Kereskedelmi 3G mobilszolgáltatás Magyarországon: elmélet és gyakorlat
A harmadik generációs mobilhálózatok a korábbi GSM-rendszerek által kínált kapacitás többszörösével dicsekedhetnek, így megnyílik az út, hogy az eddiginél sokkal több adatot mozgassunk meg mobiltelefonunk segítségével.
A T-Mobile az első lett a hazai szolgáltatók közül, ugyanakkor a pénteki rajt némileg furcsa, hiszen hétvégén korlátozott publicitást kaphatna a kampány...ha lenne kampány, ugyanis sem az indításkor, sem azóta nem láttuk jelét annak, hogy a T-Mobile minden élő emberrel tudatni akarná: megkeződött egy új korszak. Ebből kifolyólag kapkodást feltételezve egy rivális (konkrétan a Pannon) hétfői-keddi rajtját vártuk volna, ez azonban eddig nem következett be. A T-Mobile képviselői ellenben egybehangzóan és meggyőződéssel állítják, ezt így tervezték.
Elcsépelt?
A 3G technológia bevezetése körüli fejleményeket figyelemmel követők tudhatják, de főként már unhatják, hogy eleddig állandóan csak ígéretekről, csodás mobil jövőről volt szó, míg kézzelfogható, az emberek számára értékes szolgáltatások még látótávolságon belül sem kerültek sokáig. Mialatt a világ két vezető mobilkommunikációs országában, Japánban és Dél-Koreában a 3G-hálózatokat már tömegesen veszik igénybe az emberek, addig Európában még csak a horror összegeket kitevő koncessziós díjakat szedték be az egyes államok, miközben a telekommunikációs infrastruktúrák és a készülékgyártók nem állnak még készen a tömeges bevetésre.
A szolgáltatók hatalmas összegeket fizettek és fizetnek be az államkasszákba, de a hálózatok kiépítésével járó hatalmas beruházások csak ezt követték és követik ma is, nem beszélve a 3G-szolgáltatások népszerűsítésébe ölendő összegekről. Csak Magyarországon forint milliárdos nagyságrendű egy átütő, bevezetéssel kapcsolatos reklámkampány lefolytatása, amelyet később ismét százmilliós összegekkel kell a média felszínén tartani. Érdemi szolgáltatások, csodás új világ, bevételek pedig sehol, de tőlünk nyugatabbra sincs egyelőre.
A koncessziókat Európa nyugati felén már évekkel korábban kiírták és megítélték, amikor a 3G körül még hatalmas rózsaszín köd lebegett. A szolgáltatók az új rendszertől azt várták, hogy a lassan teljesen telítődő piacon újabb lökést adjon a multimédiás felhasználás jóvoltából, míg a feneketlen államháztartásokat üzemeltető kormányok a befolyó összegekkel akarták az ezer sebből vérző költségvetéseiket betapasztani.
A szolgáltatók hiába igyekeztek egymással összefogva lobbizni utólag, hogy a csökkentsék a díjakat, vagy legalább hosszabbítsák meg azok idejét, a mohó hatóságok nem hátráltak. Ennek eredményeként az Economist becslése alapján Nyugat-Európában 100 milliárd eurónál is többet fizettek ki a mobilszolgáltatók licencdíjak formájában. Ez az összeg magasabb, mint hazánk éves GDP-je.
Eurómilliárdok
A nagy figyelem és várakozások nyomása alatt az eladósodott telkók vezetőségét frusztrálta maga tény, hogy a 3G szolgáltatások iránti érdeklődés korántsem vetít előre kecsegtető bevezetést. Kutatások világítottak rá, hogy sem a fogyasztók, sem a vállalatok felől nem mutatkozik különösebb érdeklődés a harmadik generáció iránt. Megkezdődött az egymásra mutogatás, melyben megkapták a magukét a készülékgyártók is, akiket a vezető szolgáltatók azzal vádoltak meg, hogy nem képesek épkézláb harmadik generációs készülékeket összerakni. Ezt természetesen a gyártók, jelesül a Nokia és a Motorola is visszautasította, és a 3G késlekedésének okaként a szolgáltatók hálózatainak alkalmatlanságát jelölték meg.
Az eltúlzott várakozásokat követően a harmadik generációs hálózatok és szolgáltatások tavaly végül beindultak Európa nagyobb államaiban is egymás után, így például Németországban, Ausztriában vagy az Egyesült Királyság területén. Az elképzelések is kezdték közelíteni a valóságot, így mire tavaly hazánkat is elérte a koncesszióztatás szele, addigra a kedélyek lecsillapodtak, így a magyar kormányzatnak nem voltak a franciákhoz hasonló illúziói.
