi TouchFlo kezelőfelülettel ellátott termékének esetében. ilyen például a Start menü is, melyet a Diamond2 végre sajátra cserélt. A sorokba rendezett pontokat itt ikonos megjelenítés váltja, a felsoroláshoz saját szánk íze szerint vehetünk fel újakat. A Start menü mellett az összes program is kijelezhető, a sötét háttér ekkor fehérre vált, de stílusban a kettő egyezik. Kicsit hiányoltuk a csoportos rendezést, itt a lehetőségek mint egy nagy zsákban, össze-vissza követik egymást, jobban tetszett volna, ha alcsoportokba rendezve vártak volna ezek, igaz ekkor nem lett volna szükség az ujjas görgetésre.

A Diamond2 zongoralakk hátlapján egy szálcsiszolt alumínium háromszögből tekint ki a fotómodul, mely 5 megapixeles fényképeket készít, élességállítása autofókuszos rendszerű. A képek telefonhoz mérten igen szépek, akár az élességet, akár a színeket nézzük, ráadásul a mobil VGA-felbontású mozikat is készít és makróban is igen erős. Az érintőképernyő a képkészítés közben is jól jön, rajta keresztül megmutathatjuk, hogy a mobil a kép mely részére élesítsen. A Diamond2 az elkészült képek lejátszása mellett más fényképezővel készített fotók kijelzésével is megbirkózik, megetettünk vele egy 15 megapixeles fotót is, melyet gyorsan mutatott meg és még bele is nagyíthattunk.

Talán itt érdemes megjegyezni, hogy a kijelző érintésérzékeny területe a panelen kívülre is terjeszkedik, a kijelző alatti sáv a nagyításra és kicsinyítésre szolgál, ez a weboldalak olvasása közben jöhet jól. Az Opera-alapú, gyárilag telepített böngésző (mellette az Internet Explorer is megtalálható) okosan gazdálkodik a képernyőterülettel. A weboldalak közel olvashatatlan betűméret mellett asztali gépen megszokott módon is megjeleníthetők, ám linkre kattintani ekkor nem enged a készülék, feltételezi, hogy csak foltokat látunk a tartalomból. A nagyítás után, -- mely igen gyorsan megy végbe, a mobilra keveset sem kell várni -- azonban navigálhatunk kedvünkre. Érdekes, hogy a fejlesztők arra is figyeltek, hogy az egyhasábos nagyítás esetén a görgetés közben oldalirányba véletlenül se csúsztassuk el az épp olvasott sorokat, mintha azok függőleges irányban sínen járnának, 10-15 képpontnyival több kell ahhoz, hogy jobbra-balra is elmozduljanak. Ez egy nagyon kényelmes és hasznos figyelmesség a HTC részéről.

Maga a netezés elég gyors, a mobilban egy olyan HSUPA-adapter közvetíti az adatokat, mely 7,2 Mb/s letöltést és 2 Mb/s feltöltést kínál. Ez azt jelenti, hogy a weboldalak mellett még a Youtube videomegosztó klipjei is maximális kényelemmel nézhetők meg (ehhez keresővel ellátott kliensprogram is a rendelkezésre áll), várni alig kell a töltésre, a lejátszás pedig folyamatos és akadásmentes. A Diamond2 a HSUPA-adatátvitelről WLAN-ra is válthat, a telefon 802.11 b/g szabványú hálózatokhoz képes csatlakozni Teljes képet a Bluetooth 2.0 A2DP adóvevővel adhatunk, ez az adapter problémamentesen csatlakozhat a közeli eszközökhöz, ezek alól az asztali-, vagy hordozható számítógépek, mobiltelefonok, vagy akár a vezeték nélküli sztereó headsetek sem kivételek. A Wi-Fi rádiót és a HSUPA adaptert hosszasan próbálgattuk és igen stabilnak bizonyult mindkettő.

Zene, film, GPS, akkumulátor

Fontos dolog egy okostelefonnál, ha azt mobilként is remekül lehet használni, illetve az is, ha a hangminőség ekkor is megfelelő. A Diamond2 esetében a hívásfogadást a kijelzőn is intézhetjük, bejövő hívás esetén egy csúszkát kell balra vagy jobbra eltolnunk a fogadáshoz vagy elutasításhoz, szerintünk az egyszerű bökdösés gyorsabb és egyszerűbb lett volna. A hangminőségre nem lehet panaszunk, teljesen megfelelően hallottuk beszélgetőpartnerünket, és ő is jól hallott minket még szeles helyszíneken is.

A HTC Touch Diamond2 a zenehallgatás tekintetében is igen szépen domborít, bár a mellékelt headset furcsa formájú, hangja közel elsőosztályú. Szerencse, mivel a telefonon nincs 3,5 mm-es fülhallgató-csatlakozó, így kénytelenek vagyunk a mellékelt headsetet használni. Örvendetes, hogy a készülék kellően nagy hangerőt küld a torzításra, recsegésre nem hajlamos membránoknak, a hangszínre pedig egy tízsávos hangszínszabályzóval lehetünk hatással. Maga a zenelejátszó alkalmazás is igen kellemes, ujjal lapozgathatók az albumborítók és természetesen számléptetésre is ad lehetőséget. Ha meguntuk a tárolt zeneszámokat, hallgathatjuk az RDS-es FM-rádiót is, melytől talán egy kicsit jobb vételre számítottunk. Igaz ezt pontosan mérni nehéz, a vételre a felhős égbolt és a páratartalom is kedvezőtlen hatással lehet.

A Diamond2 a DivX állományokat megfelelő lejátszóprogram (Core Player) használata mellett folyamatosan is képes vetíteni, átkódolásra legfeljebb azért van szükség, hogy a memóriakártyán több mozi is elférjen. Próbánk során a telefon a 4-500 kbit/s bitrátájú, asztali gépekre szánt, akár \"kétlemezes\" mozikkal is elboldogult, azok lejátszása is folyamatos volt. A GPS-vevő képes együttműködni a Google Maps-szel és az iGo 8-cal is, ekkor akár 7-8 műhold adatai is rendelkezésre állhatnak a helymeghatározáshoz. A mobil 1100 mAh-s akkumulátora bármennyire is masszív, azért Párizsig nem tart ki, hosszabb utakra a külön megvásárolható szivargyújtó-töltő és az autóstartó beszerzése feltétlenül ajánlott.

Egy okostelefonnál a rövid akkumulátoros üzemidő mindent elronthat, e tekintetben a Diamond2 kifejezetten jól szerepelt. YouTube-videók lejátszása, némi Wi-Fi, és 3G netezés, valamint zenehallgatás után érzésből vagy két pálcikát saccoltunk volna le a teljesen feltöltött állapotból, ám az rendíthetetlenül tartotta a négyet. A gyár 500 órás készenlétet és 300 percnyi beszélgetési időt adott meg, szerintünk csak és kizárólag telefonként, óvatosan használva a Diamond2 képes is lehet az ehhez közelítő időkre.

A HTC Touch Diamond2 hozza a gyártóra jellemző jó minőséget, bár a névválasztás ennél a mobilnál nem a leghelyesebb, az előd drágakő-stílusjegyeit itt maximum az optika háromszög keretében találhatjuk meg. A headsetet és töltőegység-adatkábel párost is tartalmazó fekete doboz kártyafüggetlen készülékkel 145 ezer forintért lehet a mienk, ám az áron egy szolgáltató hűségszerződése jelentős mértékben faraghat, ezeket az akciókat érdemes figyelni, ha a Diamond2-ben gondolkodunk.