Milliárd eurós büntetést kapott az Intel

Brüsszel 1,06 milliárd eurós büntetést megfizetésére kötelezte a világ legnagyobb processzorgyártóját, mivel úgy találta, európai fogyasztók millióit károsította meg a cég versenytársainak éveken keresztül tartó tisztességtelen kiszorításával. A Bizottság a büntetés megfizetése mellett kötelezte az Intelt a jogsértő magatartás beszüntetésére is, amit szorosan figyelemmel is fog kísérni, megbizonyosodva a törvénysértő magatartás megszűntéről. Az Intel nyomatékosan kijelentette, az EU téved, a döntés téves, és figyelmen kívül hagyja a piaci realitásokat. Az EU az AMD 2000-ben, 2003-ban és 2006-ban tett panaszai alapján vizsgálódott, és muníciót adott Japán 2005-ös elmarasztalása is, melyben elítélték az Intel tevékenységét, és felszólították annak beszüntetésére -- az Intel tagadott, de együttműködött.

A Bizottság szerint az Intel kétféle törvénytelen tevékenységet folytatott a gyártóknak nyújtott kedvezmények kapcsán. Egyfelől a cég titokban adott árkedvezményeket és visszatérítéseket azoknak a számítógépgyártóknak (Acer, Dell, HP, Lenovo, NEC), amelyek összes vagy majdnem az összes processzort az Inteltől vásárolták, emellett a cég megegyezett a Media Markt és Saturn üzleteket működtető Media Saturn Holdinggal, amely kizárólag Intel-alapú PC-ket kínált. Másfelől -- állítja a Bizottság -- az Intel lefizetett egyes számítógépgyártókat, hogy függesszék fel vagy legalábbis halasszák el a versenytársak processzorára épülő termékek piacra dobását. Az Intel ezzel megfosztotta az európai vásárlókat a választás lehetőségétől, ez indokolja a büntetést. \"Az EU trösztellenes szabályozásának ennyire súlyos és hosszan tartó megszegése tűrhetetlen\" -- fogalmazott a hivatalos közleményben Neelie Kroes, az EU versenyjogi biztosa.

Tételes bűnlajstrom

A Bizottság döntése részletesen taglalja, milyen kihágásokat követett el az Intel, mely egyértelműen dominálja az x86-os processzorok piacát, így tevékenysége erőfölénnyel történő visszaélésnek minősül. A vizsgálat úgy találta, hogy az Intel 2002 decembere és 2006 decembere közt azzal a feltétellel nyújtott jelentős kedvezményeket az egyik, közelebbről meg nem nevezett PC-gyártónak, hogy kizárólag Intel processzorokat használ fel. Egy másik gyártónak 2002 novembere és 2005 májusa közt hasonló pénzvisszatérítést adott azzal a feltétellel, hogy a PC-szállító legalább 95 százalékban Intel processzorokra épít. További két gyártó esetében hasonló teljes vagy részleges kizárólagosságról kötött megállapodásokat. A PC-gyártók mellett az Intel a Media Markt és Saturn láncokat üzemeltető Media Saturn Holdinggal is megegyezett, hogy Európa-szerte kizárólag Intel-alapú PC-ket forgalmazzon.

Az Intel sosem tagadta a visszatérítési programok meglétét, ugyanakkor azt igen, hogy mindez törvénytelen volna. A Bizottság elismeri, hogy a visszatérítési rendszer kedvező lehet a fogyasztók számára, hiszen alacsonyabb árakhoz és a PC-gyártók közötti intenzívebb versenyhez vezethet. Mindezt azonban nem teheti meg egy olyan vállalat, mely dominálja a piacot, főleg nem olyan hatással, hogy a riválistól történő megrendelések csökkenéséhez köti. A Bizottság nem ellenzi a visszatérítési rendszert, azonban a hozzá csatolt feltételeket igen. A döntés szerint az Intel azzal élt vissza, hogy a PC-gyártók függnek tőle az processzorbeszerzésekben, hiszen a vállalat egyetlen talpon maradt potens riválisa, az AMD csak a piaci kereslet egy kisebb hányadát képes kielégíteni akkor is, ha teljes kapacitáson termel.