A France Telecom, a British Telecom és a Deutsche Telekom egyenként több mint 3000 milliárd forintnak megfelelő összegért nyerte el 3G licencét, míg a hazai mobilvállalatok 16,5-17 milliárd közötti összegeket fizetnek. A hálózatok kiépítése évek alatt egyenként száz milliárd forint nagyságrendű beruházást követel meg. A hazai 3G bevezetése bár a csupán a világmezőny közepén található, egyáltalán nincs elkésve, hiszen az UTMS 3G-készülékek még mindig korlátozott számban férhetőek hozzá, ha megtekintjük az elmúlt hónapok kínálatát.
3G, de minek?
De miért van szükség egyáltalán a harmadik generációra? A válasz a sávszélességben és a kapacitásban rejlik. Ahogyan gyakorlatilag mindenkinek lehet már mobiltelefonja, aki szeretne, ezért a szolgáltatóknak a további növekedéshez új bevételi forrás után kell nézni. Erre az úgynevezett adatforgalmi szolgáltatások adnak lehetőséget, mint például az SMS, az MMS, a WAP, vagy a GPRS-alapú internetezés. Ezeknek a szolgáltatásoknak a tömeges népszerűsítéséhez és továbbfejlesztéséhez azonban a jelenlegi GSM-hálózatok nagyon szűkös kapacitásokkal rendelkeznek. Az UMTS hálózatok cellái változó méretűek, így a telefonsűrűség és igénybevétel növekedésével összehúzódhatnak, hogy a szükséges kapacitást más celláknak adják át. Ez nagy népsűrűségű területeken, zsúfolt helyeken kibővíti a szolgáltatók lehetőségeit a telepítendő kapacitás növelésére.
Az alap GSM-csatorna legfeljebb 14,4 kilobit adatot képes átvinni másodpercenként. A GSM-re épülő technológiák, mint a GPRS, HSCSD vagy az EDGE különböző trükökkel több ilyen csatornát összefogva ezt feltornázhatják ennek többszörösére. Egy GPRS kapcsolat jellemzően 50 kbit/s, míg egy EDGE vonal 100 kbit/s letöltési sávszélességet biztosít a felhasználóknak.
Ehhez képest az itthon telepítésre kerülő UMTS hálózatok elméletileg másodpercenként 1920 kilobitet is képesek kezelni majd, bár a felhasználók számára a letöltési sebességet a készülékek képességei körülbelül 384 kilobitre korlátozzák, míg a feltöltés 128 kilobit/s lesz. Ezzel egy alapszintű ADSL internetkapcsolat sebességét produkálja a mobiltelefon, mindössze a késleltetés rosszabb nagyságrendekkel, ami valós idejű online játékra alkalmatlanná teszi ugyan, de böngészésre, zenehallgatásra vagy videonézésre tökéletesen megfelelhet.
Japánban a KDDI mobilszolgáltató egyes nagy népsűrűségű területeken már másodpercenként 2,4 megabites sebességet kínáló hálózatokat telepít, így a különféle tartalmak, például zenék, videoklippek a következő generációs készülékeken pillanatok alatt letöltődnek, lejátszásuk szinte azonnal megindulhat. Lapunk értesülései szerint az újabb jelentős hazai teljesítményugrásra, a sokak által csak 3,5-edik generációnak nevezett HSDPA (High-Speed Downlink Packet Access) technológia elérhetővé tételére sem kell sokat várni, az év végén, jövő év elején itthon is meg lehet majd tapasztalni a fejlettebb adatátviteli technológia előnyeit.
[oldal:3G szolgáltatások]
Az itthon 2 GHz körüli tartományban üzemelő UMTS hálózaton, hasonlóan más külföldi szolgáltatók gyakorlatához a T-Mobile másodpercenkénti 384 kilobites sávszélességet ígér letöltéskor, feltöltéskor pedig ennek harmadát, amennyiben ezt a vételi körülmények és a cella állapota lehetővé teszi. A hagyományos ADSL vagy kábeles kapcsolathoz képest a mobilkommunikáció két jelentős hátrányt szenvedhet: a térerő romlásával párhuzamosan a sebesség is jelentősen degradálódhat, továbbá a kapcsolat késleltetése a megszokott néhány ezredmásodperc többszöröse, nagyságrendileg nagyobb. Ezzel együtt is azonban lehetővé válik a valóban kötetlen netes kapcsolattartás az irodán vagy a lakáson kívül is, akár mozgás közben. A technológia lehetővé teszi, hogy amennyiben lefedetlen területre lépünk át, úgy a kapcsolat megszakadás nélkül átterelődik a GPRS/EDGE hálózatra.
