Tojáshéjakon lépdel a Google

Az Egyesült Államokban évtizedek óta az antitröszt perek jellemzően technológiai cégeket sújtanak. Korábban az AT&T, mint telefonmonopólium, majd az IBM, mint számítógép-gyártó óriás, az utóbbi években pedig a piacot személyi számítógépekre szánt szoftverekkel taroló Microsoft került a vizsgálatok középpontjába. Ennek ellenére a Bush kormányzat idején nem voltak túlzottan fenyegetve a domináns cégek, de az új Obama adminisztráció hozzáállása alapján úgy tűnik, változik a helyzet, vélik a New York Timesnál.

Elkanászodtak a technológiai cégek

Sőt, a szigorodó amerikai mentalitás teljes mértékben illeszkedik az Európai Unió a mostanában jellemző gyakorlatához. A Microsoft szorongatása mellett épp múlt héten büntették meg az uniós hatóságok több mint 1 milliárd euróra az Intelt a processzorpiac befolyásolása miatt. Ez utóbbival kapcsolatban további részletek a HWSW múlt heti beszámolójában találhatóak.

Az európai és az amerikai szigorodás egyértelműen az új technológiai platformokat kisajátító cégek ellen hat, ami jelenleg leginkább a Google-t veszélyezteti, mely folyamatosan növeli egyébként is fennálló hegemóniáját az internetes gazdaságban. Jogi szakértők szerint a technológiai platformok azért is szorulnak komolyabb vizsgálatra és azért érdemelnek több figyelmet, mert olyannyira dominánssá váltak és függőséget alakítottak ki a felhasználókkal, hogy a vállalatok úgy érzik, szinte kötelező csatlakozni az olyan szolgáltatásaikhoz, mint a Google hirdetési rendszere, vagy a Google keresőre történő optimalizáció, különben hátrányt szenvednek el. Ez pedig hógolyó effektust indít el, amint egyre több felhasználót, hirdetőt és szoftver fejlesztőt vonzanak ezek a platformok.

Christine Varney: Obama titkos fegyvere, korábban a Microsoftot is kellemetlen helyzetbe hozta

Herbert Hovenkamp, az Iowai Egyetem jogi karának antitröszt szakértője szerint ma az internetes keresés és a keresőhirdetések számítanak olyan példának, mint korábban a személyi számítógépek operációs rendszerei. Hovenkamp támogatja azt a véleményt, miszerint \"A Google ugyanolyan domináns hálózat, mint a Microsoft. A hálózatok világában pedig csak akkor lesz verseny, ha mindenkinek azonos esélyei vannak\".

A Google a következő célpont

A Google-lel kapcsolatban már tavaly is több vizsgálat folyt, s többek közt a Yahoo-val való keresőmarketing szövetségüket meg is fúrta az amerikai versenyhivatal. Az elmúlt hetekben pedig újabb két ügy került terítékre, az egyik az elektronikus könyvek kapcsán, a másik pedig azt vizsgálja, hogy sérti e a verseny szabadságát, hogy a Google-nek és az Apple-nek két közös igazgatótanács-tagja is van, hisz mindkettő kínál web böngészőket és mobil operációs rendszereket is.

Eric Schmidt, a Google vezérigazgatója a múlt hónapban azt nyilatkozta, hogy az alapos vizsgálatok nem lepték meg. \"Az információ hihetetlenül fontos, és számítanunk kell arra, hogy a kormányok világszerte figyelmet fordítanak arra, hogy mit csinálunk\" -- mondta a Google első embere. Az érem másik oldala viszont, hogy a Google hatalmától nem csak saját eredeti versenytársai tartanak, hanem számos egyéb iparág is, mint a média, hirdetés, telekommunikáció vagy a szoftvergyártás.

Korabeli illusztráció az amerikai olajmonopóliumokról

Jogilag azonban egyelőre csak annyit lehet mondani, hogy egyre csak növekedő, sikeres és ambiciózus cégnek lenni még nem jogsértő. Nem elég nagynak vagy nem elég rossznak lenni, hanem a trösztellenes törvények megsértéséhez mindkettőt produkálni kell egyszerre. A Microsoft esetében sem az volt a gond, hogy vezető pozícióban volt az operációs rendszerek piacán, hanem az, ahogyan a vállalati világban szerződéseket kötött, vagy ahogyan kihasználta egyik erősségét egy új területen való mesterséges megerősödéshez, például a böngésző piacon.

A Google jobban viselkedik, mint anno a Microsoft

A Google hasonló módon növekszik és növeszt új csápokat, de az amerikai jogi szakértők szerint ebben a történetben nincsenek a Microsoftéhoz hasonló allűrök, praktikák. Amennyiben pedig a Google nem mutat rosszindulatú versenyellenes magatartást a jövőben sem, akkor elképzelhető, hogy elmaradnak a nagy nemzeti perek. Ezzel együtt is ugyanakkor biztosan folyamatosan vizsgálatok kereszttüzében marad a cég.

Ami viszont aggodalomra adhat okot, hogy a Google is többnyire a keresőszolgáltatását vagy egyéb bejáratott termékeit használja ahhoz, hogy új üzleteivel is megvesse a lábát a piacokon. Az internetes kereső fejlesztésével több olyan funkció is bekerül a képbe, ami korábban teljesen külön terület volt, mint például a Google Chrome-mal a böngészők, vagy a YouTube-bal a tartalomszolgáltatási platform. A Google Profile nevű szolgáltatást is a kereső tökéletesítésének útjára helyezte a Mountain View-ban székelő cég, miközben egyértelmű a közösségi hálózatok területére történő belépés. \"Ez tipikusan egy olyan eset, ami trösztellenes figyelmet vonz\" -- nyilatkozta Randal C. Picker, a Chicagoi Egyetem jogi karának szakértője.

Hogyan kerülnek a látogatók a tartalmakhoz? Szűkülő dimenziók

Felszabadító vagy megszálló?

Egy egészen más oldalról viszont a Google egy megfoghatatlan szervezet az anti-tröszt harcosoknak, ugyanis a legtöbb szolgáltatásuk ingyenes. Ráadásul az új piacok, ahová belép, beleértve a mobiltelefon szoftvereket és az asztali szoftverek online alternatíváit kínáló szolgáltatásokat egészen eddig domináns szereplők nyomása alatt szenvedtek. A Google így több esetben a felszabadító szerepét ölti magára. Az anti-tröszt szakértő Herbert Hovenkamp azt mondja, hogy \"ha a Google-ről igazából csak azt lehet elmondani, hogy egy jelentős előnye van az internetes keresésben és hirdetésben, akkor igen csak vonakodnék a közbelépéstől\".

A Google számára az új amerikai adminisztráció, illetve az EU-s szigor mindenképp egy óvatos menetelést jelent. A cég a folyamatos vizsgálatok, vádak miatt még ha nem szeretné, akkor is kénytelen részletes magyarázatot és ismertetőt adni a hatóságoknak minden új termékükkel, szolgáltatásukkal kapcsolatban. A dominancia ahogy erősödik, úgy lehet egyre erősebb a szkepticizmus a céggel kapcsolatban, legyen szó versenyjogi vagy személyiségi jogi kérdésekről akár, és valószínűleg elkerülhetetlen, hogy előbb-utóbb komoly trösztellenes panasszal éljenek ellenfelei a hatóságok előtt.

Forrás: NYT, WSJ, HWSW