Csúcsragadozók: Nokia N95 és T-Mobile Ameo
Két új okostelefon landolt szerkesztőségünkben a T-Mobile jóvoltából: alkalmunk nyílt megismerkedni a hamarosan piacra kerülő, windowsos T-Mobile Ameóval, illetve a Nokia legújabb csúcsragadozójával, a Nokia N95-tel. Bár a két telefon nem egészen egy kategória, mindkettő támogat gyakorlatilag minden technológiát, ami ma egy mobilba, okostelefonba építhető.
Mindentudók
Mindkét okostelefonban található nagy felbontású kamera, Bluetooth és Wi-Fi vezérlő, illetve GPS-modul. Mindkét telefon támogatja a harmadik generációs hálózatokat is, így akár videotelefonálhatunk is velük. A két készülék tulajdonosai a legszélesebb mobil szélessáv, a HSDPA előnyeit is kihasználhatják, hiszen mind az N95, mind a T-Mobile Ameo támogatja a most akciókkal is megtámogatott, lassan akár a vezetékes internetkapcsolatokkal is versenyképes mobil adatátviteli technológiát. A HSDPA az egyszerű WAP-oldalak, vagy mobil portálok betöltését is villámgyorssá teszi, így nem csak azok élvezhetik a HSDPA-támogatás sebességelőnyét, akik interneteznek a telefonokon keresztül, hanem azok is, akik reggel munkába menet híreket olvasgatnak telefonjaikon.
Az N95 a Nokia legújabb Symbian platformra épített, mindentudó Nseries telefonja, melyben gyakorlatilag minden megtalálható, melyre egy mobil ma képes lehet. A készülék kialakításánál a multimédiás funkciókat tartották szem előtt: a nagy méretű kijelzőt nem csak felfelé lehet elcsúsztatni -- ekkor használható a normál billentyűzet --, hanem másfél centiméternyit lefelé is. A kéken derengő médiavezérlő gombok, illetve a speciális multimédia menürendszer ekkor bukkannak elő, mellyel együtt automatikusan fekvő üzemmódra kapcsol át a készülék.
Ismeretlen ismerős
A menürendszerben bárki könnyedén eligazodik, aki már használt Nokia okostelefont -- emlékszik még valaki a 2002 (!) nyarán megjelent, közel 5 éves Nokia 7650-re, az első Series 60-as okostelefonra? Az N95-ön előre telepítve találhatunk meg számos symbianos alkalmazást, melyek között mértékváltó, dokumentumböngésző, sőt, még vonalkódolvasó is található. Ez utóbbival a Nokia szerint könnyebben, pár kattintással feljegyezhetünk olyan adatokat, melyeket vonalkódban is letároltak egy lapon, vagy prospektusban.
A Nokia N95-ön egy mini alkalmazás segítségével közvetlenül tölthetünk le ingyenes, illetve vásárolhatunk mobilos alkalmazásokat. A Nokia Lifeblog 2.0 blogoló szoftver mellé például ingyen tölthetünk le egy úgynevezett podcastokat, netes rádió- és videoadásokat menedzselő szoftvert is, mely akár mini videoklipeket is letölthet számunkra a háttérben.
Multimédiás számítógép
A készülék erőssége egyértelműen a multimédia: a ma már alapértelmezett zenelejátszás mellett -- mely minden elterjedt formátumot, köztük a Windows Media Audiót (WMA) is megszólaltathat -- a nagy méretű, 2,6 hüvelykes, kiváló felbontású (240 x 320 pixel) kijelzőn nézhető méretben játszhatunk le videókat is. A Nokia N95-ben az eddigi legnagyobb kamera kapott helyet: maximálisan 5 megapixeles felbontású képek készítésére alkalmas és autofókuszos. A tisztább képről pedig Carl Zeiss optika gondoskodik.
A telefon ereje a videofelvétel minőségében is mérhető, gyakorlatilag egy kamkordert is a zsebünkben tudhatunk az N95-tel, hiszen a 640 x 480 pixeles, MPEG4 formátumban rögzített videóknak csak a telefonba helyezett microSD kártya kapacitása szab határt. A legjobb minőségben, digitális kézremegést szűrő technológiával is rögzített videókat televízióra visszajátszva elképesztően jó minőséggel szembesülhetünk.
