Apple iPhone 3G - I'm too sexy
A világ legszebb okostelefonja. A világ legrondább okostelefonja. A kütyü, amire mindenki vágyik, még az is, aki az ellenkezőjét állítja. Amit nemcsak birtokolni, utálni is divat. A kommunikációs eszközök messiása. Az ördög maga. Kipróbáltuk az iPhone 3G-t.
A T-Mobile közreműködésével itt van Magyarországon, bárki megveheti akár egy ezresért -- majd kifizethet két év alatt legalább négyszázezret a használathoz egyébként nélkülözhetetlen szolgáltatásokkal együtt. Kipróbálhattam, és jellemző, hogy szinte megtisztelve érzem magam, hogy én írhatok róla. Pedig csak egy telefon, ugyebár.
Már a doboza is különleges: kívülről egyszerű, mint a faék, belül mégis a csomagolástechnika egyfajta iskolapéldája. Kicsit olyan, mint a telefon, melyet magában rejt. Töltő, USB-s töltőkábel és headset kerül elő a fekete téglából, emellett egy fekete borítékban a minimalista leírás, törlőkendő. És persze maga a készülék.
Mert ez műanyag
Az iPhone 3G külsőre minimálisan változott elődjéhez képest -- van aki szerint előnyére, mások szerint hátrányára. Az új típus mindenesetre kevésbé szögletes, ezzel együtt az Apple-nél úgy döntöttek, lecserélik a fém hátlapot -- talán ez váltotta ki a legnagyobb zúgolódást, ugyanakkor nem lennék meglepve, ha az alapvetően puha fém helyett alkalmazott műanyag strapabíróbbnak bizonyulna, de legalábbis hosszabb távon jobban ellenállna a karcoknak. Jóllehet egyesek alig pár nappal a készülék piacra kerülése után repedező burkolatra panaszkodtak, elképzelni sem tudom, milyen erőhatás kell a rendkívül szilárdnak és keménynek ható műanyag sérüléséhez. Hátlapból egyébként van fekete és fehér is, a HWSW-hez egy fekete színű, 8 gigabájtos iPhone 3G jutott el -- ezen a típuson talán jobban látszanak az ujjlenyomatok, más praktikus különbség nemigen akad a kettő közt.
A készülék összeszerelése példás, továbbra sem lehet hibát találni az anyagminőségben vagy az illesztéseknél. Az iPhone 3G hátlapja -- akárcsak elődjénél -- nem pattintható le, az akkumulátor nem cserélhető, legalábbis a felhasználó által. Cserébe nem lötyög a fedél, és nem recseg-ropog a készülékház, a telefon olyan látszatot kelt, mintha egybeöntötték volna. A SIM-kártya fiókja is diszkréten megbújik a készülékház felső élén, iPhone-szűzként először nem is értettem, hogyan nyílik, végül szégyenszemre elő kellett venni a leírást, ezután már könnyű volt megtalálni a dobozban megbújó fiókkulcsot, mely szükség esetén bármikor helyettesíthető egy gombostűvel.
Az iPhone 3G-n alig van gomb, a készülék előlapjának alján, középen elhelyezett home mellett a hangerőszabályzó, az altatógomb és a némítókapcsoló épül be tökéletes összhang mellett a dizájnba. Felül a szokásos 3,5 milliméteres jack, alul pedig a régi csatlakozóval fizikailag kompatibilis töltő- és adatátviteli konnektor. Bár a csatlakozóformátum nem változott, a lábkiosztást alighanem megvariálta az Apple, az egyik elektronikai üzletben legalábbis megpróbáltam az iPhone 3G-t csatlakoztatni egy prémiumkategóriás, több tízezer forintba kerülő dokkolóhoz, a telefon azonban udvariasan tájékoztatott, hogy ezzel a kiegészítővel ő bizony nem kompatibilis, úgyhogy a töltésről le kell mondjak. A zene ettől függetlenül szólt, ámbár meglehetősen erőtlenül. Más tulajok az Apple első generációs iPhone-jaihoz készült autós kihangosítókkal tapasztaltak hasonló jelenséget.
Elvarázsolva
Nem kérdéses, hogy az új iPhone-t (és persze a régit) egyrészről a kivételesen jól eltalált design adja el. A nemrég nálunk járt HTC Touch Diamondnál azt írtuk, hogy a külcsín a készülék erőssége -- ez hatványozottan áll az Apple iPhone 3G-re, igaz, az almás telefon akkor villant igazán nagyot, ha bekapcsol a 320x480 pixeles, 3,5 hüvelykes képátlójú érintőkijelző (mely egyébként szintén nem változott az elődhöz képest). Az iPhone 3G ettől a pillanattól fogva képes igazán megigézni a használóját.