A Budapest területén folyamatosan terjeszkedő mobil szélessáv előnyeit a Nokia legutóbbi slágertermékével, a harmadik generációs 6680-as készülékkel tapasztalhattuk meg egy hosszabb teszt keretén belül. A mobillal lényegében bárhol, bármikor elérhettük a 270-350 kbit/s közötti letöltési sebességet a 3G-vel lefedett területen, ami már valóban gyors lapletöltést, e-mailezést, állományletöltést tett lehetővé.
A mobil orgiát tovább növelte a 6680-hoz letölthető magyar nyelvű, végre jól működő PC-s szoftver, mely USB-porton keresztül pillanatok alatt, mindenféle külön beállítás nélkül két kattintásnyi közelségbe hozta az internetet. A feltöltés sebessége is közel állt a 128 kbit/s-os elméleti sávszélességhez, azt azonban meglepve tapasztaltuk, hogy a nagy sebességű feltöltés bizony szinte nullára redukálja a letöltés sebességét. Ezt a jelenséget már az ADSL szolgáltatások kapcsán is ismerhetjük, azonban arról eddig egyetlen cikkben sem találtunk utalást, hogy ez a WCDMA adatátvitel során is korlátot jelenthet.
Videofon -- szép remények, prózai valóság
Az 3G hálózatok bevezetése előtt sokan a videotelefonálásban látták a "gyilkos" szolgáltatást, amely miatt tömegek fognak a következő generációra váltani, nekik azonban csalódniuk kellett. A külföldi tapasztalatok alapján nem lesz igazán sláger, emiatt az emberek nem fognak tömegesen váltani. Sokan abban látják ennek magyarázatát, hogy a videofonálás idegen a szokásoktól, nem praktikus eltartani magunktól a készüléket és főleg kényelmetlen magunkat másoknak mutogatni.
A Nokia 6680 teszttelefonnal csupán párszor próbáltunk videotelefonálni, de valóban idegenül hatott úgy kommunikálni, hogy a telefont tisztességes, karnyújtásnyi távolságra kell tartani magunktól -- különben eleve nem férünk bele a második kamera látómezőjébe, a képbe. A mobil hangereje is kevésnek tűnik ehhez a felhasználási módhoz, nomeg a telefonálás a konferenciahívások kivételével általában nem a nagyközönség számára szól, márpedig ilyenkor nem csak azt hallja mindenki a környéken, amit mi mondunk, hanem azt is, amit a partnerünk. Célszerű tehát egy vezetékes vagy Bluetooth-os headsetet használni, ha mindenáron gesztikulációval kívánjuk súlyozni mondanivalónkat.
A képminőség sajnos elmaradt a várttól, főként akkor, ha a háttér mozgott, ebben az esetben sokszor egyszerűen szétesett a kép. Valószínűleg a technológia által biztosított, maximálisan 128 kbit/s-os feltöltési sebesség lehet a korlátozó tényező, illetve az az előbb említett tapasztalat, hogy a nagy sebességű feltöltés drasztikus hatással van a párhuzamos letöltési sebességre is. Az egérmozit hagyjuk meg az igazi fanatikusoknak: ezen bizony még dolgozni kellett volna egy kicsit.
Mobil TV, tartalom, zene
Japán és dél-koreai tapasztalatok alapján a zeneletöltés, mobil-tv és a tartalmi oldalak örvendenek elsöprő népszerűségnek, így ezek jelentik a legnagyobb vonzerőt. A 120 milliós népességű felkelő nap országában már 30 milliónál is több a 3G-felhasználók száma, míg Koreában például több mint háromszázezren használnak zeneletöltést. Szintén hatalmas népszerűségnek örvendenek a különböző, mobilra szabott tartalmak is, mint a mindennapos színes, fényképes horoszkóp, a videohírek, online játékok, vagy netrádió hallgatása.