Neelie Kroes

Árazási politikáját az Intel úgy alakította ki, hogy a visszamenőleg az addig összes megvásárolt processzorra lehívható visszatérítéseket csak bizonyos szintű, egyedileg meghatározott eladási szint elérését követően lehet igénybe venni. Mindez azt jelenti, hogy az AMD processzorok vásárlása egyet jelent a visszatérítések egy részének elvesztésével. Az AMD-nek aránytalanul brutális árkedvezményeket kellett adnia ahhoz, hogy egyáltalán szóba álljanak vele a PC-gyártók. Egy olyan elméleti szituációban, ahol a PC-gyártó évközi eladásainak 80 százaléka Intel processzorral történt, de az Intel visszamenőlegesen 10 százalékos kedvezményt ad  95 százalék elérése esetén, gyakorlatilag automatikusan megtörténik az Intel részesedésének növelése, és az AMD processzorai ingyen sem kellenek a gyártónak, főleg az év vége felé közeledve. Mindezt az Intel ráadásul be tudja árazni processzorainak listaárába, és drágábban kínálja, mint visszatérítési rendszer nélkül.

A Bizottság megemlíti, hogy az AMD egy PC-gyártónak, mely korábbi értesülések alapján a HP volt, 1 millió processzort kínált ingyenesen, azonban még ez sem volt elegendő ahhoz, hogy megtörje az Intel visszatérítési rendszerét, ugyanis a gyártó akár több tízmillió Intel processzor utáni visszatérítést veszített volna el. Végül a gyártó mindössze 160 ezer processzort fogadott el az ingyenes kontingensből. Az EU szerint ez példázza, az Intel rendszere milyen hatással van a riválisokra, és értelmetlenné teszi az innovációt, így végeredményben csökkenti a fogyasztó választási lehetőségtét. A döntés ráadásul kitér arra is, hogy világszerte számos jogrendszer illegálisnak tartja az Intel által kidolgozott visszatérítési rendszert, ugyanezekből az okokból. A vállalatot Japánban marasztalták el először.

Az Intel azonban nem csak visszatérítéseivel lépte át a törvényesség határait, állítja a határozat. A vállalat számos olyan kifizetést tett, melyeknek semmiféle köze sem volt Intel processzorok megrendeléséhez, csak az AMD-vel fennálló kapcsolat rombolását célozták. Az egyik, legalább 95 százalékban Intel-használó gyártónak a maradék 5 százalék kontrollálásáért cserébe jelentős összeget fizetett az Intel, azzal a feltétellel, hogy a gyártó nem kínálja nagyvállalati ügyfeleknek az AMD-s PC-it, nem terjesztheti azokat partnerein keresztül, és az üzleti notebookokat fél évvel késlelteti. Az AMD-alapú notebookok halasztásáért az Intel másik két PC-gyártónak is fizetett.

Az Intel ellenáll, az AMD örvendezik

Az Intel kifejezetten erős nyelvezetű közleményben tudatta egyet nem értését. Paul Otellini, a cég elnök-vezérigazgatója szerint a vállalat hiszi, a Bizottság döntése téves és figyelmen kívül hagyja a processzorok piacának élesen versengő realitását. \"Semmiféle kár nem érte a fogyasztókat. Az Intel fellebbezni fog. Nem hisszük, hogy tevékenységünk megsértette volna az európai törvényeket\". Az Intel szerint a Bizottság nem volt hajlandó olyan bizonyítékokat befogadni, melyek cáfolják a jelenlegi határozatban foglaltakat. \"Úgy hisszük, ezek a bizonyítékok megmutatják, hogy mikor egy vállalat [terméke] jól teljesít, a piac megjutalmazza, mikor nem, a piac arra is megfelelően reagál\". Otellini leszögezte egyúttal, hogy cége együttműködik a Bizottsággal, és meg kívánnak felelni a döntésben foglaltaknak.

Nem hagyta szó nélkül a történteket az AMD sem. \"A mai határozat egy fontos lépés egy valóban versengő piac létrehozása felé. [...] várakozással tekintünk elébe, hogy egy Intel által uralt világból egy olyan váljon, melyet a fogyasztók irányítanak\" -- fogalmazott közleményben Dirk Meyer, az AMD elnök-vezérigazgatója. Az AMD szerint a döntéssel véget ér az Intel monopóliuma jelentette magasabb árszint, és szélesebb választási lehetőségeket kap a piac fokozott innováció mellett.

Az Intel kedvezménypolitikáját a japán és dél-koreai hatóságok már korábban versenyellenesnek minősítették, tavaly pedig az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság is hivatalos vizsgálatot kezdeményezett az ügyben, ami azt jelenti, a világ legnagyobb chipgyártója a későbbiekben további büntetésekre is számíthat.