Az N95 személyi navigátorként is megállja a helyét, melyhez egy ingyenes -- WLAN- vagy mobil adathálózaton keresztül térképrészleteket online letöltő -- alkalmazást is kapunk. A beépített GPS-modul sajnos nem tűnt túl érzékenynek, ráadásul a készülék aljában, a billentyűzet alatt kapott helyet, így pontossága hagy némi kívánnivalót maga után. Míg a nálunk lévő PNA egy méteres pontossággal jelezte pozíciónkat, az N95 csupán 20-30 méteresre volt képes.
Fagyogatott
A telefon sebességére általánosságban véve sem lehet panasz, a menürendszer villámgyorsan működik, minden program gyorsan indul és zárul. Az viszont csalódást kelt, hogy a Nokia N95 szoftvere mennyire kiforratlan még: a készülék intenzív használat során -- talán a WLAN-kezelés hibája miatt -- többször újraindult és lefagyott. A videorögzítést követően azonnal gyakorlatilag sosem sikerült visszanézni a felvételt, a telefon ugyanis arra panaszkodott, hogy nincs elegendő szabad memória -- a több tíz megabájt a jelek szerint nem volt neki elég. A rögzítő alkalmazásból kilépve, a galériából megnyitva a videót rögtön le tudtuk játszani. Az N95-öt összesen 160 megabájtnyi, dinamikusan kezelt saját memóriával látták el.
Az N95 a külföldi és hazai szaksajtóban éles kritikákat kapott a viszonylag kicsi, csupán 950 mAh-ás akkumulátora, és az ebből fakadó rövid üzemidő miatt, én viszont nem éreztem ennyire vészesnek a helyzetet. A telefont átlagosan használva akár 3 napos készenléti és üzemidő is elérhető, ami teljesen átlagos egy 3G-s telefontól. A WLAN-kapcsolat, a videózás, intenzív WAP-ozás, mobil internetezés természetesen már drasztikusan csökkenti az egy feltöltéssel elérhető üzemidőt, ez azonban más, hasonló készülékeknél is pontosan ugyanígy van.
Az N95 egyelőre kategóriájának és "zászlóshajó" mivoltának megfelelő, 180-210 ezer forint körüli áron szerezhető be hálózatfüggetlenül. A T-Mobile-nál jelenleg 120 ezer forinttól lehetne elhozni az üzletekből, ha lenne készleten, erre azonban még egy kicsit várni kell. Ugyanígy várni kell még a T-Mobile Ameóra, a legújabb windowsos okostelefonra is, melyről a cikk második oldalán olvashatunk.
Nokia N95-tel készített fotók:
[oldal:T-Mobile Ameo, azaz HTC Advantage]
A T-Mobile Ameo -- melyet a tajvani HTC gyárt, a gyártó kínálatában Advantage néven található meg -- a Nokia N95-höz képest igen méretes, meghökkentő méretű okostelefon. Az öt hüvelykes, azaz 12,7 cm-es képátlójú kijelző embertelenül nagy, felbontása pedig ugyanúgy négyszerese az N95 kijelzőjének (640 x 480 pixel), mint képátlója. A Windows Mobile 5.0 operációs rendszert futtató készülék nem csak sok memóriával, 256 megabájt ROM-mal és 128 megabájt RAM-mal, de egy 8 gigabájtos merevlemezzel is büszkélkedhet, ezért extra bővítést egy ideig biztosan nem kell vásárolnunk hozzá.
Súlyos egyéniség
A harmadik generációs, szintén HSDPA-képes készülék inkább egy alaposan meghízott navigátor-PDA kombináció telefon funkciókkal, mint fordítva, hiszen a 395 grammos okostelefon igen súlyos egyéniség. Az első pillantásra furcsa formájú készülékhez egy vékony, igen erős mágnesekkel rögzülő mini billentyűzetet is mellékelnek, melyet inkább csak SMS-ek megírására, esetleg egy-két naptár-, vagy kapcsolatbejegyzés kijavítására lehet használni, hosszú távon igen kényelmetlen. A mágneses megoldás is kételyeket ébreszthet bennünk: erejét látva nem merném az Ameót egy noteszgép, vagy pénztárca mellé a táskába helyezni, hacsak nem szeretném az adataimat megsemmisíteni, illetve újabb bankkártyákat rendelni.