A kijelző csak igen mérsékelten tükröződik, fényereje és kontrasztja pedig átlag feletti. Az átlagos hosszúságú, (nagyjából fél perces) bootolási folyamat után bejelentkező főmenü ikonjai informatívak, jól néznek ki, a különböző funkciók közti átúszások gyorsak, akadozásmentesek és összességében nagyon jól mutatnak. A sebesség úgy általában véve példamutató, az érintésre reagáló menük és listák valósággal lefolynak a kijelzőről, az egész környezet olajozott gépezetként működik. A főmenüben egy menülapon összesen tizenhat programindító ikon rendezhető el tetszés szerint, a menülapok közt szabadon váltogathat a használó, az alsó sávba mozgatott maximum négy „gomb” azonban ilyenkor is a helyén marad. Az érintőkijelző jól, megfelelő érzékenységgel reagál a böködésre, a gépelést azonban kicsit szokni kell, főleg portrémódban.
A középső, home gomb ténylegesen is nyomógomb, lenyomva mindig a főmenübe dob vissza a készülék. Nem mintha nagyon el lehetne veszni a funkciók tengerében: egyes, Windows Mobile operációs rendszerre épülő okostelefonokkal ellentétben az iPhone 3G menüje alapvetően egyszerű, bizonyos szempontból egyszerűbb, mint egy közönséges mobiltelefon menüje.
Mindenekelőtt azonban le kell szögezni: a készülék nem tud magyarul. Egyelőre. Cserébe viszont beszéli az összes világnyelvet -- aki ezek egyikét sem ismeri legalább alapfokon, annak nem való az iPhone 3G. Ennél icipicivel nagyobb baj, hogy az alkalmazásokon és az [origo] látványos iPhone-optimalizált oldalain (nem feledkezvén meg a legnépszerűbb magyar szexoldalról, a Goldengate-ről sem) kívül gyakorlatilag semmilyen iPhone-specifikus tartalom nem érhető el a magyar felhasználók számára, azaz elsősorban nincs zeneletöltés és videoletöltés az iTunesből (van cserébe programletöltés, de ez inkább csak odavetett konc) -- ráadásul néhány, a tűzhöz közel álló cupertinói manageren kívül az égvilágon senkinek nincs fogalma arról, hogy mikor indul a szolgáltatás hazánkban. Működő iTunes nélkül márpedig félkarú óriás az iPhone 3G, és bár felvarázsolható a készülékre a meglévő zene- és videogyűjtemény, a csengőhangok feltöltéséhez például már trükközni kell.
[oldal:Uramisten, ez beszél!]
A telefonáláshoz szerencsére semmiféle trükkhöz nem kell folyamodni, a tárcsázáshoz használható érintőgombok elég nagyok, a hívás közbeni beszédhang nagyon tiszta, a beszélgetés a neten keringő beszámolókra rácáfolva esetemben egyszer sem szakadt meg. Az SMS-modul maradt a régi, a szoftver itt is áttekinthető beszélgetésekbe fűzi össze az SMS-eket. A változatlan SMS-modul egyben azt is jelenti, hogy továbbra sincs SMS-forward, sem karakterszámolás, illetve automatikus kézbesítési értesítő.
A szövegbevitelhez használt gombok mérete szintúgy nem változott, azaz a gombsor már az átlagos méretű ujjakkal rendelkezők számára is a használhatóság határát súrolja. A tájolás SMS-írás közben ráadásul csak portré lehet, itt nem működik a Safari webböngészőnél oly látványosan dolgozó elforgatás. Itt jelentkezik a legszembetűnőbben a készülék egyik legidegesítőbb funkciója is: a jelenlegi szoftverváltozatnál kikapcsolhatatlan, minden gépelési módban automatikusan működésbe lépő prediktív szövegbevitel folyton ajánlatot tesz a magyar szavak angolos átírására, ami végül érdekes szövegezésű SMS-eket eredményezhet, ha nem figyelünk oda kellőképpen.
Az MMS halott. Éljen az e-mail!
MMS küldésére és fogadására továbbra sincs lehetőség, ezt a funkciót azonban sokak számára kiválthatja a pofonegyszerűen kezelhető e-mail kliens, mely több népszerű szolgáltatáshoz (például Gmail, Yahoo Mail) előre beállított profilokkal rendelkezik. Üzleti felhasználóknak jó hír, hogy az új iPhone már az Exchange kiszolgálókkal is képes szinkronizálni.
Az optimalizálás iskolapéldája
Az iPhone 3G böngészője telefonos mércével mérve rendkívül gyors és stabil, jól megjeleníti a legtöbb magyar nyelvű weboldalt (mind közül az [origo] már említett, iPhone-optimalizált változata mutat a legjobban), igaz, a képmérethez és tájoláshoz igazított tördelés esetenként szemmel láthatóan gondot okoz neki. A multitouch rendszerre épülő zoomolás továbbra is az iPhone egyik legerősebb oldala, nemcsak a weboldalak, a képek is variálhatók ezzel a módszerrel. A beépített Safari legnagyobb sara a Flash-támogatás teljes hiánya, többeknek hiányozhat emellett a különböző tartalmak letöltésének lehetősége.