A japánok lelkesedése érthető: ezen a mobilon követtük végig egy tv-műsor online, élő mobil közvetítését az InterCity-n ülve, először az állomáson várva a vonat indulására, majd GPRS/EDGE-en folytatva amint kiértünk a 3G-lefedettség alól. Bár a t-zones portálon egyelőre csupán több televízióadás élő képét és néhány rögzített tv-műsor adását lehet megtekinteni, ez bizonyult az egyik leghasznosabb szolgáltatásnak. Nem érünk haza a híradóra, de nem élhetünk nélküle? Elő a mobilt és már nézhetjük is, méghozzá meglepően jó, valóban nézhető minőségben. Bár ez is csupán egérmozi, a megjelenített képen már olvashatók a futó feliratok is.
A mobilszolgáltató más tartalomszolgáltatással is kísérletezik, mely egy rendkívül jó kezdeményezésnek tűnik, egy új világ előszele lehet: a T-Mobile Hír Expressz szolgáltatása egy olyan "push" szolgáltatás lehet, mely a mobilra minden reggel és este eljuttatja a legfrissebb híreket és információkat egy igen látványos, könnyen kezelhető, Flash-alapú felületbe öntve. Az olvasáshoz nincs szükség online kapcsolatra, adatforgalomra, hiszen a bulvár- és sporthíreket, a várható időjárást a szolgáltató "nyomja le" a felhasználó készülékére a nagy sebességű adathálózaton keresztül.
A mobil szélessávú szolgáltatás kiváló minőségű online zenehallgatást is lehetővé tenne, ha nem lenne borsos ára a mobil kilobájtoknak. Az angol Virgin rádió saját alkalmazást nyújt a symbianos okostelefonok tulajdonosainak, mellyel a gyors mobilhálózaton online rádiót lehet hallgatni. A Virtual Radio pár dollárért megvásárolható alkalmazás több internetes rádió optimalizált, maximum 32 kbit/s-os hangját varázsolja a készülék fülhallgatóira, többek között a hazai Funkmastert is. Ez a bitráta akár azt is lehetővé teszi, hogy GPRS-en keresztül hallgassunk mobil rádiót.
A T-Mobile bevezető kampányában a 3G hálózat adatforgalma szeptember 30-áig, a videotelefonálás pedig december 31-éig ingyenes, így akár ilyen jövőbe mutató alkalmazásokat is kipróbálhatunk, de arra vigyázzunk, hogy ne "roamingoljunk" át GPRS/EDGE lefedettsége, ekkor ugyanis a letöltött kilobájtok már a pénztárcánk tartalmát csökkentik.
A Nokia 6680 ráadáasul más szempontból is beváltotta a hozzá fűzött reményeket: decens akkumulátoros üzemidővel rendelkezik, noha ez a 3G hajnalán még egyáltalán nem volt elmondható az első készülékekről. A kijelzőt intenzíven használó alkalmazások természetesen rohamosan csökkentik ennél a készüléknél is az üzemidőt, azonban maga a 3G kommunikáció és a -hálózat használata nem okoz már teljesítményproblémát. A telefon átlagos használat mellett 5-6 napos üzemidőt produkált, de intenzív -- értsd, órákon át ívelő -- játék, vagy videózás mellett már naponta újra kellett tölteni.
A harmadik generációs hálózatok tehát épülnek, működnek, ma már megfelelő mobilkészülék birtokában Budapesten bárki által kipróbálhatók. A szolgáltatások díjai egyelőre tükrözik a korai állapotokat: egyetlen percnyi videotelefonálásért 120 Ft-ot kellene csúcsidőben fizetnünk -- ha nem lenne december 31-éig ingyenes --, a letöltött kilobájtok pedig ugyanannyiba kerülnek szeptember 30-át követően, mintha GPRS/EDGE-en töltenénk le őket, azonban itt lényegesen gyorsabban csordogálnak a hálózaton a bitek. Amennyiben nem figyel oda, bizony nagyon húzós mobilszámlát is kézhez kaphat a 3G-t próbálgató mobiltulajdonos.
Az úgynevezett "killer", azaz "gyilkos alkalmazás" még mindig hiányzik, illetve az elérhető tartalom is szegényes, noha a lehetőségek már lényegében határtalanok. Egyelőre továbbra sem világos, hogy a cégek, üzletemberek által megfizethető, de hétköznapi emberek számára jelenleg drága villámgyors mobil interneten kívül mire lehet majd még használni hazánkban a milliárdokért kiépülő harmadik generációs mobilhálózatokat.
A Nokia 6680 teszttelefont a T‑Mobile Magyarország Rt. biztosította részünkre.
Véleménye van?