A készülék kezelését a mellékelt toll helyett a kezelőszervekkel is megoldhatjuk. A menüt a bal oldali joystick-kal irányíthatjuk, és találunk külön "ok" és windows gombot is, melyekkel gyakorlatilag minden program felületén el tudunk igazodni -- kivéve azokat, melyeket kifejezetten az érintésérzékeny kijelzőre írtak. A jobb oldalsó gomb megnyomásával indíthatjuk el a kamera menüjét, illetve ezzel a gombbal fókuszálhatunk, majd exponálhatunk, erre azonban ez a gomb szinte teljesen alkalmatlan, érzéketlen, nem tudjuk, hogy pontosan mikor is fog exponálni a kamera.
A gyors működésről az elérhető leggyorsabb, 624 MHz-es Intel XScale PXA270 processzor és egy ATI grafikus társprocesszor gondoskodik, melyeknek egy iGO My way 2006 Plus demó behelyezését követően rögtön hasznát is vehetjük: a térképes megjelenítés még egyetlen általunk próbált navigációs eszközön sem volt ilyen gyors, folyamatos. Az iGO ráadásul támogatja a 640 x 480 pixeles felbontást is, így maximálisan ki tudjuk használni a hatalmas kijelző minden egyes pixelét.
Nem így a Windows Mobile operációs rendszer: a Microsoft igazán készíthetett volna egy kifejezetten ilyen nagy méretű és felbontású kijelzőkre szabott, a helyet sokkal jobban kihasználó témát. A menük és ikonok mérete ugyanis ugyanolyan nagy, mint egy QVGA, azaz negyedekkora kijelzőn, értelmetlenül sok helyet elvéve a drága felületből. Így hiába a nagy felbontás, a böngészés során a menük és egyéb felületek rendkívül sok helyet elfoglalnak, csökkentve ezzel a böngésző értékét, állandóan váltogatni a teljes képernyő és az ablakos megoldás között pedig nem éppen kényelmes. Szerencsére léteznek külső megoldások erre a problémára. A HTC egyébként a böngészést fel is turbózta: a VueFLO funkció bekapcsolását követően a készülék négy irányba döntésével is scrollozhatunk az oldalakon.
A nálunk járt készüléken az alap windowsos alkalmazásokon -- köztük a Word és Excel mobilos változatán -- felül nem találkoztunk különösebben szolgáltatóspecifikus szoftverrel. A GPS-es navigációt, a műholdak megtalálását segítő, az internetről frissülő azonban alkalmazás igen hasznosnak bizonyult. Egy-egy letöltött frissítés körülbelül 2 napra előre tartalmazza a navigációs műholdak adatait, így a SirfStar III-as vevő sokkal gyorsabban, másodpercek alatt megállapíthatja pozíciónkat hidegindítás, több napos pihentetés esetén is.
Az Ameót 3 megapixeles, szintén autófókuszos kamerával látta el a gyártó -- az előlapi VGA mellett --, a képminőség azonban láthatóan rosszabb az N95-tel készítetteknél, főként fényszegényebb helyzetekben jön ki a Nokia telefonjába épített kamera jobb optikájának előnye. A rögzített videók mérete és minősége is igen korlátozott, össze sem hasonlítható a Nokiáéval. A windowsos okotelefonhoz VGA-kábelt is mellékelnek, mellyel a készüléket monitorra is köthetjük.
Stabilabb, jobban bírja
A T-Mobile készülékében viszonylag nagy kapacitású akkumulátor található, mely kell is a hatalmas kijelző és a beépített merevlemez kiszolgálásához. Átlagos használat esetén a 3-4 napos üzemidő elvárható, folyamatos háttérvilágítású navigáció mellett azonban így sem bírja tovább néhány óránál. Az okostelefonon Windows fut, mely -- bármilyen istenkáromlásnak is tűnik -- stabilan működik, szoftverellátottsága pedig valamivel még jobb is, mint a symbianos készülékeké. Az Ameo hatalmas háttértárán képek, videók, alkalmazások garmadája tárolható el mindenféle külső segítség -- azaz a miniSD kártya bővítőrés használata -- nélkül.
Az Ameo használati körét azonban jelentősen behatárolja nagy mérete, telefonként gyakorlatilag nem, kommunikátorként azonban annál inkább használható egy T-Mobile adatkártyát a készülékbe helyezve. A tenyérgépeknél kényelmesebb, noteszgépeknél jóval kisebb készülékkel bárhol hozzáférhetünk az internethez, egy iGO segítségével pedig nem veszhetünk el sehol a világban. A készülék még nem kapható a T-Mobile-nál, így sajnos ára sincs.
A T-Mobile Ameóval készített fényképek
Véleménye van?