Hasít
Az új iPhone esetében a szélessávú internetezéshez a jó öreg Wi-Fi mellett az immár ebbe a készülékbe is beépített 3G-s adatkommunikációs modul is használható. A többnapos próba során több inkonzekvenciát is tapasztaltam a T-Mobile 3G-s hálózatát használva: volt, hogy a böngészés tökéletes térerő mellett a mobilhálózat hiányára hivatkozva megszakadt, illetve ritkán ugyan, de előfordult, hogy a GPRS adatkapcsolatra váltva soha többé (vagyis a kikapcsolásig) nem váltott vissza 3G-re a telefon, még akkor sem, ha több száz méterrel arrébb próbálkoztam. A belvárosi cellák csúcsidejű terheltségét ismerve ez nem feltétlenül a telefon hibája, az ugyanakkor tény, hogy az iPhone 3G más készülékekkel összehasonlítva nem éppen a legérzékenyebb rádióval ellátott telefon.
A készülék egyébként nem működik modemként, és a Bluetooth-kapcsolat is csak headsethez használható (sztereó A2DP-támogatás viszont nincs). Az iPhone 3G letöltési sebessége a 3G-s mobilhálózatot használva maximum 725 kilobit/másodperc volt, WLAN-on, a rádióadótól pár méterre ennek az értéknek körülbelül a kétszeresét sikerült mérni. A feltöltési sebesség mindkét esetben nagyjából 200-250 kilobit/másodpercnél tetőzött.
Újdonság az iPhone 3G esetében a műholdas helymeghatározó modul (GPS), mely egyelőre navigációs célokra csak korlátozottan használható, a megfelelő szoftverrel kiegészítve azonban idővel akár teljesértékű autós navigáció is válhat belőle. Már csak a megvalósítás mikéntje a kérdés, a térképes bővítés legkézenfekvőbb módjához hiányzik ugyanis a memóriakártya-foglalat a telefonról. A telefonba épített helymeghatározó rendszer amúgy pontos és gyors, nyílt terepen pár másodperc alatt belövi a tartózkodási hely koordinátáit.
Kulturáltan szórakozik
Végezetül essék szó néhány multimédiás kiegészítő-funkcióról. Mind közül a legerősebb az iPod-modul, vagyis az iPhone 3G a korábbi változathoz hasonlóan teljes értékű iPod (pontosabban iPod touch) is egyben. A zenelejátszás minősége ennek megfelelően átlag feletti, bár a mellékelt füles dinamikája lehetne jobb is, a legtöbb hangszínbeállításnak pedig tapasztalatom szerint alig van hallható hatása. Mellékes, ellenben nagyon hasznos funkció, hogy a lejátszást a fülhallgató zsinórján lévő mikrofon gombjával meg lehet állítani, illetve tovább is lehet léptetni a számokat, így ezekhez a műveletekhez nem kell minden esetben előhalászni a telefont a táskából vagy a tokból.
Az iPhone 3G-be ugyanaz a 2 megapixeles fényképező-szenzor került, mint elődjébe, a képek minősége így alapvetően nem változott -- továbbra sincs LED-világítás, így gyér fényviszonyok mellett nyugodtan lemondhatunk a felismerhető fényképekről. Nincs videorögzítési mód sem és hiányzik a diktafon és az FM-rádió is -- ezek mind-mind olyan funkciók, melyek a sokkal olcsóbb, kommersz készülékek túlnyomó része régóta tud.
A tökéletlenség szépsége
Az Apple iPhone 3G éppen ezért nem tökéletes telefon, de kicsivel közelebb került a tökéletességhez, mint az első változat. A kihagyott ziccerek pedig annyira nyilvánvalóak, mintha Steve Jobs vállalata direkt fricskát mutatva a világnak nem is törekedett volna a totális alázásra. Hiszen már most teret kell adni az utódnak. Jelen esetben kissé felvarrták az ős-iPhone ráncait, mely többé nem pusztán az amerikaiak kiváltsága, és ez az egyszerre zseniális és agresszív marketinggel együtt elég volt ahhoz, hogy hatalmas érdeklődést stimuláljanak a készülék iránt.
Az iPhone 3G-t a hiányosságaival együtt is valószínűleg vinni fogják, mint a cukrot, az Apple pedig aratni fog, miközben a cupertinói cégnél szinte minden tekintetben sokkalta nagyobb nemzetközi mobilszolgáltatók gyakorlatilag sorban állnak azért, hogy forgalmazhassák a készüléket. A lecke fel van adva tehát a mobilpiac összes szereplőjének: adott egy ambiciózus gyártó, amely immár a második széleskörűen használható, eladhatóan csomagolt, ráadásul többnyire ténylegesen is hasznos funkciók egész armadáját felsorakoztató mobilkommunikációs eszközt teszi le az asztalra. Lehet az iPhone-t imádni és gyűlölni, egyvalamit viszont biztosan nem lehet vele kapcsolatban: nem venni tudomást róla. Ha pedig nem tetszik, hajrá! -- lehet jobbat csinálni.
Véleményed van?